Azaz: sok adóval is lehet egyszerűen adózni, és a kevés adónem is lehet olyan bonyolult, hogy az komoly fejfájást jelentsen a vállalkozóknak és magánszemélyeknek. Az azonban kétségtelen, hogy egy adott adózási környezetben, ha egy-egy adónemet kivezetnek, az mindenképpen adminisztrációs könnyebbséget jelent a vállalkozások számára. Lehet még kevesebb? Érdemes megvizsgálni az egyes adónemekből befolyó bevételeket is. Minél kevesebb ugyanis egy adott adóból befolyó bevétel, annál kevésbé indokolható annak fenntartása. Ez különösen akkor van így, ha az adóbevétel még annál is kevesebb, mint az adott adónem fenntartásának (feltételezhető) költsége. Hosszú évek óta jó példa erre, a háztartási munka regisztrációs díja. Bár ennek nagyon egyszerű az adminisztrációja, de mégis annyira kevesen fizetik, hogy az ebből származó bevétel 2021-ben is mindössze 19 millió (! ) forint volt. 4 millió felett az ukrán menekültek száma - Privátbankár.hu. A másik kivezetésre érett adónk a bevándorlási különadó. Nem csak azért, mert az utolsó elérhető adatok alapján nem származik belőle bevétel – de most azért is, mert a kellően homályos szabályai miatt mindazok a szervezetek, akik jelenleg is segítik az orosz-ukrán háborúból menekülteket, vagy akik ilyen szervezeteket támogatnak, szintén az adó hatálya alá tartozhatnak.
Mint ismert, idén januárban a nyugdíjakat 5, 2 százalékkal emelték, az ennél gyorsabb átlagnyugdíj-emlekedés egyértelműen az új nyugdíjasok átlagnál magasabb nyugdíjával magyarázható - ez húzta feljebb az átlagot. A friss nyugdíjak magasabb értékét igazolja azon nők nyugdíjadata is, akik a 62 éves korhatár betöltése előtt már nyugdíjba vonultak. Ismét csökkent az adónemek száma Magyarországon - ProfitLine.hu. Ezt a lehetőséget 2010 után teremtették meg azon nők számára, akik legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. Az elmúlt bő két évben 95 ezren éltek, átlagos nyugdíjuk 114, 9 ezer forint. A nyugdíjasok elitjét a volt fegyveres testületektől akár 20 év munkaviszony után visszavonult nyugdíjasok teszik ki, az ő havi átlagos ellátásuk 197, 2 ezer forintra emelkedett - írja a cikke. Ezen létszám azonban az utóbbi években lecsökkent, ugyanis a túlságosan fiatal nyugdíjasok ellátást a kormány megszüntette és szolgálati járandósággá alakították, amely már nem minősül nyugdíjnak. A skála másik végén a rokkantsági ellátások, illetve a rokkantnyugdíjak vannak.
Ez a trend megmarad az év végéig - így jelentős többlet keletkezik a nyugdíjalapban, ám nem valószínű, hogy a többletet elköltik, egyrészt azért, mert a reálnyugdíjak az alacsony infláció miatt így is három százalékkal emelkednek, a másik oldalról ezen többlet csökkenti az államháztartás hiányát - amely a nyolcadik hónapra meghaladta az egész évre tervezett deficit célt, így pénzügyi értelemben nincs komoly mozgástere a kormánynak. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Megjelentek a KSH friss adatai a magyarországi nyugdíjasok helyzetéről. A területi bontásból kiderült, hogy az ország nagy részében a nyugdíjak átlagos összege nem éri el a statisztikai hivatal által kiszámolt országos nyugdíjátlagot. A 150 ezres összegnél Budapesten kívül csak három megyében magasabb az átlag. 1, 3 millió idős magyarnak pedig nem, vagy csak épphogy éri el a nyugdíja az országos átlagot. Átlagnyugdíj Magyarországon. Hogyan oszlik meg a nyugdíj?. Bár 2021 januárjában kb. 25 ezerrel volt kevesebb nyugdíjas Magyarországon, mint egy évvel korábban, ezt nem feltétlenül lehet csak a járvány számlájára írni. 2021 januárjában 2 028 758 fő részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon, ami bő 3 ezerrel kevesebb, mint az utolsó járvány előtti évben, 2019-ben volt, ellenben a 2020 januári számokhoz képest tavaly év elején csaknem 25 ezerrel kevesebb ember részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon – derült ki a KSH adataiból, írja a Pénzcentrum. Ugyanakkor, bár tény, hogy a koronavírus sokkal veszélyesebb az idősekre, mégsem lehet a járvány számlájára írni az egy év alatt elvesztett 25 ezer nyugdíjas honfitársunkat, mivel korábban is voltak hasonló hullámzások a nyugdíjasok számát tekintve.
