Interjú Dr. Csorba Józseffel - YouTube
Text size adjust: + - Addiktológiai gondozó és pszichiátriai szakellátás Kőbányai út 45. ; Telefon: 06-1-433-1335 Beosztás Név Rendelésvezető Dr. Csorba József Vezető asszisztens Kis Ildikó Röviden az osztályról A gondozóban elsősorban addiktológiai / függőségben szenvedő /alkohol, drog, nikotin, gyógyszer, táplálkozási zavarok, játékszenvedély, stb. / betegeket látunk el, de pszichiátriai szakellátás is működik. Módszereink: korszerű gyógyszerek fülakupunktúrás kezelések: megvonási tüneteket és a szorongást csökkenti, stabilizálja, javítja a közérzetet, mellékhatás-mentes, hatékony kiegészítő kezelés mely azonnali hatást nyújt életmód-tanácsadás felvilágosítás pszichológus és szociális munkás segítsége is igénybe vehető Az osztály szakrendelései, ambulanciái és előjegyzés információk Rendelési idő: hétfő, szerda: 13-17-ig Kérjük, hogy megjelenésük előtt érdeklődjenek az aktuális rendelési idő felől, mivel az változhat szabadság, betegség, stb. Csorba József – Wikipédia. miatt. Előjegyzés nincs, beutaló nem szükséges.
állapot–rosszabbodás esetén) pszichoterápiás ellátás állapotfelmérés, pszichodiagnosztika egyéni- és családkonzultáció elterelés Pszichoszociális és egészségügyi ártalomcsökkentés Munkamódszerünk lényeges részét képezi az ártalomcsökkentés szemlélete, mely magában foglalja az egyénre szabott, a kliens valós szükségleteihez, igényeihez, képességeihez és lehetőségeihez igazodó, probléma-orientált ellátást. Pszichoedukáció Az edukáció hozzájárul ahhoz, hogy az érintett emberek és családok jobban megértsék betegségük egyes időszakait, pontos ismereteket szerezzenek annak lefolyásáról, hatásairól. Dr csorba józsef van. Ezáltal javulhat a beteg és családtagjai közötti kommunikáció, valamint a gyógyszeres kezelés hatékonysága. Lényeges törekvésünk a visszaesések megelőzése. Figyelmet fordítunk arra, hogy a segítséget kérő kliens és hozzátartozója megismerje a betegség természetét, a visszaesés korai figyelmeztető jeleit, a megelőzés lehetőségeit, a lehetséges gyógyító eljárásokat, a család és páciens együttműködésének jelentőségét.
Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
Pszichiáter-addiktológus főorvos 1979-1985. Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi szak (Kolozsvár) 1990. szeptember – Alkoholbetegek diagnosztikája (OAI) 1992. Pszichoszomatika – Progresszív relaxáció (SOTE) 1994-1997. Autogén tréningképzés (100 óra – Magyar Relaxációs és Szimbolum Therapias Egyesület) 1994. Pszichiátriai szakvizsga (HIETE) 1993-1996. Pszichoterápiás képzés (SOTE – VIKOTE) 1997. Korszerű addiktológiai ismeretek (HIETE) 1997. Csorba József dr. | Somogy.hu. Addiktológiai szakvizsga (HIETE) 2001. WHO Ljubliana, Workshop of pharmacological treatment of opiod dependence 2002. Twinning Project, Madrid, Interchange of proffessional experiences int he field of substance abus 2002. EU Hippocrates programme, Dublin, Drugrelated crime and analysis of effective prevention metods 2003. Visegrad 4, Bratislava, Seminar on substitution treatment and experience in EU countries 2003. Addiction Training Institute 2003. Cornell University, Salzburg, Drug Replacement Therapy 2004. Max Plank Institute – IHRD Trend sin European Drug Policies: A Meeting Between Eastern and Western European States – Munkahelyek: 1985 Nagyváradi Megyei Kórházban gyakorló orvos 1998-1990. háziorvos 1990-1996.
Karcagi Kórház Pszichiátriai és Pszichoterápiás Osztály pszichiáter szakorvos 1996-1999. Dr csorba józsef death. Országos Alkohológiai Intézet Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia pszichiáter, addiktológus szakorvos, oktatásszervező. 1998. január 1 óta az ambulancia vezető helyettes főorvosa 1998 óta XVI. KERÜLET TÁMASZ Addiktológiai Gondozó vezetője 2000 óta Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ vezető főorvos 2003 óta Soroksári Addiktológiai Centrum szakmai vezetője
Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata, stb. ) szereztem tapasztalatot. Több éve oktatói tevékenységet is folytatok. Részt vettem több kutatási programban és szakmai irányelv kidolgozásában is.
