Értékelés: 67 szavazatból Benyovszky Móric huszárhadnagy a bécsi udvari bálon mulat. Hazafelé tart, amikor Máté, az intéző közli vele: vebói házát elfoglalták sógorai. Benyovszky Vebóra megy, az Ocsay fivérekkel tárgyal, akik szívesen segítenek neki. Omachel Tamás, a barátait inti a meggondolatlan lépéstől, a birtok erőszakos visszaszerzésétől. Tudományos ülés és filmvetítés Benyovszky Móric emlékére » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Házát azonban felajánlja nekik. Lentulay Anna Tamás menyasszonya, de titokban gyerekkori pajtását, Benyovszky Móricot szereti. A gróf elutasítja őt, s ezért a lány öngyilkos lesz. Tamás soha nem tudja megbocsájtani Benyovszkynak a lány halálát. Egyéb epizódok: Stáblista:
A napló francia, magyar és angol nyelven 2004-ben jelent meg az OSZK és a Kossuth Kiadó gondozásában. A naplót New Yorkban is bemutatták, nagy volt az érdeklődés, mert Benyovszky 1785-ben Baltimore-ból hajózott ki utoljára - idézte fel G. Németh György. Lugosi Győző a Benyovszky-életmű fehér foltjairól, Szádeczky-Kardoss Irma a világutazó születéséhez kapcsolódó forrásanyagokról, Csáky Imre címertörténész a Mária Terézia által Benyovszkynak adományozott címerről, Reisz T. Csaba az Országos Levéltárban őrzött Benyovszky-dokumentumokról beszél. Cséke Zsolt Benyovszky emlékek Madagaszkáron címmel, Rákóczi István Benyovszky Móric királyságáról tart előadást. Katonai pályafutásáról Czigány István, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Benyovszky hárfáról Radnóti Klára beszél, emellett a francia, a lengyel és a szlovák intézet képviselői is megemlékeznek az utazóról, a katonáról, a madagaszkári királyról. Egy magyar sír az esőerdőben - 2. rész: Benyovszky Móric öröksége - m5 TV műsor 2021. február 21. vasárnap 00:35 - awilime magazin. Az OSZK-beli emlékülésen ott lesz a madagaszkári tiszteletbeli konzul is. A budapesti Szlovák Intézetben csütörtökön este levetítik a Vivát Benyovszky!
Kapóra jött a vállalkozó szellemű gróf. Csakhogy a szabadságvágyó Benyovszkynak egészen más elképzelése volt a sziget gyarmatosításáról, mint francia megbízóinak. Kezdettől fogva megegyezésre törekedett a négerekből és malájokból keveredett malgasokkal, egyenrangú félként kezelte őket. Még a nyelvüket is megtanulta. Benyovszky nem gyarmatban, hanem önálló, szabad államban gondolkodott, amely Franciaország megbízható szövetségese lesz. Ezzel, valamint bátorságával és ügyességével elnyerte rokonszenvüket, a malgasok 1776-ban királyukká választották. Mindez természetesen azzal járt, hogy Benyovszky elvesztette a franciák bizalmát. A sziget magyar királya ezért Párizsba utazott, hogy személyesen tárgyaljon XVI. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Tudományos ülés és filmvetítés Benyovszky Móric emlékére. Lajossal. A megbeszélések azonban nem vezettek eredményre, ezért a gróf Lengyelországba ment. A malgasok királyukká választották. Jelenet a nyugatnémet-olasz-francia sorozatból (Fotó: RAS-archív) Nyughatatlan vére azonban új kalandokra sarkallta. 1784-ben áthajózott Észak-Amerikába.
A címszerepben Rátóti Zoltán színművész és Fitos Dezső táncművész látható. Az előadást Szarka Tamás, Zsuráfszky Zoltán rendezte. Stáblista:
Innen több társával együtt egy hajóval megszökik, és egy kalandos út során Franciaországba menekül. A francia király szolgálatába fogadja és megbízza egy gyarmati telep létrehozásával Madagaszkár szigetén. Ott az előzetes francia elvárások ellenére békére törekszik a helyi törzsekkel, akik azt hiszik, hogy a gyermekkorában elhurcolt királyuk tért vissza. Benyovszky elfogadja a felkínált trónt, és a gyarmatosítók elleni harc élére áll. E harc során hal meg. Sírja ma is a szigeten található. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Epizódlista [ szerkesztés] 1. Lentulay Anna 2. Az árnyék 3. Hanszky Zsuzsanna 4. Az örökség 5. Wyndblath Gusztáv 6. Fogságban 7. A strázsamester 8. Matt három lépésben 9. A vésztörvényszék 10. Afanázia 11. Vendég Pétervárról 12. Benyovszky móric film izle. A csalétek 13.