A rendelkezésre álló statisztikák azonban aggasztóak. A nyugdíjak ugyan az elmúlt húsz évben összegszerűen évről évre nőttek, a havi nominális nettó átlagkeresethez képest azonban 2014 óta folyamatos csökkenő tendenciát mutatnak. Míg 2014-ben az átlagnyugdíj Magyarországon az átlagkereset 67, 6%-a volt, addig ez az érték 2020-ban alig haladta meg az 49%-ot. A jelek pedig nem arra utalnak, hogy a helyzet a közeljövőben jobb irányba változna. Fontos észrevenni, hogy az állam az utóbbi években jelentősen támogatta a nyugdíjcélú öngondoskodási formákat (nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás). Erről bővebben itt olvashatsz: Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény: Mire és mennyi adójóváírást ad az állam? Ez azt jelenti, hogy az állam is igyekszik mindenkit öngondoskodásra sarkallni. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer sokáig már nem fenntartható. Könnyen előfordulhat, hogy a nyugdíjak reálértéke az elkövetkező években még drasztikusabban fog csökkenni.
Így rengetegen lehetnek olyanok, akik anélkül válnak az adó alanyává, hogy ennek a tudatában lennének. Adóbevételi trendek Az adóbevételi lista böngészése azért is érdekes, mert abból bizonyos gazdasági folyamatok is jól kivehetők. A bevételi lista csúcsán jelentős elmozdulás egyébként a tavalyi évben sem történt. Változatlanul az áfából, a szociális hozzájárulási adóból és a személyi jövedelemadóból származik a legtöbb bevétel. Ezen belül említésre érdemes, hogy az áfabevételek a megelőző évhez képest mintegy 15%-kal nőttek, vagyis az éves GDP-növekedés duplájával. Ez azt jelzi, hogy ismét fehéredhetett a gazdaság, vagyis tovább nőtt az áfa-behajtás hatékonysága. A covid-krízis jól látszik a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételein. Míg 2019-ben még mintegy 27 milliárd folyt be ebből az adóból, a veszélyhelyzet miatti könnyítések (és közvetetten a vendéglátóipart sújtó krízis) miatt 2020-ban csak kb. 10 milliárd, tavaly pedig már csak 370 millió forint (vélhetően technikai jellegű) bevétel származott az adóból.
Az átlagot ugyanis felhúzzák az úgynevezett "luxusnyugdíjasok", tehát azok, akik az átlagnál jóval magasabb ellátást kapnak. A KSH-s adatok szerint egy éve 404 ezer magyarnak folyósítottak 200 ezer forintnál magasabb összeget, mialatt 2020-ban ők még csak 336 ezeren voltak. Ellenben majdnem 100 ezerrel kevesebben lettek azok, akiknek az ellátása 100 ezer forint, vagy annál kevesebb. Ez részben a nyugdíjemeléseknek tudható be, illetve java részben annak, hogy cserélődik a nyugdíjasállomány. Az idősebb, elhalálozó, a nyugdíjrendszerből kikerülők helyett a rendszerbe új, fiatalabb nyugdíjasok lépnek, köztük magas jövedelműek is, akiknek így az ellátása is több lesz. Így lehetséges, hogy egyre többen kerülnek be a 200 ezer és 300 ezer forint feletti kategóriákba, és húzzák fel tovább az átlagot – mialatt a medián jóval elmarad attól. A főváros és három megye húzza fel az átlagot Azt is megnéztük, hogy az egyes megyékben mennyi az átlagos öregségi nyugdíjak összege. Mint már fentebb írtuk, a KSH szerint ez az összeg 2021 januárjában 150 571 forint volt, ám az ország nagy részében ennél kevesebbet kapnak kézhez az idősek a statisztikák szerint.
