Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is. Szabó Magda-szobor áll majd Debrecen főterén ".. én debreceni otthonomhoz tulajdonképpen nem kellenek se bútorok, se falak. Egy egész földrajzi és törvényhatósági egységben lakom: a város, ahol fizikai és szellemi formámat megkaptam, teljes egészében az enyém. "
Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján. Ez a szerelem maga volt a teljesség, csata, amelyben a szerelmesek megnyerték egymást, s elvesztették önmagukat. "Krúdy Gyulát is láttam egyszer a Zeneakadémián, egy Ady-esten, Ascher Oszkár és Péchy Blanka szavalt. Krúdy kényelmesen keresztbe vetette a lábát, és – miért, miért nem – csak arra emlékszem, hogy zöld nyilas, fekete selyemharisnya feszült a bokáin. " (Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának) Költőként indult, de 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Első versesköteteit az újholdas stílus jellemezte, a sikert A Freskó és Az őz című regényei hozták meg.
Szerelmi botrányok, tragédiák, drámai események tömkelege vezetett odáig, hogy ő az lett, aki – a 20. század legendás írónője. Élete és családjának múltja kétségkívül regénybe illő volt, nem csoda, hogy Szabó Magda több művéhez is önéletrajzi elemeket használt fel. A 100 éve született Kossuth-díjas íróra így emlékezett az. "Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat…" Szabó Magda szabadnak született. Legalábbis a szülei elgondolása és nevelése szerint. Hogy miért rendezték így az életét már az első percétől kezdve, arra legalább négygenerációnyi "regényes" családi okuk volt. Az írónő művei éppen ettől váltak különlegessé az olvasók számára, hiszen hétköznapi történeteket mesél el bennük, mégis plusz töltetet kapnak az események. Attól igazán emberközeliek és megkapóak, hogy elsősorban önéletrajzi ihletésűek. "Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor, ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban" – mondta egyszer.
Műveiben ( Disznótor, Pilátus, A Danaida) pszichológiai érzékenységgel, árnyaltan ábrázolta hőseinek belső világát, az emberi kapcsolatokat. Egyik legnépszerűbb alkotása, az 1977-es Régimódi történet családregény, Szabó Magda édesanyja és családja története, de dokumentumregény, visszaemlékezés, korrajz és lélektani regény is. Első színpadi változatát a Madách Színházban mutatták be Sulyok Máriával a főszerepben, s azóta is szerepel az ország vagy valamelyik határon kívüli magyar színház műsorán, és nagyszabású televíziós film is készült belőle. Nyolcvanöt évesen az írónő Für Elise című regényével engedte különösen közel emlékeihez az olvasót, a tervezett folytatással még adósa rajongóinak. Történelmi érdeklődése elsősorban drámáiban mutatkozott meg: a Kiálts, város Debrecen múltját, az Az a szép, fényes nap című drámája az államalapítás korát elevenítette fel. Meseregényeit szárnyaló fantázia, ifjúsági regényeit mélységes humanizmus és a pedagógia iránti elkötelezettség jellemzi ( Mondjátok meg Zsófikának, Álarcosbál, Abigél – utóbbiból Zsurzs Éva rendezett emlékezetes tévésorozatot. )
"Én nem vagyok civil, író vagyok" - vallotta. Ugyanez a rendíthetetlen elkötelezettség sugárzik a kötet második részébe beválogatott levelekből, amelyeket Szabó Magda az olvasóinak írt. Valamennyi az írás, az irodalmi mű születésének a problematikáját elemzi, azt az egyszerre gyötrelmes és varázslatos folyamatot, míg az "író szóvá váltja önmagát és felismeréseit". Egyfajta ars poetica ez, bevezetés az alkotás alkímiájába, amelynek egyik alaptétele, hogy nem csak az író választja meg, miről akar írni, a mű is kiválasztja magának az íróját. Az élet újrakezdhető című válogatás ékesen bizonyítja, hogy Ágyai Szabó Mária Magdolna Lenke Alexia életében és műveiben is mindvégig megmaradt annak, aki volt. Megmaradt Szabó Magdának.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
