A budapesti vásárcsarnokokban és piacokon ennek megfelelően nagyjából 1000 Ft/kg-tól kezdődnek az árak. A Lehel-téri piacon a fajtamegjelölés nélküli (azaz "piros", valószínűleg Rita) cseresznyéért 1280, míg a "fekete" hazai gyümölcsért 1480 Ft/kg jó magyar forintot kérnek az árusok, de aki nagyon vágyik rá és szándékosan keresi, itt is talál még döntően 30 mm feletti import tételeket 2480 Ft/kg-ért. Cseresznye ára | Sokszínű vidék. Csaknem ugyanez az ártartomány jellemzi a Nagycsarnokot, de a Fehérvári úton már egy kicsit vastagabban fog a ceruza az árcédulán (1480-2400 Ft/kg). A legolcsóbb tételek a Bosnyák téren (akár 980 Ft/kg) és a Rákóczi téri vásárcsarnokban (akár 690 Ft/kg) foghatók ki. Cseresznyéből az Európai Unió nettó importőr, legfontosabb partnere Törökország, de Magyarország önellátó, minimális külkereskedelmi tételekkel. A magyar export az utóbbi években a korábbi éves 1000 tonna körüli mennyiségről 200-ra esett vissza. Elsősorban a környező országokba (Románia, Szlovákia, Ausztria) szállítunk kisebb tételeket, illetve régóta partnereinek között vannak a balti államok is.
A helyi termelői szervezet, a Coldiretti Puglia igazgatója valószínűsíthetően spanyol, görög és török forrásból származó, de tisztázatlan eredetű importtételekről beszélt, amelyek lenyomták az árakat, és kiemelte a hosszú távú felvásárlási szerződések fontosságát. A régió zöldség- és gyümölcstermesztőire az előző években alaposan rájárt a rúd: az orosz embargó és a Brexit miatt fő exportpiacaik bezárultak, a tavalyi évben pedig a legjelentősebb, német piacra irányuló szállításaik is jelentősen visszaestek – összesen 21%-kal estek vissza a régió exportbevételei. Ukrajna Magyarországhoz hasonlóan Ukrajnában is hűvös volt a tavasz, de mivel június elején is folyamatos esőzések áztatták a fő termesztő körzeteket, már nem is biztos, hogy csak 2 héttel később kezdődik a szezon, könnyen előfordulhat, hogy 3 is hét lesz belőle. Dráma a cseresznyéskertekben. Közben folyamatosan repednek és hullanak a gyümölcsök, egyes területeken akár 80%-os is lehet a termésveszteség, ráadásul ez az időjárás a szilvában és a kajsziban is komoly károkat okoz.
Az április eleji fagyok országszerte komoly károkat okoztak a gyümölcstermesztőknek, olvastuk a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács beszámolójából. Még számos gyümölcsfaj virágzik, ezért a termelők még reménykednek. […] Tovább… Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép alapján arra számít, hogy a jó évjáratok 15 – 16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadát takarítják be Magyarország cseresznyefáiról. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20 – 30 százalékkal is drágább lehet. […] A világ legnagyobb cseresznyetermelő országai Törökország, az USA, Irán, Olaszország, Spanyolország és Chile. Cseresznye ára 2011 edition. Törökországban évente átlagosan 450–500 ezer tonna cseresznyét termelnek, ezzel világszinten a harmadik legnagyobb exportőr. Az idei évben rekordközeli termést és exportot jeleztek a szakértők. Törökország cseresznyeexportja 2018. január és június között 88 százalékkal 45, 1 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Méhészet A nő, a család és a méhek Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs Varroa-fertőzöttség-előrejelzés Méhcsaládok fejlesztése akácra Az atka elleni hatóanyagok áttekintése Kertbarát Magazin Tűsarkútól a gumicsizmáig – interjú Bódy Szilvivel Örök elegancia – a nagypolgári stílus virágdekorációi Légies szépségek – a díszfüvek fajtái Évelőtársítások Kerti Kalendárium Maradjunk a piros ribiszkénél Tavaszi kártevők az almafákon A korai hagymás íriszek Néhány gyógyító virág Pegazus Mráz Tamás duplázott a Balaton partján Elkezdődött a versenyszezon Fordulók a körkarámban: befelé vagy kifelé? Exkluzív környezetben hatalmas siker Ismét Lóverseny Gála Borászati Füzetek Borpiaci trendek 2022 Hungarian Wine Summit, a magyar bor csúcstalálkozója A szőlőültetvény talaja nem csupán termesztőközeg Tiszta ízek, illatos borok A Mi Erdőnk A semmiből a világhírig A feketerigó titka - interjú Kárász Eszterrel Pusztapalota a Vár-völgyben Az év nyertesei Bükki konyha extrákkal Állattenyésztés A takarmányozás kihívásai 2022-ben A kukoricaszilázs kiváltása – keverékek vizsgálata Korszerű tudomány, innovatív megoldások Ezeket olvasta már?
