Összesen 24 db találat Mórahalmi látnivalók találat Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő Mórahalom Fürdő és strand A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő széleskörű gyógy- és wellness szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15. 000 m2-es parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a... Patkó Lovas Színház Mórahalom Színház A mórahalmi Patkó Lovas Színháznak helyet adó fedett lovarda a Szeged-Baját összekötő 55-ös főúton, Mórahalom belterülettől 600 méterre fekszik. Közvetlenül a most megépült körforgalom után található,... Mórahalmi Ökoszállás Mórahalom A Mórahalmi Ökoszállás csendes, nyugodt környezetben, természetvédelmi területek szomszédságában, Mórahalom városától 8 km-re, a szerb határvonal közvetlen közelében elhelyezkedő csoportos ifjúsági sz... Csipak és Tanaszi Semlyék Mórahalom Kiszáradó, szikesedő, mély fekvésű rétek maradványa a Csipak-semlyék és a Tanaszi rét, melyek még őrzik a ma már ritkává vált, védett növények fajait. Mórahalom látnivalók - 15 ajánlat véleményekkel - Szallas.hu programok. Homokháti Emlékház Mórahalom Múzeum A mórahalmi lakosok által összegyűjtött és közreadott tárgygyűjtemény, amely lakóterek szerinti csoportosításban mutatja be a mórahalmi lakosság egykori életét Szent László király templom Mórahalom Templom Kíváncsiskodó idegenek, vagy fürdőbe készülő vendégek, ha belátogatnak, és egy kicsit elcsendesednek, megérzik templomunk levegőjében az áhítatot és az imát.
Sportolás Futó-Dobó Lovasközpont A Futó-Dobó Lovasközpont Mórahalomtól Szeged irányában, a Szent János térségben helyezkedik el. Vásárlás, Gasztronómia Paprika Múzeum Az országszerte híres szegedi fűszerpaprika termelő tájkörzet szívében helyezkedik el a Röszkei Paprika Park. Kultúra Patkó Lovas és Szabadtéri Színház A Futó-Dobó Lovasközpont fedett lovardája ad a helyet a Patkó Lovas és Szabadtéri Színház előadásainak, mely szabadtéri színházélményt nyújt a látogatóknak, de az előadások nincsenek kitéve az időjárási viszonyoknak. Látnivalók - Turisztika - Mórahalom. Gasztronómia Rétesház A városból Zákányszék irányában haladva található a mórahalmi Rétesház, ahol a mórahalmi Rózsa rétes készül.
Mórahalom Varga Csárda Mórahalom, Szegedi út 1/C. Csárdánk Mórahalmon, a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő szomszédságában található. Svédasztalos reggelivel, A la Carte ebédd... Bővebben útitervbe ~10 km innen: Domaszék Rétesház Mórahalom, Zákányszéki út 5. Az akadálymentesített Rétesház a városközponttól gyalog 10 percre, a Szent Erzsébet gyógyfürdő nyári bejáratától 300 méterre talál... Bővebben Szoki Pizzéria Mórahalom, Szőlő u. 2. Pizzériákban barátságos kiszolgálással és minőségi ételekkel várjuk új és visszatérő vendégeinket. Mórahalmi látnivalók - látnivalók Mórahalmon. Nálunk nem csak pizza különlege... Bővebben Szeged John Bull Pub Szeged, 6720., Kárász utca 17. Színes ízvilág, ínyenc ételek jellemzik étlapunkat, pubunk az európai tradíciók mellett a magyar hagyományok tiszteletben tartásáv... Bővebben útitervbe ~11 km innen: Domaszék Kálvária Cukrászda Szeged, Kálvária tér 32. Köszönti Önöket a Kálvária Cukrászda, Szeged egyik legrégebbi cukrászdája. Családi vállalkozásként nagy figyelmet fordítunk kínála... Bővebben Kiemelt tartalmak országszerte Látnivalók a környéken A oldal működése érdekében sütiket (cookie-kat) használunk adatvédelmi tájékoztatónk szerint.
Nemzetiségek Háza - Szeged A Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása 1996-ban alakult.