A nyolc cédula közül hét Benyovszky nevét tartalmazta: ő maga Hrustyevre szavazott. " És amikor egy éjszakára együtt marad a beléje szerelmesedett Afanáziával, Magyarországról mesél neki, ami onnan nézve mesebelinek tűnik. Olvass bele! Mégsem lett ebből koherens Jókai-regény. Attól kezdve, hogy Benyovszky társaival megszökik Kamcsatkáról, és megnyílik számára a világ, elkezdődött a tengeri út az ismeretlenbe. Egzotikus tájakon és népek között ér partot – sokan ezt tekintenék igazi kalandnak. De itt véget érnek a párbeszédek, a konfliktusok, a jellemrajzok. "Idáig egészen regényszerű volt a tárgy – írja Jókai. – Az emberi szenvedély volt a fő tényező: a táj, az évszak, a vidék állat- és növényvilága csak staffázs volt az érdekes történethez. " Benyovszky- és Jókai-korabeli utazók, etnográfusok, természet- és társadalomtudósok írásai kerülnek (több-kevesebb szövegkritikával) Benyovszky naplója mellé. Jókai számára a regénynek alkalmas nyersanyag nem a puszta kaland, nem a rácsodálkozás az ismeretlen tájakra és népekre, hanem ezek megismerése.
Berszán György szerkesztő úrnak FÚJ, DISZNÓ! NEM ÉRTEM! Mintha az érintettek – tegnap még a munkásosztály legjobb fiai – máig sem fogták volna fel: azért kapták kiváltságaikat a megszállótól, hogy a magyarságot "európai fasisztából" ázsiai szovjet néppé tegyék! Emlékezetük szerint ők a legnagyobb történelmi jót tették munkás-paraszt testvéreikkel. Pedig mindenki láthatja, hogy a lenini élcsapat évtizedek elszánt erőfeszítésével teljesen alkalmatlanná nevelte a dolgozó, milliókat Európára! A Szovjetuniónak nem a világgyőzelme szunnyadt a jövő méhében, hanem a veresége. Tehát – objektíve – a lehető legroszabbat tettékna néppel! Regéczy-Nagy László - "A Magyar Nemzetről - Berszán György szerkesztő úrnak" | Történelmi Igazságtétel Bizottság. Egészen más világra, kultúrára, politikai életre kellett volna felkészíteniük az országot. "Tévedtek. " Pardon. Véres, kegyetlen történelmi tévút volt az övék, érthető tehát, ha nem vetik alá magukat a "késéles marxista elemzésnek"-. A nemzet viszont fájdalommal emlékezik a részeg víziló forgolódására a kis magyar porcelánboltban, s nehezen hiszi, hogy a sok törött csésze, tányér egyként lenne felelős a kárért a vörös behemóttal.
– 1957. június 19-én letartóztattak. Hajnali kettőkor jöttek értem. Feleségem akkor volt nyolcadik hónapos várandós. A saját ügyünk mellett tanúként kihallgattak a Nagy Imre-perben is. Nagy bátran viselkedett a vérbíró Vida Ferenc előtt. Én 14 hónapot töltöttem vizsgálati fogságban. Először egy olyan zárkába vittek, amelyben csak egy szalmazsák volt. Minden reggel ötkor ébresztő, akkor kihúzták a szalmazsákot, és csak egy büdös vécé volt az ember társa egész nap. Hátratett kézzel kellett sétálgatni a fal mellett. Ha leguggoltam, mert elfáradtam, mindjárt rám ordítottak. Este kilencig ez ment. Közben rendszeresen elvittek kihallgatásra. Ez kiszívta az életerőt az emberből. De előzőleg megbeszéltük, hogy vállaljuk, amit tettünk, hiszen nem követtünk el bűnt. Nem tudtuk, mi lesz a vége, csak azt láttuk, hogy a rendszer folyamatosan Moszkvára figyel. És így maradtunk életben. – Hogyan? Regéczy család – Wikipédia. – Akkoriban nyitott Budapesten diplomáciai képviseletet India. Egy fiatal indiai tiszt megismerkedett Bibóval és Gönczcel.
Sokáig egyedül voltam a zárkában. A katonaiskola sokat segített abban, hogy fegyelmezett maradjak. Egy idő után, mivel tudtam angolul és németül, fordításokkal bíztak meg. Később a börtön Csepel rabszállító autóit kellett javítanom. Az utolsó időszakban műszaki rajzolóként dolgoztattak. Regéczy-Nagy László – Wikipédia. Csupa mérnök volt körülöttem, a helyzethez képest jól éreztem magam a társaságukban. Végül 1963-ban szabadultunk, Bibó az úgynevezett nagy amnesztiával, mi hónapokkal később, az új ENSZ-főtitkár, U Thant nyomására. – Mit tapasztalt, milyen volt idekint a közhangulat? – Elkeserítő. A barátaim elfordultak tőlem, a társadalom nagy része minimális engedményekért elfogadta a rabigát, teljesen megtagadta ötvenhatot. Az első napon jelentkeznem kellett a kerületi rendőrségen, ahol az ügyeletes tiszt beírta, hogy MF, azaz megfigyelendő személy vagyok. Körülbelül egy évig intenzíven rajtam tartották a szemüket. Munkát nem találtam, az önéletrajzomban rosszul nézett ki a tiszti múltam, az egykori követségi alkalmazotti állásom és a börtön.