955. augusztus 10-én zajlott az augsburgi csata, amelyet sok történész sorsdöntőnek tart nemzeti történelmünkben. A Lech folyó melletti ütközetben a kalandozó magyarok súlyos vereséget szenvedtek a német uralkodó, I. Ottó seregétől. Ez az összecsapás véget vetett a magyarság nyugat-európai hadjáratainak. A honfoglalás után a bajorok elleni győztes pozsonyi csata 906-ban megszilárdította helyzetünket a Kárpát-medencében. Ezután indultak meg azok a zsákmányszerző hadjáratok, melyeket kalandozásoknak nevezünk. Fő irányuk Nyugat-Európa és Itália volt. A magyar harcosok megdöbbentően messzire eljutottak, még a Pireneusokon is átkeltek, és elérték Hispániát. Az augsburgi csata évfordulóján - Montázsmagazin. Elődeink eleinte nagy sikereket értek el. Ezeknek két fő oka volt. Nyugat-Európa nem ismerte a nomád népekre jellemző harcmodort. A magyarok kiváló lovasok voltak, mesterien bántak az íjjal, és gyakran alkalmazták a színlelt megfutamodás taktikáját. Feldúlták a falvakat és városokat, sok embert hurcoltak fogságba. Félelmet keltettek Európában, ahol az emberek azért imádkoztak Istenhez, hogy mentse meg őket a magyarok nyilaitól.
Állítólag csak hét magyar menekült meg a veszedelemből (l. Gyászmagyarok). Lehel, Bulcs és még egy magyar vezér (talán Sur) fogságba esett s utóbb Regensburgban mind a hármat fölakasztatta a király. De a németek is sok halottat vesztettek; köztük volt a kétszínü Konrád herceg is, kit magyar nyíl teritett le. Botond ugyan, aki ezalatt a Rajna mellékén hadakozott, a szerencsétlenség hirére visszatért és állítólag bosszút állt a németeken és a zsákmány egy részét visszavette; ez azonban csak afféle szépítgetése az eseményeknek. mint mikor Livius elbeszéli, miként szedte el Camillus a gallok Brennusától a Rómában ejtett zsákmányt. E csata tulajdonképen nem az egész magyar nemzetnek, hanem csak két törzsnek veresége volt ugyan. de így is nagyban hatott arra hogy a magyarság fölhagyjon rabló kalandjaival s jobban simuljon az európai viszonyokhoz. A nevezetes csatatéren talált emlékek egy részét az augsburgi Maximilián-muzeum őrzi. 955 augsburgi csata 11. Ez ütközet főforrása az egykori Widukind, Res gestae Saxonicae.
Lehel ekkor kérte a kürtjét, hogy megfújása után válaszoljon. Amikor megkapta, odalépett a császárhoz, úgy tett, mintha meg akarná szólaltatni, de akkora erővel vágta homlokon, hogy az uralkodó attól az egyetlen ütéstől szörnyethalt. Közben a magyar vezér ezt mondta: "Előttem mész majd, és szolgálni fogsz nekem a másvilágon". A szerző ezzel magyarázza a gyilkosság okát, így Lehel egy igen előkelő szolgált szerzett magának a túlvilágra. Ez a történet már korábban megjelent a magyar hagyományban. A 12-13. 955 augsburgi csata 907. század fordulóján tevékenykedő Anonymus is beszámol a magyarok augsburgi vereségéről, de a kürtöt nem említi. IV. (Kun) László (1272-1290) udvari krónikása pedig fenntartásait fogalmazta meg az esettel kapcsolatban. Nem tartja valószínűnek ugyanis, hogy az elfogott vezéreket ne összekötözött kézzel vezették volna az uralkodó elé. Kézai Simon hozzáteszi, hogy az is hozzájárulhatott a vezérek kivégzéséhez, hogy szitkozódva beszéltek a császárral. A monda népszerűségét elősegítette a jászberényi Jász Múzeumban őrzött elefántagyar kürt, amely valószínűleg Bizáncban készült.
A hazai írásos hagyomány ellentmondásosan viszonyul az augsburgi csatavesztéshez. Több középkori szerzőnknél megjelennek olyan mondai elemek, amelyek a vereség súlyát csökkentendő a magyar fél hősi helytállását, a németek csalárdságát és veszteségeit emelték ki. Ezek közül a legismertebb a Képes Krónika XIV. századi kódexében olvasható, ám sokkal korábbi lejegyzésű Lehel kürtje-monda. 955 augsburgi csata 1. Eszerint a foglyul ejtett Lél vezérnek kívánságára előhozták kürtjét, mire ő "a császár közelébe lépett, s állítólag oly erővel vágta homlokon, hogy a kürt eltörött, a császár pedig belehalt ebbe az egyetlen ütésbe. Így szólt ekkor Lél: előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon! Azt hiszik ugyanis a szkíták, hogy akiket életükben megöltek, azok a túlvilágon nekik szolgálnak. " Ezt a mondát az 1285 előtt alkotó Kézai Simon meglepő határozottsággal tagadja, mondván a vádlottakat megkötözött kézzel szokás a fejedelmek színe elé állítani. Ugyancsak a Képes Krónika ejt szót egy Augsburg mellett rejtőző hatalmas magyar seregről, amely véres vereséggé változtatta a német diadalt.