Stephen Hawking évtizedeken át viselt betegsége ritkaság, az viszont még szokatlanabb, hogy valaki ilyen sokáig éljen vele. Életminőségének fenntartásában jelentős szerepe volt a gépi segítségnek. Az amiotrófiás laterálszklerózis kifejezést nem sokan hallották. Ha Stephen Hawking betegségeként hivatkozunk rá, úgy már többen tudják felsorolni az izommozgásért felelős idegsejtek pusztulásával járó kór legjellemzőbb tüneteit. 1963-ban diagnosztizálták nála az ALS-t – ez nem jelentett feltétlenül azonnali halálos ítéletet, de az orvosok nem kecsegtethették sok jóval. Amint az ALS felismerhetővé válik, szinte mindig azonnal határozott romlásnak indul a beteg állapota. A folyamat legtöbbször olyan gyorsan végbemegy, hogy a betegség átlagos túlélési ideje mindössze három év. A diagnózis után öt évvel mindössze a betegek 20 százaléka marad életben, tizedük él tíz további éven át, és csupán 5 százalékuk él még húsz évig vagy tovább. "Ami Hawkinggal történt, az egyszerűen elképesztő" – summázta az orvostudomány álláspontját még 2012-ben a Scientific American című lapnak adott interjújában Leo McCluskey, a Pennsylvaniai Egyetem ALS-központjának orvos igazgatója.
Hawkingot a betegség kezdetben elkeserítette, de később szerencsésnek vallotta magát. Elmondása szerint betegsége hozzájárult tudományos sikereihez. Öt évtizeddel élte túl a neki jósolt időt. Tudta? Stephen Hawking a legfontosabb kutatásaiban a fekete lyukakkal foglalkozott. A legnagyobb tudományos érdemének azt tartják, hogy olyan alapvető, mégis nehezen összeegyeztethető fizikai elméletek összebékítésének szentelte az életét, mint a gravitáció, a kvantummechanika, a termodinamika és a kozmológia. Legelső nagyot robbant tudományos eredménye éppen az univerzum első nagy robbanásáról szólt. Stephen Hawking hagyaték múzeum kiállítás Kiállítják tudomány London
Betegsége megpróbáltatásai ellenére szerencsés embernek tartotta magát Stephen Hawking 2022. január 10. 15:01 MTI, Múlt-kor Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
A világegyetem létrejöttével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy valójában nincs is kezdete, vagyis úgy kell elképzelni, mint ahol "a tér és idő határtalan, zárt felületet alkot". Kutatásai során azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás csak filmekben és regényekben lehetséges. 2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására. Saját bevallása szerint élete során a nők jelentették számára a legnagyobb rejtélyt. Kétszer nősült, első feleségétől három felnőtt gyermeke van, és már unokái is születtek. Másodszor 1995-ben egyik ápolónőjét vette el, akitől szintén elvált 2006-ban. Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlan laikusok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján.
Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült. Betegsége egyre súlyosbodott, önállóan enni sem tudott, végül teljes ellátásra szorult. 1985-ben egy súlyos tüdőgyulladás következtében szervezete összeomlott. Életmentő műtétet, gégemetszést hajtottak végre rajta, teljes némaságra lett ítélve, a kommunikáció szinte lehetetlenné vált számára. Egyik tanítványa segítségével azonban sikerült újra kapcsolatot teremtenie a külvilággal: a kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátoron keresztül osztotta meg gondolatait másokkal. A "világegyetem urának" is becézett tudós fő kutatási területe volt a relativitáselmélet összehangolása a kvantummechanikával (a mindenség elmélete). Elsősorban a világegyetem keletkezése, a Big Bang (ősrobbanás) teória, valamint a fekete lyukak problémája foglalkoztatta. Véleménye szerint ezek mégsem olyan feketék, vagyis hőmérsékleti sugárzásuk, párolgásuk van (a jelenséget róla nevezték el a fizikában), emiatt energiájuk és tömegük csökken, végül összeomlanak.
76 éves korában, 2018. március 14-én hunyt el cambridge-i otthonában, hamvai a londoni Westminster Apátságban nyugszanak, a kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között. Tudományos írásait és személyes tárgyait a Cambridge-i Egyetem és a londoni Tudományos Múzeum nemzeti értékként őrzi az örökkévalóság számára, tízezer oldalas archívumát a tervek szerint közkinccsé, kutathatóvá teszik az interneten. Az "asztrofizika popsztárjaként" is emlegetett tudós szerencsésnek vallotta magát azért, mert még betegsége előtt olyan hivatást talált magának, amelyet ilyen körülmények között is, pusztán fejben tudott végezni. Rendkívüli életéről 2014-ben mutattak be filmet, a forgatókönyv első felesége önéletrajzi műve alapján készült. A mindenség elmélete 2015-ben több nemzetközi díjat nyert, a Hawkingot megszemélyesítő Eddie Redmayne brit színész Oscar-díjat is kapott alakításáért. 2014-ben magyarul is megjelent Az én rövid történetem című memoárja, amelyben bölcsen és humorral foglalja össze nem mindennapi sorsának alakulását.