Földszomszédja és később közeli barátja volt Bethlen Istvánnak, Magyarország egykori kormányfőjének. Désyt forróvérű természete a politikába sodorta, függetlenségi majd Kossuth-párti politikusként vált ismertté. Maros-Torda vármegye alispánja és Szolnok-Doboka vármegye főispánja volt, ezt követően pedig Maros-Torda megye (1910-ben pedig Marosvásárhely) országgyűlési képviselője. Ellenzéki szerepe számos konfliktust eredményezett Désy és a kormánypárt között: 1905-ben az ún. Fodor Sándor | Hit Gyülekezete Marosvásárhely. "darabont" kormány kinevezése elleni tiltakozásul országos szenzációt keltve megtiltotta a megyei tisztviselőknek az adók szedését. Későbbi politikai csatározásai a kormány megbuktatásáig folytatódtak: 1912-ben Lukács László miniszterelnököt "Európa legnagyobb panamistájának" nevezte Désy, mivel szerinte a kormányfő közpénzeket juttatott egy magánbankon keresztül a kormánypárt kasszájába. A miniszterelnök rágalmazásért beperelte Désyt, akit végül másodfokon felmentett a táblabíróság, amely erkölcsileg egyenértékű volt Lukács László elítélésével.
Ezért a miniszterelnök lemondott. Désy az első világháború kitörését követően előrehaladott kora ellenére hadba vonult. A századát vezetve esett el 1915-ben a Dnyeszter-menti orosz fronton. Emlékezete halálát követően sem halványult el Marosvásárhelyen, emlékére a városban szobrot kívántak emelni, a háború miatt azonban a terv meghiúsult. Nagygelváchi Désy Zoltán
Azon ritka kivételek közé tartozott, aki politikai pozícióit nem származása miatt és nem politikai játszmák eredményeként szerezte. Karrierjét a pénzügyminisztériumban kezdte, ahol szorgalmával és hozzáértésével kitűnt munkatársai közül. Az államvasutak igazgatóságát a közlekedési és kereskedelmi államtitkári pozíció váltotta, amelyet Baross Gábor 1892-es halálát követően a kereskedelmi miniszteri tisztség követett. Pályája csúcsát gyakorlatilag ez jelentette. A kormányfő sógora, az „öngyilkos miniszter” és a kormánybuktató hősi halott. Meghatározó politikusok a század eleji Marosvásárhelyről. Hithű szabadelvű pártiként először a szamosújvári kerület parlamenti képviselője volt, majd az 1887-es országgyűlési választások alkalmával Marosvásárhely első kerületében indult. A választásokat megnyervén kerületét gyakorlatilag 1901-es haláláig fenntartotta, úgy, hogy minden alkalommal kihívó nélkül indulhatott a biztos győzelemért Marosvásárhelyen. Elfoglaltsága, főleg minisztersége idején csak a választások alkalmával engedte, hogy kerületébe látogasson, ennek ellenére, Marosvásárhelyen köztiszteletnek örvendett, minisztersége idején a város díszpolgárává választották.