Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot 2013. április 7., vasárnap, 16:44 Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek. Magyarország 1848-as nagy átalakulásának eseménysorából március 15. pesti forradalmát választotta nemzeti ünnepnek a történelmi emlékezet. 1848 április 11 törvények. Az eseményeket szemlélve ez tökéletesen érthető: a Landerer-nyomda elfoglalása, Táncsics kiszabadítása, a pesti városházán történtek könnyen megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját. Maga a pesti forradalom azonban - a városban székelő kormány vagy az itt ülésező parlament híján - konkrét eredményekben nem volt különösen gazdag: az uralkodó Bécsben volt, az országgyűlés Pozsonyban.
Bizony nem meglepő, hogy a jogalkotási folyamat fontos állomásai - a törvényjavaslatok fölötti huzavonák, feliratok és leiratok, üzenetek és a királyi szentesítés - szürkébbnek tűnnek, mint a pesti fiatalok tettei. A kettő azonban csak együtt értelmezhető: az utca támogatása nélkül nem lett volna törvény, az átalakulást szabályozó törvények nélkül pedig az utca forradalma egy krajcárt sem ért volna. 1848. április 11. | V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. A régi rendszer: törvényalkotás a rendi országgyűlésben Magyarországon az 1606-ban kötött bécsi béke alakította ki a középkorba visszanyúló szokások szerint működő rendi országgyűlés szerkezetét és a törvényhozás menetét. Ennek értelmében ahhoz, hogy bármilyen szándék törvényerőre emelkedjen, az országgyűlés és a király közötti megegyezésre volt szükség. Ha bármelyik fél akarata hiányzott, nem születhetett meg a törvény. Ezenkívül az országgyűlés két táblájának, a főként megyei és városi követekből álló alsótáblának és a személyesen megjelenő főrendekből és egyházi méltóságokból álló felsőtáblának is egyezségre kellett jutnia.
Kossuth ekkor cselekvésre szánta el magát: híres beszédében március 3-án olyan felirat küldését javasolta, amelyben valamennyi fontos reformot napirendre tűzött. A feliratban Kossuth összefoglalta a legfontosabb reformok alapelveit, és az uralkodó támogatását kérte ahhoz, hogy a fölterjesztett tárgyakban a feliratban megfogalmazott elveknek megfelelő törvényeket alkosson az országgyűlés. A törvénykezdeményezés jogával élő alsótábla egyhangúlag elfogadta a felirati javaslatot, amelyet jóváhagyás céljából haladéktalanul a felsőtábla elé terjesztettek, hogy a főrendek beleegyezését megnyerve a király elé küldjék. A főrendek azonban megrettentek: elutasítani - félve a felfokozott közhangulattól - nem merték, támogatni nem akarták. 1848 április 11 novembre. Így inkább nem üléseztek egy darabig. Kossuth már azzal fenyegetőzött, hogy a felsőtábla megkerülésével terjeszti a feliratot a király elé - ez az alkotmányosság nyílt megsértése lett volna -, amikor megérkezett Pozsonyba a március 13-ai bécsi forradalom híre. Ennek hallatán a főrendek is összeültek, és március 14-én megszavazták a felirati javaslatot, és az immár a király elé kerülhetett.
Vissza az oldal tetejére
"Nem minden ez – írta Kossuth április 10-én követjelentésében – mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek... "
A menekülő Jellasics október 1-jén vonult át a mezővároson, 1882 Ft értékű kárt okozva a lakosoknak. 40 háztartást dúltak fei3 a borospincéket feltörték, kocsikat foglaltak le, ökröket, lovakat hajtottak el. Az uradalom kára a 3000 Ft-ot is meghaladta. Élelmet, 300 akó bort, 26 szarvasmarhát vittek el innét a horvátok. Ezt követően a Nógrád megyei őrsereg tartózkodott Bodajkon. 1848. december 30-án, a vesztes móri ütközetet követően a császári csapatok megrongálták a mezővárost. Házanként 20-25 katonát szállásoltak el, a bíró házát feldúlták, a beszedett adót magukkal vitték. Magyar történelmi arcképcsarnok / Eötvös Loránd (1848-1919). 1849 augusztusának végén a Jablonowsky ezred egy különítménye kutatott fegyver után Bodajkon. Szeptember 17-én pedig kisebb verekedés volt: a kisbírót megverték a lakosok. Szeptember 20-án három lakost, akik mások fiai helyett pénzért álltak katonának, de onnét megszöktek, újból besoroztak.
11:10 óra múlva nyit Dr. Kádár Zsuzsanna közjegyző További ajánlatok: dr. Böjtös Zsuzsanna végrendelet, zsuzsanna, közjegyző, böjtös, dr 18. 3. emelet 5.
Kádár Zsuzsanna | European Directory of Notaries Vissza az eredményhez Ulászló utca 21. I. em. 1114 Budapest, -, Hungary Az iroda nyitvatartási ideje Hétfõ: 09:00 - 16:00 Kedd: 09:00 - 16:00 Szerda: 09:00 - 16:00 Csütörtök: 09:00 - 16:00 Péntek: 09:00 - 12:00 Szombat: 00:00 - 00:00 Vasárnap: 00:00 - 00:00 Megközelítéssel kapcsolatos információk: +36 (1) 381 0405, +36 (1) 381 0407 Információk a közjegyzőről Beszélt nyelvek Hungarian English German Nyelvek, melyeken a közjegyző jogosult eljárni Link a nemzeti nyilvántartáshoz - Nemzeti közjegyzői szervezet Magyar Országos Közjegyzõi Kamara További információk Jogelőd közjegyző -
Dr. Kádár Zsuzsanna közjegyzői irodája 1114 Budapest, Ulászló utca 21. I. emelet ("Közjegyző" kapucsengő) közjegyzői irodánk nyitva tartása: H-Cs: 09. 00-16. 00, P: 9. 00-15. 00 telefon: 06-1-381-0405, 381-0407 e-mail: nyelvi jogosítvány: angol és német nyelvből bankszámlaszám: 10918001-00000117-65120009 IBAN: HU70 1091 8001 0000 0117 6512 0009 adószám: 27794849-1-43 KRID kód: 342479118 (MOKKIT) Üdvözlet! Ez az első saját WordPress-bejegyzés. Módosítható, vagy törölhető, aztán megkezdhető a honlap tartalommal történő feltöltése!
A Google térképet ide kattintva érheti el.