Lennél a GameStar közösség tagja? Gyere a GameStar Party/Chat Facebook csoport ba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal! Asbell megerősítette továbbá, hogy Hercule Poirot újabb filmet kap, a 2017-es Gyilkosság az Orient expresszen és az idén megjelent Halál a Níluson film után, amiben természetesen Kenneth Branagh is visszatér majd a legendás nyomozó szerepében. Régi disney filme online. A harmadik film egy kevésbé ismert Agatha Christie regény alapján készül majd, ami egy "merész váltás a filmek műfaját és hangnemét tekintve. " Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
Gergiev esete kiemelkedő, mivel őt közeli szálak fűzték Vlagyimir Putyinhoz, ezért nyíltan nem határolódott el tőle korábban, függetlenül a katonai offenzívától. Ennek következtében a Müncheni Filharmonikusok kijelentették, nem tartanak több koncertet az ő vezénylete alatt, valamint az Edinburgh International Festival is felkérte, hogy mondjon le, ahol korábban tiszteletbeli elnök volt – tekintve, hogy Edinburgh és Kijev testvérváros. Idén a Velencei Biennálén, a világ egyik legrangosabb kulturális eseményén sem lesz orosz pavilon, mivel a művészek visszakoztak, tekintve, hogy nincs helye művészetnek, amikor az emberek a rakéták elől menekülnek, és a háború ellen tüntetőket elhallgattatják. Index - Kultúr - A zenei világ elnémítással válaszol az orosz invázióra. A pavilon üzemeltetői ezt Instagram-posztban jelentették be. Természetesen a filmipar sem maradhat ki, a Warner Brothers, a Disney és a Sony is kijelentette, hogy korlátozzák az általuk gyártott filmek oroszországi vetítéseit. Végül a nemzetközi nyomás hatására az EBU (European Broadcasting Union) is kijelentette, hogy idén nem fogadják Oroszország részvételét az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A jelen ukrajnai helyzet mindenre kiterjed, a zenei és művészeti világra is. Nem az alkotások témáját vagy gondolatiságát tekintve, hanem az alkotók megpróbáltatásait és hétköznapjainak megváltozott hangvételét – mind az ukrán, mind az orosz oldalon. Valamilyen módon szinte kivétel nélkül minden előadó csatlakozott ehhez a háborúhoz. Egyesek fizikálisan, mások támogatásként, megint mások pedig szóban vagy írásban – állást foglalva pont úgy, mint az ukrán Jinjer zenekar, amely a YouTube-csatornáján közzétett videóban bejelentkezve mesélte el, hogy egyelőre mind jól vannak, és mélységesen elítélik azt, ami körülöttük történik. Azt is elmondják, hogy haragjuk és ellenszenvük nem az orosz rajongóikra vonatkozik, akik továbbra is fontosak számukra, hanem az emberek feje fölött összecsapó hatalmakra. Tudtok régi Disney élőszereplős filmeket mondani?. Orosz oldalon is nyilatkoznak az előadók. Egyesek csupán kijelentik, hogy nem értenek egyet a történtekkel, ahogy tette ezt a Little BIG is. A banda februárban szimplán egy "No War" feliratot posztolt ki közösségi oldalukra, azóta pedig nem osztottak meg új tartalmat a Facebookon.
Értékelés: 286 szavazatból Don Diego de la Vega, a titokzatos Zorro álarca mögé rejtőzve sikerrel vívta egyszemélyes harcát a vaskezű kormányzó, Don Rafael Montero és a spanyol uralom ellen. Egy suhintás az acélpengével, egy nagy Z betű, s már mindenki tudja, Zorro járt itt, hogy oltalmazza a gyengéket és kiszolgáltatottakat, s bosszút álljon az elszenvedett igazságtalanságokért. Ám e legyőzhetetlen, sebezhetetlen hős jelmeze hús-vér embert takar, akit a kormányzó végül mégis sarokba szorít és megfoszt mindattól, amiért él: a családjától és a szabadságtól. Megöli feleségét, magához veszi kislányát, őt magát börtönbe záratja. Mire húsz év multán sikerül megszöknie, már túl öreg ahhoz, hogy a legendás Zorro-álarcot újra felöltse. Régi disney channel filmek. Pedig az elnyomás kegyetlenebb, mint valaha, s a kormányzó minden eddiginél sötétebb terveket forgat a fejében. A véletlen azonban útjába sodor egy útonállót, Alejandro Murrietát, akiben meglátja a lehetőséget, hogy sok tanulás és hosszas gyakorlás után örökébe léphessen.
Hadd idézzem Petőfi szavait a mai földrészen, hogy kísértet járja be Európát…, holott úgy tűnik – egy frászt tűnik úgy! –, hogy Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai… Ma mintha megszervezett német emlékeztető járná be földrészünket egy film öltözékében. Nemrég egy berlini filmfesztiválon mutatták be A néma forradalom című német filmet, hatalmas sikerrel. Véletlen-e, hogy éppen a történelmi filmtéma, az 1956-os forradalom véres leverésének évfordulóján? Nem tudom még, nem is lényeges. A filmet Lars Kraume rendezte, a szövegkönyv megírásában segített az alapregény írója, Dietrich Garstka is. Örömmel lepődve kérdezzük, most készült német film az '56-os szovjet kommunista őrjöngésről, Budapest széttaposásáról? Igen. Valós történelmi kép a túlélők szeme előtt. Még akkor is, ha a kommunizmust túlélő áldozatok (a néptömeg az volt) nyilván nem értenek egyet minden mozzanattal. Érettségi előtt álló kelet-német diákok látogatnak át az akkor még választófal nélküli Berlinbe. Ott értesülnek nyugati hírforrásokból a magyar forradalomról.
