Online Bálint napi labor – parti 2021. 2021. 02. 16. Most végre az összes diák és tanár egyszerre befér a laborba! A KDG - LABORBAN évről évre megünnepeljük Bálint napját egy labor - partival. 2021 - ben ezt a pandémia miatt online módon tudtuk megszervezni. A szokásos irodalom és természettudomány párosítást most is megtartottuk: az irodalmi részleteket az idén Antoine de Saint - Exupéry Matematika határok nélkül - avagy a nemzetközi PI – day 2022. 03. 18. A szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban évente ünnepeljük úgy másfél évtizede a PI - t, hol Einstein születésnapjával egybekötve, hol egy kiállítással, hol 100 szavalóval, hol a környék legnagyobb PI - betűjével..., hol 100 PI - s matematika feladat megoldásával, hol a cirkuszi porondon, hol egy matekversennyel..., Pál utcai fiúk újra a laborban 2022. 16. Az ezüst jégkorcsolya (Serebryanye konki) - Filmek. Először akkor jöttek, amikor a Magyar Kultúra Napját ünnepeltük január végén. Megérdemelten érkeztek, hiszen megálmodójuk, Molnár Ferenc odasorakozott a legnagyobb magyar novellisták, majd regény- illetve színműírók közé.
Abszolút meg volt a kosztümös romantikus filmek hangulata, amire vágytam, amikor nézni kezdtem. Azonban az oroszoknak van mit fejlődniük, a gagyiságba hajló sok lassítás, a túlzó korcsolyás manőverek, meg a túlzásba vitt modernség – nem hiszem, hogy abban az időben voltak korcsolyás ételfutárok – levett néhol az élményből és inkább nevetésre késztettek komolyság helyet. EszgéGabi 2021. Az ezüst jégkorcsolya - 2020 | Filmek videók. november 14., 16:06 Ez a film a múlt század eleji romantikus műveket idézi, pompa, csillogás, nagyúri élet az egyik oldalon, a másik oldalon meg keserves, tehetetlen, mély szegénység, és a két fiatal, akik végzetesen egymásba szeretnek, a két ellenpólus tagjai. A Szentpétervár befagyott folyóin zajló nyüzsgő piaci élet, a korcsolyán sikló emberek ámulatba ejtettek, és ez a zseniálisan megválasztott helyszín varázslatosan mesés hangulatú, és ezt így karácsony előtt nagyon klassz volt nézni. A fantasztikus korcsolyás manőverek nagy része a CGI érdeme, ami nagyon szép látványt teremtett, elismerésem az alkotóknak.
Értékelés: 24 szavazatból Szentpétervár befagyott folyóin és csatornáin egy piti korcsolyás tolvaj elrabolja egy arisztokrata lányának szívét, miközben mások próbálják elválasztani őket egymástól. Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Az ezüst jegkorcsolya . Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
De nincs is ezen mit csodálkozni, mivel a történet helyszíne az orosz Birodalom Moszkva előtti hivatalos fővárosa, a Velence és Amszterdam mintájára felépített, csodaszép lagúna-utcákkal szabdalt Szentpétervár. Az időpont pedig 1900 vége, amikor a franciául társalgó orosz arisztokrácia még bizakodva tekintett a jövőbe, és bár a babonás felső tízezer szemében egy asztaltáncoltató, okkult kuruzsló előadása és egy frissen vásárolt autómobil még ugyanolyan boszorkányos dolognak tűnt, a gázlámpákat már kezdte felváltani a villanyvilágítás, és Mengyelejev révén (akinek ebben a történetben is fontos szerep jut) a cári birodalom is bekapcsolódott Európa tudományos vérkeringésébe. Az ezüst jégkorcsolya film. Ez a korszak alighanem az orosz filmkészítők számára is ugyanúgy az első világháború előtti, "utolsó boldog békeidőket" jelenti, mint nekünk, magyaroknak az Osztrák-Magyar Monarchia. És ahogy mi is megcsináltuk szórakoztató presztízsfilmnek a magunk Kincsemét, úgy az oroszok is forgattak maguknak egy élőszereplős Jégvarázs t, amiből nem hiányozhat sem az ezerszobás kastélyban búslakodó hercegnő, sem a szablyával feszítő, kackiás bajszú gróf.