2022. márc 19. 16:27 #orosz ukrán háború #Vujity Tvrtko #Ukrajna Vujity Tvrtko Ukrajnába utazott / Fotó: Vujity Tvrtko - Facebook Vujity Tvrtko Ukrajnába utazott, otthagyta békés, hawaii otthonát, repülőre ült és elment, hogy apja egy mondata miatt ott legyen, ahol segíteni kell. "Apám mondata miatt... Ukrajnába jöttem... HAON - Vujity Tvrtko Hajdú-Bihar megye támogatását is kérte, hogy beteg gyerekeken segíthessen. "Menj oda, ahova menned kell, és tedd azt, amit tenned kell" - Balogh Sándor szénbányász IGEN, Ukrajnában vagyok. Felszálltam egy repülőre a békés, nyugodt, napsütötte lakóhelyemen, Hawaiion, és eljöttem ide, mert úgy éreztem, hogy most itt nagyobb szükség van rám. Misszióm első részében egy kicsi, de most annál fontosabb ukrán-magyar kétnyelvű rádiónak leszek a magyar műsorvezetője. Nem vendége, nem riportalanya, hanem a házigazdája, méghozzá fantasztikus helyi partneremmel, Birta Zoltánnal... Hosszú szervezés áll mögöttem, egy nagy kihívás előttem, melynek hittel és nagy alázattal állok neki, hogy Kárpátalja magyarsága érezze: nincs egyedül. Apró csepp vagyok a tengerben, jól tudom, de a hatalmas óceán is apró cseppekből áll!
Egy apa nem azért óvja, védi, nem azért tanítja és nem azért szeretgeti fiát, hogy sírja fölött zokogjon, miután kegyetlen gyilkosok kioltották életét. Éjszakákban mérhető az a sok-sok óra, amit átbeszéltünk, mi, ketten. Azok a beszélgetések nem a nyilvánosságnak szóltak, a szavak és a gondolatok életem végéig bennem maradnak. A legelején még sokszor beszéltünk a gyilkosokról, az elmúlt években már szóba sem kerültek. Gonosz tettük nem mérgezhette Bence emlékét és azt az emberi nagyságot, amely Sándorban lakozott. Amikor több, mint egy évtizede orvul meggyilkolták a veszprémi kézilabdacsapat játékosát, Marian Cozmát, sokan bosszúért kiáltottak, vért és megtorlást remé akkor jött az az ember, akinek a legnagyobb volt a fájdalma, akinek megölték a fiát. 'Ha letörnek egy ágat, ne gyújtsák fel az egész erdőt, hanem ültessenek újabb fákat! ' – ezekkel a szavakkal nyugtatta a gyászoló apa, Petre Cozma a bosszúra szomjúzókat, ezzel vigasztalta a vele gyászolókat. Békét hozott a békétlenségbe az az ember, akinek a legtöbb oka lett volna a haragra.
Azok a beszélgetések nem a nyilvánosságnak szóltak, a szavak és a gondolatok életem végéig bennem maradnak. A legelején még sokszor beszéltünk a gyilkosokról, az elmúlt években már szóba sem kerültek. Gonosz tettük nem mérgezhette Bence emlékét és azt az emberi nagyságot, amely Sándorban lakozott. Amikor több, mint egy évtizede orvul meggyilkolták a veszprémi kézilabdacsapat játékosát, Marian Cozmát, sokan bosszúért kiáltottak, vért és megtorlást reméltek…de akkor jött az az ember, akinek a legnagyobb volt a fájdalma, akinek megölték a fiát. 'Ha letörnek egy ágat, ne gyújtsák fel az egész erdőt, hanem ültessenek újabb fákat! ' – ezekkel a szavakkal nyugtatta a gyászoló apa, Petre Cozma a bosszúra szomjúzókat, ezzel vigasztalta a vele gyászolókat. Békét hozott a békétlenségbe az az ember, akinek a legtöbb oka lett volna a haragra. És mégis… Sándorra is nagy hatást gyakoroltak ezek a gondolatok, így küzdelmét sosem a gyilkosokkal, hanem mélyen legbelül, saját magával vívta. Ezért beszéltünk minden egyes tárgyalás előtt és után, ezért feledkeztünk bele az éjszakába az ítélethirdetés napján.