A "portói bor" nevet a 17. század második felétől használják – azért ez a név terjedt el, mert a bort Porto kikötőjéből szállították az egész világra. A bor és termőhelye 1756 — Pombal márki rendeletei óta — védett. Eredete Nem tudni pontosan, kik kezdték a Douro borvidéken termett borokat avinálni. Az egyik, elterjedt magyarázat szerint amikor 1678-ban az angolok háborúzni kezdtek a franciákkal, azok beszüntették a bordeaux-i exportálását, az angoloknak pedig utánpótlásról kellett gondoskodniuk. Portói bor penny love quarantine reality. A portugáloknak volt ugyan bora, de az meg se közelítette a bordeaux-i színvonalát, ráadásul a szállítás közben gyakran megecetesedett. Hogy ezt megelőzzék, a brit kereskedők brandyt öntöttek a borba. E változat hitelét rontja, hogy a tartósításnak ezt a módját már a nagy földrajzi felfedezések idején, tehát jóval a különleges angol-portugál kereskedelmi kapcsolatok kialakulása és sokkal a "portói bor" elnevezés feltűnése előtt is alkalmazták. A történet másik, hihetőbb változata szerint a háború kirobbanása után egy liverpooli borkereskedő a fiát küldte el Portugáliába.
A három fő típus: Porto Branco, Porto Ruby, Porto Tawny. Porto Branco [ szerkesztés] A portóinak ez a változata az, ami fehér szőlőből készül. Ez az egyetlen olyan portói változat, amelyet édessége alapján kategorizálnak: létezik seco (száraz), meio-seco és doçe (édes). Mivel az avinálás eredményeként még a "száraz" változat is tartalmaz maradék cukrot, nagyjából a magyar terminológia szerinti félszáraz boroknak felel meg, a meio-seco pedig a magyar fogalomrendszerben inkább félédes. Jellemzően aranysárga színű. Porto Ruby [ szerkesztés] Kék szőlőből készített és legfeljebb öt évig érlelt, rubinszínű bor. Ezt is nagy, fából készült tartályokban érlelik. Fiatalos jegyeket hordoz, illata a piros bogyós gyümölcsökére emlékeztet. Portói bor penn ar bed. Porto Tawny [ szerkesztés] Kék szőlőből készített és több mint öt évig érlelt bor. Színe a hosszú érleléstől az oxidáció miatt kifakul; erről kapta a nevét (tawny = topáz). Az alap tawnyt többféle és több évjáratú bor házasításával állítják elő, átlagosan három év érlelés után.
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4. Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361 Nyitva tartás: K-V 10-17 A József Attila Múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a "skanzen". A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit. A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be az egykori Csanád vármegye székhelyének múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig. A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel "skanzen"-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét.
Könyvajánló Mindig csak az igazat - Száz év bölcsessége Benjamin Ferencz Open Books 2021 Örvényben Kondor Vilmos Libri Könyvkiadó 2021 A villa öröksége (A villa 3. ) Anne Jacobs Central Könyvek 2021 Legújabb dokumentumok keresés A könyvtár elérhetősége József Attila Városi Könyvtár és Múzeum 6900 Makó, Deák Ferenc utca 2. Telefon: 62/212-253, (+36)20/966-8416 e-mail: Adószám: 16686580-1-06 Nyitvatartás Hétfő: 13:00 - 18:00 Kedd: 9:00 - 17:00 Szerda: 9:00 - 17:00 Csütörtök: 13:00 - 18:00 Péntek: 9:00 - 17:00 Szombat: 9:00 - 17:00 Vasárnap: zárva Látogatók száma Látogatók száma: 1502748
Az idősek, betegek, mozgáskorlátozottak részére nyújtanak ezzel segítséget konkrét kéréseiket teljesítve illetve válogatási lehetőséget kínálnak számukra a könyvtári dokumentumokból. Névadónkról József Attilát Miskolchoz erős szál köti: 1933 júniusának közepén résztvevője volt az Írók Gazdasági Egyesülete miskolci íróhetének a Palotaszállóban. Ekkor találkozott Márton Márta művészettörténésszel. Lillafüreden, az új ismeretség hatására írta Óda című versét. A lillafüredi Palotaszálló előtt emléktábla, a függőkertben pedig, "hol elfut a Szinva patak", Varga Éva József Attilát ábrázoló szobra látható. Az egészalakos szobrot a költő születésének 100. évfordulójára állították, 2005. április 10-én avatták fel. 1964 óta ünnepeljük a magyar költészet napját, ami József Attila születésnapja. Április 11-én Miskolc város közössége – könyvtárunk szervezésében – hagyományosan Lillafüreden, a József Attila-emlékhelyeken ünnepel. A könyvtárban látható József Attila-portrészobor Sz. Nagy Mária szobrászművész 2005-ben felavatott alkotása.
Ekkor még négy letéti könyvtár működött, három a majorokban élők olvasási igényeit elégette ki, egy pedig az idősek napközi otthonában élőknek jelentett szórakozási lehetőséget. Azonban néhány év múlva anyagi okok miatt, és a majori lakosság csökkenése miatt az intézmény megszüntette ezeket a fiókkönyvtárakat. 1983-ban került hivatalosan is átadásra a József Attila Általános Művelődési Központ, melyben egy funkciójában, és területi nagyságában megfelelő helyiségbe került át a gyermek, ifjúsági és pedagógiai irodalom. A felnőtt állomány maradt, egészen 2007 szeptemberéig eredeti helyén, majd ekkor, gazdasági okok miatt, az általános művelődési központ klubhelyiségébe költözött. Mindkét részlegünkben, állományunkkal, eszköztárunkkal, szolgáltatásainkkal szeretettel várjuk az érdeklődőket, olvasóinkat!
Az Európai Unió KEOP-programja által finanszírozott, 33 millió forintos összköltségvetésű fejlesztési projekt négy fő pillért tartalmaz. Ezek mindegyike a hatékonyabb erőforrás-kihasználást és a környezettudatos viselkedésmódok elterjesztését célozza és közvetve vagy közvetlenül, de anyagi megtakarítást is hoz az intézmény számára. Az energiatakarékosság, a víztakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés és a környezetbarát közlekedés témái köré csoportosíthatóak a könyvtár várható infrastrukturális fejlesztései és a tavaszi hónapokra tervezett ismeretterjesztő rendezvényei is egyaránt. A beruházás első lépése modernebbé, környezetbarátabbá teszi az intézményünket, nyilvános programjaink pedig segítenek abban, hogy Komló egész lakossága elsajátíthassa a zöld gondolkodásmódot, mely reméljük, a mindennapjaik részévé fog válni.