Lars Kraume magyar vonatkozásokban bővelkedő filmjével, A néma forradalom mal indult a német nyelvű filmeket bemutató Szemrevaló fesztivál csütörtök este. Az igaz történeten alapuló filmet október 11-től moziban is láthatja a magyar közönség. Kritika a filmről. 1956-ban, alig három évvel a keleti blokk első népfelkelése, az 1953-as keletnémet felkelés után újra sürgős dolguk támadt az Európa keleti felét megszálló szovjet katonáknak, ezúttal Magyarországon. A hírek abban az időben sokkal nehezebben terjedtek az NDK-ban is, és mivel a kommunista propagandamédia vagy elhallgatta, vagy fasiszta csőcselék tombolásának hazudta az eseményeket, maradtak a szóbeszédek, vagy a csak illegálisan hallgatható amerikai rádió. Sőt, még a fal sem áll, ezért ha korlátozottan is, de Berlin nyugati fele is látogatható – a film két, érettségi előtt álló főszereplője is itt, egy moziban értesül a magyarországi forradalomról a filmhíradóból. A Dietrich Garstka azonos című regénye alapján készült A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) a rendező, Lars Kraume második olyan filmje Az állam Fritz Bauer ellen után, amely az ötvenes évek Németországában játszódik, bár ez most az NDK-ra korlátozódik.
Jelenetek a filmből Lars Kraume filmje fiatalokról mesél, és nem titkolt szándéka, hogy elsősorban a hőseivel egyidős közönséget szólítsa meg. Nemcsak annak érdekében teszi ezt, hogy megmutasson nekik egy korábban szinte ismeretlen történelmi epizódot, hanem a könnyebb azonosulás érdekében alkotását a mai korra reflektáló áthallásokkal is tarkítja: az osztály tagjai rendre élesen ellentmondó hírekkel szembesülnek a forradalomról (az egyik oldalon Puskás halálát híresztelik, a másik szerint életben van, az egyik közvetítés szabadságharcosoknak tartja, a másik fasisztának bélyegzi a mártírokat), melyek igencsak elbizonytalanítják őket azok hitelességét illetően. Mindez ma, az internet világában, amikor több kimutatás szerint a tizenévesek a legnagyobb hírfogyasztók, különösképp időszerű. Kraume ugyanakkor nemcsak aktualizál, hanem voltaképpen tanít is, mindezt bosszantó manírok és hatásvadász elemek minimális alkalmazásával. Világosan bemutatja, mit tesz egy diktatórikus rendszer olyan állampolgárokkal, akik szabadon mernek gondolkodni és cselekedni.
Egy dolog, hogy a film képi világa és operatőri oldala egyszerre gyönyörű és kreatív, de mindez mit sem érne, ha a központi karakterek nem működnének. Ez ebben az esetben viszont nehéz vállalás, ugyanis itt majdnem egy egész osztály kapja a főszerepet, pár karakter helyett. Azonban megnyugtatunk mindenkit, a karakterek működnek. Nem is akárhogy. A tiszteletadás ötletgazdáinak életén keresztül tökéletesen átérezhető mekkora áldozatokat hoznak társaikért, vagy az, hogy éppen mennyire féltik saját jövőjüket és életüket ami miatt végül engedelmesen együttműködnek a hatalommal. Külön kiemelném Jonas Dasslert, aki a filmben Eriket alakítja. Az ő karaktere végig ellenzi a hallgatás ötletét, és a film első felében én nem is nagyon kedveltem, mert egy tipikus besúgóként volt bemutatva, akiről sejteni lehetett, hogy ő gondot fog még okozni. Viszont a film végére azon túl, hogy már a néző se tudja ki kinek a farkasa, megismerhetjük Erik háttértörténetét, és követhetjük ahogy a benne szunnyadó nemzeti ingerültség és csalódottság végül vulkánként tör ki még akkor is, amikor ennek már végzetes és visszafordíthatatlan következményei lesznek.
A srácok (és a halványabb kontúrral ábrázolt néhány lány) nem afféle felkent eszmei szabadságharcosok, hanem olykor kapkodó, vagdalkozó gimnazisták. Gyerekfelnőttek. Akiknek – és ez a másik nagyszerű vonala a filmnek – szüleikkel kell az élesebb konfliktusokat bevállalniuk. Ez már a múlttal való szembenézés tisztasága Az apák közt akad a történet jelen idejében komoly pozícióban levő vonalas pártkáder, és akad egykori népfelkelő, aki saját bukásukból levonta a következtetést: meg kell alkudni. Félelemből és féltésből. De az új generáció nem fogadja el a megalkuvást, mint lehetőséget. Az erkölcsi döntés pedig személyes fájdalmat okoz, máshogy nem megúszható. És végül, amiben a legjobb – mert ábrázolásában nemcsak tiszta és intelligens, de zsigerileg hatni képes, gyomorba vágó – a film: a rendszer, a diktatúra működésének a bemutatása. A rendszeré, amely a "diákcsníy" és az "ártalmatlan lázongás" kitételt nem ismeri, csak egyet ismer: az eltaposás jogát. Aki azt hitte, egy tanárbosszantó, egymás előtt büszkén vállalható gesztus a falak között marad, nagyobbat nem tévedhet.