Ajánlja ismerőseinek is! Kiadás éve: 1963 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Pécsi Szikra Nyomda Kötés típusa: félvászon Terjedelem: 284 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. 00cm, Magasság: 18. 00cm Súly: 0. 27kg Kategória: Devecseriné Guthi Erzsébet - Búvópatak Devecseriné Guthi Erzsébet 1892 - 1965 Devecseriné Guthi Erzsébet (Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28. ) operaénekes, író, műfordító. Az Ön ajánlója Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
Devecseriné Guthi Erzsébet (Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28. ) operaénekes, író, műfordító.
Devecseriné Guthi Erzsébet: Búvópatak (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963) - Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1963 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 284 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 13 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Félig önéletrajz, félig emlékirat ez a könyv. Az írónő életéről tesz vallomást, de úgy, hogy művészi áttételeken keresztül - a kor is meglevenedik előttünk. Az egykori magyar művész-értelmiség belső világáról, gondjairól hoz hiteles, alapos hírt: sokat ad az első világháború előtti és a két világháború közti Magyarország jellemző vonásaiból. Devecseriné Guthi Erzsébet könyve voltaképp apró történetek, alakrajzok szövedéke, históriák, jellemző epizódok sorozata. Épp e szubjektív csapongságban, a különféle eseménymozzanatok humoros-irónikus kommentárjaiban van az írás üdesége, kedvessége. Többnyire gondokról, nehéz idők keserűségéről ír, mégis: átélt szenvedéseinek árnyékában is minduntalan ott szikrázik-villódzik friss, fiatalos, pengeéles humora, a kávéházi irodalmi emberszólás utánozhatatlanul bájos varázsa.
Devecseriné Guthi Erzsébet - Búvópatak Félig önéletrajz, félig emlékirat ez a könyv. Az írónő életéről tesz vallomást, de úgy, hogy művészi áttételeken keresztül - a kor is meglevenedik előttünk. Az egykori magyar művész-értelmiség belső világáról, gondjairól hoz hiteles, alapos hírt: sokat ad az első világháború előtti és a két világháború közti Magyarország jellemző vonásaiból. Devecseriné Guthi Erzsébet könyve voltaképp apró történetek, alakrajzok szövedéke, históriák, jellemző epizódok sorozata. Épp e szubjektív csapongságban, a különféle eseménymozzanatok humoros-irónikus kommentárjaiban van az írás üdesége, kedvessége. Többnyire gondokról, nehéz idők keserűségéről ír, mégis: átélt szenvedéseinek árnyékában is minduntalan ott szikrázik-villódzik friss, fiatalos, pengeéles humora, a kávéházi irodalmi emberszólás utánozhatatlanul bájos varázsa. A polgári értelmiségi ember akkori magányának, társtalan vergődésének bemutatását épp a Hadik-kávéház Karinthy-asztalának, az "akvárium" túlfűtött világának művészi ábrázolása teszi igazán meggyőzővé.
): XIX. századi orosz elbeszélők I-II.
13 aradi vértanúk never stop Az aradi 13 vértanú nevei 13 aradi vértanú nevei abc sorrendben 13 aradi vértanúk never forget 13 aradi vértanúk never let 13 aradi vértanúk never mind (egyből felismertem, hogy csakis bolhaporról lehet szó). Szépen vagyunk: pont egy ilyen bolhafészket vásároltak! Másodosztályú áru. Vannak jobbnál jobb bolhanyakörvek, kellene venni neki egyet. Sőt, időnként beolajozzák a testét. A szomszéd pulitól tudom, hogy a bárányokat a pásztor a rühek ellen olajozza le. Te jó ég, talán még rühes is ez a kölyök?!... DE KIS BUTUS! Baba alsó fele gondosan be van bugyolálva. Valami zörgős hangú pelenkával vagy mivel. Nyilván az a része fázik a legjobban. Na ez egy igazán kedvemre való csomag, mert jó szagú. (Az édeskés illatú, émelyítő babakozmetikumokat meg egyéb kenceficéket ki nem állhatom. ) A gazdasszony – úgy látszik – fel akar csapni kopónak, mert szimatolja a pelenkát. Napjában többször is lecseréli rajta, és kiviszi a szobából. Gondolom, elkaparja a nagydolgot az udvaron, Baba helyett.
5 kevésbé ismert tény az aradi vértanúkról Kaszás Attila - Fényév távolság dalszöveg - HU 13 aradi vértanú emlékmű Kiss Ernő dúsgazdag temesvári magyar-örmény családból származott, egyike annak a négy vértanúnak, akit golyó általi halálra ítéltek (erről lásd a következő pontot). Lázár Vilmos a Vajdaságban született, szintén örmény származású katonai vezető volt. A kutatások szerint egyébként az örmény származású tisztek jóval magasabb számaránnyal képviselték magukat a tisztikarban, mint azt a valós népességi arányaik indokolták volna, ez feltehetően amiatt is lehetett, amit már Damjanichnál láttunk: a magyarországi nemzetiségek – a szabadságharc elején mindenképpen - sorsuk jobbá alakulását remélték a forradalomtól. 3. A "bresciai hiéna" kegyelme A fenti becenév Haynau jól ismert gúnyneve, a kőkemény hadvezér nem ismert kegyelmet, de gonosz tréfaként azért adott: négyet a tizenháromból "csak" golyó általi halálra ítélt. Ez kétségtelenül jobb, gyorsabb, katonához méltóbb halálnak tűnik, de azt is tudni kell, hogy az Aradon ítéletüket várók nagyrészt valóban bíztak a legrosszabb elkerülésétől.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6. -ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben a 237/2001. (XII. 10. ) kormányrendelet alapján nemzeti gyásznappá nyilvánították. Források: 1849 elejétől az Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, majd a császári csapatok fővezérsége tisztségében őt követő Ludwig von Welden táborszernagy idején áprilisig összesen öt embert végeztek ki. Május végén azonban újabb váltás történt, Welden helyét a bresciai hiéna, Haynau foglalta el, aki nem sokat habozott: az Itálián kívüli császári erők főparancsnokává váló osztrák hadvezér tevékenyégét azzal kezdte, hogy júniusban felakasztatta Mednyánszky László honvédőrnagyot, valamint Gruber Fülöp honvédszázadost. Augusztus végéig összesen 58-an estek áldozatul Haynau bosszúhadjáratának. Haynau a nyár közepén kiáltványban tette nyilvánvalóvá, hogy mindazok, akik a magyar kormánnyal vagy a hadsereggel álltak kapcsolatban, büntethetőek.
Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid és A bresciai hiéna működésbe lép A szabadságharc első kivégzettjei már a fegyveres küzdelem alatt életükkel fizettek azért, hogy kiálltak a magyar ügyért. A fölállítás után ötven évvel a helyszín azonosítása korrekcióra szorult. Az 1932. évi ásatások során sikerült agnoszkálni azon főtisztek maradványait, akiket a bitófák tövébe temettek. A kivégzés tényleges helye eszerint a Maros egyik hídjától 250 méterre, több száz méterrel közelebb volt, mint az obeliszk. (Az 1932-ben föllelt, illetve az Arad megyében található összes hamvakat 1974. október 6-án, a 125. évfordulón temették el kis koporsókban az obeliszk alá. )" A talpazat felirata, ami a koszorúk miatt nem látszik: AZ ARADI TIZENHÁROM VÁRTANÚ KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE EMELTETETT 1881 OKTÓBER 6. -ÁN 1974-ben egy kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el az emlékmű hátsó oldalán: IN MEMORIA GENERALILOR AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic! )