A vád azt is tartalmazta, hogy Nagy Imre utolsó írását a másodrendű vádlottal együtt kijuttatták nyugatra. Őt, mint harmadrendű vádlottat, a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa 1958. augusztus 2-án főbüntetésül 15 év börtönbüntetésre ítélte. [2] A két másik vádlottat egyenként életfogytiglani börtönre ítélték. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a bűncselekményben alárendelt szerepkörben tevékenykedett és tettét a tárgyaláson a bűnössége elismerésére is kiterjedően megbánta. [3] 1963 -ban az általános amnesztia idején nem akarták szabad lábra helyezni, de U Thant az ENSZ -főtitkár közbenjárására végül mégis szabad lábra került. " Mi nem az amnesztiával szabadultunk, Göncz és én bent maradtunk még hónapokig. Aztán az ENSZ nyomására nagy nehezen kiengedtek minket, tehát nem kellett letölteni neki az életfogytiglant, nekem a 15 évet, Istennek hála. És óriási meglepetés volt az a magyar társadalom, amelyet hat esztendő elteltével talált az ember, a saját hazájában. Jó, odabent azt mondogattuk, hogy a rácsokon belül van a kis börtön, a börtönrácsok és a nyugati határzár között a nagy börtön.
1948-ban került az angol nagykövetségre, a követség sofőrje lett, és az 1956-os forradalom alatt is végig ott tartózkodott. Novemberben ismerkedett meg Bibó Istvánnal, akinek egy memorandumát átadta az angol követnek, majd Göncz Árpád kérésére Nagy Imre egyetlen megmaradt írását is eljuttatta a követségi titkárhoz. Ezzel jelentős szerepet vállalt abban, hogy nyugaton is megismerjék a magyarországi helyzetet a forradalom és szabadságharc idején. Miután Bibót és Gönczöt 1957 tavaszán letartóztatták, a követség sofőrjeként biztosra vette, hogy őt is elhurcolják. Éppen Bécsben járt szolgálati úton, így eldönthette, hogy külföldön éli-e tovább az életét, vagy hazajön és bíróság elé áll. Utóbbi mellett döntött. 1957 júniusában tartóztatták le. Felesége első gyermekükkel volt várandós ekkor. Regéczy-Nagy Lászlót előbb tanúként hallgatták ki a Nagy Imre-perben, majd a Bibó-perben állították bíróság elé két társával együtt. Csodával határos módon tizenöt év szabadságvesztésre ítélték, pedig eleinte úgy tűnt, ennél is súlyosabb ítéletet kaphat.
Hosszú életének utolsó útján a honvédelmi tárca képviseletében Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes rótta le kegyeletét. A gyászszertartáson jelen volt - többek között – Boross Péter, volt miniszterelnök és Harrach Péter országgyűlési képviselő. Galéria Regéczy (2) Regéczy (1) Regéczy (3) Regéczy (4) Regéczy (5)
Egykori honvédtisztként, ráadásul angol követségi munkatársként jobbnak láttam nem belekeveredni a harcokba, de jártam a várost, sokat beszélgettem a szabadságharcos gyerekekkel. Megdöbbentő volt, hogy amire minket annak idején a katonai iskolában éveken át képeztek ki, abba ezek a fiatal fiúk, lányok egyik napról a másikra csöppentek bele. Pedig hadat viselni nagyvárosban a legnehezebb. A szovjet nehézharckocsikkal és golyószóróikkal szemben géppisztolyokkal, otthon eszkábált páncéltörő eszközökkel vették fel a harcot. Csak később, az összecsapások elültével fogalmazódott meg és tudatosodott bennem, hogy ezek a kölykök kiképzetlenül, sőt, kacagva mentek bele a legnagyobb veszedelembe. – Honnan meríthették a lelkierőt? – Máig sem tudom. Hiszen szándéka szerint egész másra nevelte őket a kommunista diktatúra. Halált megvető bátorsággal áldozták fel az életüket a hazáért és a már régóta óhajtott szabadságért. – Hogyan keveredett bele minden óvatossága ellenére 1956 után a Bibó-perbe? – 1956 őszén egy nap épp a követségre tartottam, ahol rendszeresen tájékoztattam a kirendeltség vezetőit a tapasztalataimról.