Az orosz regisztrációs nyilvántartás szerint a Momentum kérésére a napokban bejegyezték a domainnevet. Papp Gergő, a szervezet kommunikációs igazgatója -nak megerősítette, hogy egy éven át valóban a Momentum használhatja az orosz oldalt. Fotó forrása: A szervezet a májusra bejelentett demonstrációhoz és a kormánypárt orosz kapcsolatainak bemutatásához használja majd a, de lefoglalták már a, és a biztonság kedvéért a domaint is. Papp gergő momentum login. A weboldalak egyelőre nem működnek.
És ezt beismeritek, hogy ezt a pártot az vezeti, aki képes megmozgatni a vidéket, aki képes jelölteket átbaszni, aki képes szervezeti embereket átbaszni, aki képes embereket lejáratni mindenféle alap nélkül. És ti nem álltok ki emberek mellett. Mert az, hogy »csillapítsuk a kedélyeket«, bocs, srácok, ez egy semmi. Ez egy nulla. Morálisan olyan szinten nulla teljesítményt nyújtott a párt az elmúlt tíz napban, hogy innen nincs visszaút szerintem. Zaránd szerint ez egy krízishelyzet a párt életében, amit, ha nem sikerül megoldani, mert túlléptünk az elveinken, vagy mert az egók és a belső politizálás megöli a bizalmat, akkor vagy így, vagy úgy, de a Momentum csak keserű emlék lesz, és egy eltékozolt lehetőség Magyarországnak. Drága tanulópénz. Majd hozzátette: Ez nonszensz, srácok. Ez politikai játszmázás, ez minden elvnek a feladása. Semmi értelme csinálni ezt a pártot, semmi. Az a cél, hogy jussunk be a parlamentbe? És miért? Évi 250 misiért? Papp gergő momentum 5. Ez a célunk? Hogy ebből lehet egy jó szervezetet építeni?
Papp szerint Kovács nem volt velük túl közlékeny, és láthatóan szégyellte magát. A sajtóreferens indoklása szerint fontos, hogy az elvtelen kormánypárti sajtó is megértse: valódi embereket próbálnak lejáratni, aminek tényleges következményei vannak. Az akcióról videó is készült, amit nemrég hozott nyilvánosságra a Momentum:
A petíciót azonban a pártból sokan aláírták, így valóban nagy nyomás nehezedett az elnökségre, amely ekkor még amellett volt, hogy kifejezik a szakmai kritikájukat Zaránd Péterrel szemben, de megtartják. " A Mandiner úgy tudja, Papp és társai a petíciót már a pártelnökkel egyeztetve írták meg, hogy ezzel "alulról helyezzenek nyomást az elnökségre". Erről Zaránd is értesült, és ülésen fel is vetette Fekete-Győrnek, de ő a jegyzőkönyv szerint határozottan tagadott. "Hozzám az jutott vissza, hogy azt a 80-90-1500 nem tudom aláírós lófaszt, ami itt terjeng, azt, azt te vezetted, Andris, és hogy ezt te kérted. És te mondtad, azt, hogy ha elegen lesznek az aláírók, akkor… akkor majd az elnökség meghajol" – mondta a jegyzőkönyv szerint Zaránd Péter, mire a pártelnök úgy reagált: "Nem én voltam. Index - Belföld - Belső bajok a Momentumban: sorra távoznak a vezetők. " "Fekete-Győr aztán elmondta, félt attól, hogy amennyiben nem váltják le a kampányvezetőt, az elégedetlenség hatására sokan kilépnek a pártból, ezért valóban támogatta a kezdeményezést, de az nem tőle származott" – olvasható a Mandiner írásában. "