Ez utóbbi a csontok és a porcok ritka gyulladása. Egyiptom elveszett kincsei teljes film. A fáraó esetében ez a betegség a lábát támadta meg. Erre utal az is, hogy a sírjában sétabotot is találtak… Természetesen, ha Egyiptomról van szó, akkor Kleopátra sem hiányozhat: ezúttal Kleopátra személyéről és koráról tudhatunk meg új információkat. Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynője, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban. A régeszek ugyanis feltártak labirintusra emlékeztető, ismeretlen sírokat rejtő földalatti járatokat, valamint egy szokatlan temetkezési tárgyakkal teli koporsót is felfedeztek… Az Egyiptom elveszett kincsei márciusban szombat esténként kilenc órától láthatók a National Geographic csatornán; az első vetítés március 13-án lesz, címe: Tutankhamon titkai.
(Photo credit: GRIFFITH INSTITUTE/Harry Burton, Color artist: Composite Films) A sorozatban a tudósok megpróbálnak választ adni a piramisokkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért és mikortól emeltettek maguknak piramisokat az egyiptomi fáraók? Miként lehetett megfelelni a nagyratörő uralkodói elvárásoknak? Mi volt a korabeli mérnökök és építőmunkások titka? Mi vetett véget a piramisok korszakának? Egyiptom elveszett kincsei. Egy idő után miért hagyták magukra az ókori egyiptomiak ezeket a nagyszerű építményeket? Luxor, Egypt – Archaeologists, Maria and John Ward. (Credit: Windfall Films/Nicholas Frend) A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotása, az oroszlántestű gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak. Megtudhatjuk, hogy az állat-istenségek milyen szerepet játszottak az egyiptomi kultúrában. Továbbá, egy kutatócsoport szenzációs leletekre bukkan: ritka mumifikálódott állatokra, valamint olyan szfinx-szobrokra, melyeknek eddig még a létezéséről mit sem sejtettünk. Archaeologists uncover a mummified dog, buried with owners.
3. A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is. 4. A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon. A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. 5. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. A NATIONAL GEOGRAPHIC BEMUTATJA: Egyiptom elveszett kincsei | M | Tollal.hu. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni. 6. A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé.
Az akkori jobboldali sajtóban (ahol egészen 1921 nyaráig dolgozott Kosztolányi) Nero alakja inkább a kommünre jellemző kultúrpolitikai működés metaforájaként jelenik meg. Mindezek ellenére nem állíthatjuk egyértelműen, hogy a szereplők egyértelműen megfeleltethetők lennének az író olykor politikussá "vedlett", vörös vagy épp fehér pályatársaival. "Senkit se akartam lemintázni, […] úgy látszik, az élet jegyét viseli magán regényem. Az élet pedig akkor is csak olyan volt, mint ma. Színészek játszottak, fizetett tapsoncok működtek, kabaré-jeleneteket adtak elő, az írók szembe dicsérték munkáikat s hátuk mögött szidták egymást. Nero, a véres költő – DigiPhil. Valóban, ez a hanyatló és betegesen kifinomult kor egy antik irodalmi kávéház képét mutatja, hetérákkal, ripacsokkal, műkedvelő írócskákkal, hadigazdagokkal, forradalmárokkal s titokban szenvedő nemes lángelmékkel" – nyilatkozta Kosztolányi 1922-ben. Eredeti ára: 1 480 Ft 1 029 Ft + ÁFA 1 080 Ft Internetes ár (fizetendő) 1 410 Ft + ÁFA #list_price_rebate# +1% TündérPont Utolsó példányok.
Ebben segít a kézirat és a szerzői jegyzetek közreadása mellett a keletkezés és a befogadás történetének bemutatása s a bőséges tárgyi magyarázat.
Mennyit bír el a hatalom mindenáron való megtartása? Mennyit tűr el egy birodalom, hogy megtegyék vele? Mit takarnak a vezérek híres kijelentései? Kiből lesz valódi uralkodó és kiből egy szorongó diktátor? Könyv: Nero, a véres költő (Kosztolányi Dezső). Mi a következménye, ha a császár gondolkodásmódja és szándékai határtalanok? Ki az, aki valójában szabad? (Réczei Tamás) A(z) Magyar Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Zodicus (költő és besúgó) Claudius (Terpnus, Otho, Domitius) Britannicus (költő, Claudius fia) Paris (költő, Montanus)
Kosztolányi Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál – üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. Kosztolányi Dezső - Nero, a véres költő | 9789632764139. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.