A jelátviteli folyamatokban, vagy a receptorok közötti párbeszéd során bekövetkező hibák, "téves kapcsolások" azt eredményezhetik, hogy például olyan B-sejtek, amelyek saját fehérjéket ismernek fel nem pusztulnak el, hanem kiszabadulva az ellenőrző mechanizmusok alól életben maradnak, aktiválódnak, és a szervezet saját fehérjéi/sejtjei ellen fordulnak, autoantitesteket termelnek, ami a saját anyagok károsodásához, gyulladási folyamatok, végső soron autoimmun betegségek kialakulásához vezethet. Az utóbbi években figyelmünk egy szisztémás autoimmun betegség, a Rheumatoid arthritis (RA) felé fordult. Az RA gyulladásos autoimmun betegség, a kis izületek porc és csontállományának degradációjával jár, és jelenleg nem gyógyítható. A betegek kb. 70%-ának szérumában posztranszlációsan módosult, citrullinált fehérjék elleni ellenanyagok vannak jelen (anti-citrullinált protein/peptid antitestek, ACPA), ezek kimutatása az RA legérzékenyebb diagnosztikai módszere. Akár egy évig is tarthat a koronavírussal szembeni védettség. Jelenleg folyó kutatási projektek: 1) Munkacsoportunk részt vesz a Kacskovics Imre professzor által vezetett, MOLEKULÁRIS BIOMARKER KUTATÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA AZ IPARI IGÉNYEK KISZOLGÁLÁSA ÉRDEKÉBEN, ELTE BIOTECHNOLÓGIA FELSŐOKTATÁSI ÉS IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT (FIEK_16-1-2016-0005) pályázat keretében zajló molekuláris biomarker kutatásban, kapcsolódva a "HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ, IMMUNBIOTECHNOLÓGIA" kutatócsoport munkájához.
"Ez egy olyan dolog, amit nagyon-nagyon hamarosan meg fogunk tudni" – mondta Nussenzweig.
Ez azt jelentheti, hogy aki nem esett át a fertőzésen, vagy aki átesett rajta, de nem oltatta be magát, annak a jövőben szüksége lehet emlékeztető oltásokra, míg a dupla védelmet szerzett emberek akár el is hagyhatják azokat. "Ez egy olyan dolog, amit nagyon-nagyon hamarosan meg fogunk tudni" – mondta Nussenzweig. Kell-e majd harmadik, negyedik, x-edik oltás? "Még meg kell figyelnünk a kölcsönhatásokat. Lehetséges, hogy szükségünk lesz emlékeztető oltásokra valamikor? B-sejtes krónikus limfocitás leukaemia [b cell leukaemia] jelent…. Igen. Valószínű mindez? Igen. Tudjuk, hogy pontosan mikor? Nem. De ha muszáj valamit jósolnom, azt mondanám, hogy egy átlagos felnőttnek remélhetőleg minimum egy évvel az eredeti oltás után" – mondta egy csütörtöki előadáson Peter Marks, az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) biológiai értékelő- és kutatóközpontjának (CBER) igazgatója. Az emlékeztető (booster) oltások gyakorlata természetesen nem új dolog, elég csak a 10 évente javasolt tetanusz elleni védőoltásra, vagy a minden évben ajánlott influenzaoltásra gondolni. Az eddigi megfigyelések szerint a koronavírus lassabban mutálódik az influenzavírusnál, ráadásul a Moderna és a Pfizer vizsgálatai alapján a SARS-CoV-2 variánsai ellen a sejtes immunitás ugyanolyan erős, vagyis a T- és B-sejtek aktivitása ellensúlyozhatja a semlegesítő antitesteket kicselező vírusvariánsokat.
526) szemben 20-szoros mértékben nőtt a plazmasejtek semlegesítő aktivitása a vakcinázást követően. Koronavírus ellenes sejtes immunitás – védelem ellenanyagok nélkül is – Integrált orvoslás. Kellhet az emlékeztetőoltás A kutatást vezető Michel Nussenzweig a New York Timesnak úgy vélekededett, hogy a fentiek alapján azok, akik átestek a fertőzésen és utána be is oltatták magukat, hosszú ideig védettek maradhatnak, ám csak a védőoltásokkal ilyen mértékű sejtes immunitás valószínűleg nem érhető el, mivel az immunrendszer emlékezetét máshogyan alakítja a természetes fertőzés és az oltás. Ez véleménye szerint azt is jelentheti, hogy aki nem esett át a fertőzésen, vagy aki átesett rajta, de nem oltatta be magát, annak a jövőben szüksége lehet emlékeztető oltásokra, míg a dupla védelmet szerzett emberek akár el is hagyhatják azokat. Erre Nussenzweig szerint már nagyon hamar megkaphatjuk a választ. A Qubit szerint Peter Marks, az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) biológiai értékelő- és kutatóközpontjának (CBER) igazgatója egy múlt heti előadásán is azt valószínűsítette, hogy harmadik, emlékeztető oltásra szükség lesz, azt azonban előre még nem lehet tudni, hogy mikor.
Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében" – jelentette ki. Kásler Miklós emellett arról is beszélt, hogy szerinte van egy előnye a Sinopharm-oltásnak. Azt mondta: ez nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens benne van az elölt vírusban, ezért "a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki". A miniszter mindemellett "értelemszerűnek" nevezte, hogy ezeket az adatokat nem tudták akkor, amikor elrendelték a vakcina alkalmazását. De – mint fogalmazott – "volt annyi orvosi judiciumuk" (szakmai kollégiumok és tudósok adatai, valamint virológiai ismereteken alapján), amely által meg tudták ítélni a helyzetet. B sejtes immunity. "Nem a jósok, a celebek és mások véleményén alapult", hogy milyen vakcinákat használtak fel – mondta Kásler Miklós. (via ATV)
Annál az öt alanynál, akitől nagyjából 11 hónappal a fertőzés után ismét mintát vettek, a csontvelőben található plazmasejtek szintje továbbra is stabil volt. A sejtes immunitás hossza azért is nagy kérdés, mert más ismert koronavírusok esetében már kiderült, hogy nem tart sokáig – ilyenek például a náthát vagy megfázást okozó koronavírusok. Azonban Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusa szerint az emberek nem azért fertőződnek meg újra és újra a náthát okozó koronavírusokkal, mert nem alakul ki a megfelelő immunitás, hanem azért, mert ezek a vírusok gyorsan mutálódnak, így a különböző variánsok ellen egy idő után már nem a B-sejtek sem tudják felvenni a harcot. Így aztán adódik a kérdés, írja a portál, mi a helyzet a koronavírus variánsai elleni védelemmel. A New York-i Rockefeller Egyetem immunológusai erre is választ adtak az egyelőre tudományos lektorálás előtt álló, a bioRxiv preprint-szerverén közzétett tanulmányukban. A kutatók 63 olyan alanynál vizsgálták a B-sejtek aktivitását, akik legalább egy éve átestek a koronavírus-fertőzésen.
A vérben található antitestek száma körülbelül négy hónappal a fertőzés után rohamosan csökkenni kezdett, majd a következő hónapokban tartós, lassú csökkenést mutatott a kutatásban vizsgált 77 alanynál is. A kutatók korábban úgy vélték, ez veszélyezteti a koronavírus elleni hosszú távú védettséget, de többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ez teljesen normális folyamat, hiszen ha a vérben sokáig, nagy számban fennmaradna minden egyes kórokozó ellen termelt antitest, akkor a vérünk egy sűrű masszává alakulna. A vér antitestjeinek szerepét idővel a sejtes immunitás veszi át. A T-sejteknek három alapvető feladatuk van: a fertőzött sejtek pusztítása, a gyulladást szabályozó fehérjék termelése, illetve a B-sejteknek nevezett immunsejtek segítése. Utóbbiak álltak az új kutatások központjában. A kutatók megfigyelték, hogy a fertőzésen átesett alanyok szervezetében 7-8 hónappal az enyhe tünetek megjelenése után is jelen voltak a koronavírus tüskefehérjéjére emlékező B-sejtek, és a csontvelőmintát szolgáltató 18 páciens közül 15-en még mindig termeltek antitesteket a csontvelői plazmasejtek révén.
Kapcsolódó kérdések:
Simon Balázs: A gödöllői Török Ignác Gimnázium Évkönyve 2004-2005 (Török Ignác Gimnázium) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Kedves Diákok! Örömmel teszek eleget annak a felkérésnek, hogy a Török Ignác Gimnázium Évkönyvéhez előszót írjak. Ezzel az évkönyvvel egy olyan hagyománnyal gazdagodtok, amelyre remélhetőleg... Tovább Tartalom Kedves Diákok!
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!