KARINTHY FRIGYES NOTESZE Karinthy Frigyes notesze Végeladás KERDEZETT?... - Ctmszavak a Nagy Encihlopedidhoz Ki kérdezett?, Erdekes. " Pillanatnyi elmezavar Csoda A Macbeth-joslat lélektana Munka Madách A vers lelke Isten felfedezése Verba manent, scripta volant (5, élet tűkre, művészet! A rossz darab Bűn és lelkiismeret Liba7síros vatta Szemérem Színház? Mozi? Az Egy és a Semmi Automatabüfé Képírás KPzrdet csókolom, kedves barátom Segítség Manci, a Robb királynője Embert mégse ettunk Lelkek relativitása Ébredés Milyen lesz a divat? Rádió!... Rádió! Lelőtted a csábítót.. Csak "Én".... Józan ész
Karinthy Frigyes: Ki kérdezett? – Ki kérdezett? Tréfálva szólt rám valaki, mikor beszélni kezdtem – idejövet, az utcán láttam valamit, és eszembe jutott, hányszor volt ez már így és mindig hiába... pedig milyen egyszerű a dolog! Nekem mindig az volt az érzésem, hogy csak akkor kellene... – Ki kérdezett? Így szakított félbe tréfából valaki: de én meghökkentem, és komolyan elhallgattam, és nem tudtam folytatni. Mi történt velem? Aztán nógattak, hogy hát mit akartam mondani, hiába... egyszerre nevetségessé és értelmetlen ostobasággá vált az egész. Sokszor vagyunk így mondásokkal Évtizedeken át mondjuk "jó napot! " és "ajánlom magamat" és "egészségére" és "van szerencsém" – és egyszer, évtizedek múlva, odafigyelünk, hogy mit jelent a szó – s hirtelen, mint most is, szakadék nyílik meg a szó alatt – s a szakadékon át a köd és káosz – egy pillanatra az élet szörnyű értelmetlensége. – Ki kérdezett? Igaz is – ki kérdezett engem? Hogy van az, hogy erre még sohase gondoltam? Soha senki se kérdezett.
Írtam és beszéltem és ágáltam s hadakoztam – véleményem volt erről, meg amarról – szóltam életről, halálról, szerelemről, költészetről, magamról, gyerekről és asszonyról és cserebogárról... ügyeltem alanyra és állítmányra, lenge jelzőre és komoly főnévre, rideg számnévre, igekötőre és névutóra – ütemre és rímre –, hogy érthető és világos legyen, amit mondok: egyetlen helyes formája a gondolatnak, hogy könnyen fogja fel s el ne veszítse többé, akit megajándékozok vele. Feladványokat oldottam, csomókat vágtam ketté, erőlködtem, hogy közelebb jöjjek kezdethez és véghez, a két pólushoz, hol még nem járt sarkutazó... De ki kérdezett? Nem mondom, jártak nálam is körkérdésekkel, ankétokkal, hogy mi a véleményem a divatról és hol ebédeltem legjobban. De ezeket elhárítottam, kitérő választ adtam, nem volt mit mondanom. Legtalálóbb válaszaim – most veszem észre – el nem hangzott kérdésekre zengtek fel: miért csodálkozom hát a süket csöndben, hogy senki nem siet el vele – legjobb tanácsaim annak szóltak, aki már elpusztult tulajdon hibájából – miért csodálkozom hát, hogy senki nem követte?
Összefoglaló "- Ki kérdezett? Tréfálva szólt rám valaki, mikor beszélni kezdtem - idejövet, az utcán láttam valamit, és eszembe jutott, hányszor volt ez már így és mindig hiába... pedig milyen egyszerű a dolog! Nekem mindig az volt az érzésem, hogy csak akkor kellene... - Ki kérdezett? Így szakított félbe tréfából valaki: de én meghökkentem, és komolyan elhallgattam, és nem tudtam folytatni. Mi történt velem? Aztán nógattak, hogy hát mit akartam mondani, hiába... egyszerre nevetségessé és értelmetlen ostobasággá vált az egész. Sokszor vagyunk így mondásokkal. Évtizedeken át mondjuk "jó napot! " és "ajánlom magamat" és "egészségére" és "van szerencsém" - és egyszer, évtizedek múlva, odafigyelünk, hogy mit jelent a szó - s hirtelen, mint most is, szakadék nyílik meg a szó alatt - s a szakadékon át a köd és káosz - egy pillanatra az élet szörnyű értelmetlensége. - Ki kérdezett? Igaz is - ki kérdezett engem? Hogy van az, hogy erre még sohase gondoltam? Soha senki se kérdezett, írtam és beszéltem és ágáltam s hadakoztam - véleményem volt erről, meg amarról - szóltam életről, halálról, szerelemről, költészetről, magamról, gyerekről és asszonyról és cserebogárról... ügyeltem alanyra és állítmányra, lenge jelzőre és komoly főnévre, rideg számnévre, igekötőre és névutóra - ütemre és rímre -, hogy érthető és világos legyen, amit mondok: egyetlen helyes formája a gondolatnak, hogy könnyen fogja fel s el ne veszítse többé, akit megajándékozok vele.
felsorlja, hogy mi mindenről beszélt, később pedig – mintha most döbbenne rá – azzal folytatja, hogy akiknek szólt volna a bölcsessége, azok már mind halottak → értelmetlen volt szólnia, még ha látta is előre a baj bekövetkeztét letargiája a következő soroknál hág a tetőpontra: Én szóltam, hogy arra ne tessék menni – én szóltam, hogy erre van az út –, hát akkor miért vannak telve a gödrök? Én táblát állítottam szabad úszók és lubickoló gyerekek közé – miért puffadnak hát hullák a víz fenekén? gyerekek: kedvesség, remény; a hullával való párhuzamba állítás nagyon erős kép, teljes reményvesztettség ezután felsorolja, hogy helyette kiket kérdeztek meg: a miniszterelnököt, a kereskedőt, a kalóriát, a cápát, a betegséget, a madarat; egyre lejjebb szállva az intellektuális szinten, egyre érdemtelenebb kérdéseket feltéve a vége felé felsorol sok neves gondolkodót: Shakespearet, Dantét, Madáchot és Kantot; akiket szintén nem kérdezett senki, mégis maradandót és értékeset alkottak, így azzal a gondolattal zárja, hogy kérdés nélkül is beszélni, alkotni kell: Ki kérdezett?
"Sok Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója. Talán mindenki tud idézni tôle valami szellemeset. Bemondásait, vicceit, tréfáit. Vagy hallotta a róla szóló legendáriumot. Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb... A nagy próféták az örömhír biztos tudatában derűsek. E derű, a nevetés – mit nevetés: féktelen röhögés! – nélkül ez a világ, az emberi élet kibírhatatlan lenne. Különösen ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, amiben élünk itt a Kárpát-medence közepén. Megváltásra vágyunk mi itt lakók. Békére, boldogságra, meg- és önbecsülésre, egy sikeresebb jövőre. Erről szeretnénk megtudni valami fontosat. A lehetőségről, a reményről. Az örömhír megvallása nélkül az életünk értelmetlen. Ilyen 'örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt' ígér Karinthy most megjelenő életműve. Kívánom, olvassák és értsenek belőle! " Tartalmas, jó szórakozást kíván: Karinthy Márton