Térj vissza máskor is ha állatokat keresel betűk szerint. Állatok ABC sorrendben lista
2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest
Rágcsálókkal, egerekkel, ürgékkel táplálkozik. Üldözőit végbélmirigyei váladékával fecskendezi el, ami elég bűzös, így védekezik. Vízi életmódú a vidra. Ujjai közt úszóhártya feszül. Vízparti kotorékának bejárata a víz alatt nyílik. Halakkal, rákokkal, vízimadarakkal táplálkozik. Védett állat! A macskafélék jellegzetessége a hajlékony test, gömbölyű fej. Ujjaikon járnak, mozgásuk nesztelen, karmaik behúzhatók, így mindig hegyesek, mert nem kopnak járás közben. Az erdei vadmacska hasonlít a házi macskára, de annál nagyobb és erősebb. Napnyugta után vadászik, főként apróbb emlősökre, földön fészkelő madarakra. Védett! A hiúz jellegzetes fekete fülpamacsairól felismerhető, és rövid farkáról. Odvas fákban, sziklarésekben vackol, erdőkben él. Rágcsálókkal, földön fészkelő madarakkal táplálkozik. Védett! Mezei állatok listája 1945–1989. Afrikában élő nagymacska az oroszlán, ázsiai faj a tigris, dél-amerikai a jaguár, és észak-amerikai a puma. A gyors futású gepárd a gepárdfélék családjába tartozik. A medvefélék, mint a barnamedve és jegesmedve, valamint a fókák is a ragadozókhoz tartoznak.
A tajga lebontó folyamatai csak lassan mennek végbe a rendkívüli hidegben. Sok helyütt jellemző a tőzegesedés, a talaj szinte az egész év folyamán fagyott. Rénszarvas fogatok Finnországban Rénszarvas Tajga erdő A tundra élővilága Az öv természetes növénytársulása a tundra, amely átmenet a tajga és az állandóan fagyos éghajlat hómezői között. A zord körülmények hatására a fák lényegében hiányoznak, nem fejlődnek 10-20 cm-nél magasabbra. A cserjék, a törpe nyír és a sarki fűz ágai a talaj felszínén futnak szét. Ezzel védekeznek az erős szél ellen, és a talaj által kisugárzott kevés hőt is így próbálják hasznosítani. Északabbra haladva a fák és a törpe cserjék is elmaradnak, és csak virágtalan növények borítják a talajt (pl. mohák, zuzmók). A tundra állatvilága néhány fajtól eltekintve nem állandó. Télen a tundra csaknem kihalt, nyáron azonban visszatérnek hosszú vándorútjukról a madarak és a rénszarvasok, amelyek a tartós hideg elől délebbre kerestek menedéket. Állatvilágára jellemző a kevés faj, de nagy egyed szám.
Sarkvidéki öv - Állandóan fagyos éghajlat - A feladat menete A feladat menete A földrajzi övezeteken belül a szélességi körökhöz igazodó, azonban a különböző éghajlat-módosító tényezők miatt nem mindenhol egységes övek alakultak ki. Olvasd el az állandóan fagyos éghajlatról szóló szöveget! A sarkvidéki öv Ezután készíts táblázatot táblázatkezelő programmal! A feladat az lesz, hogy a táblázatot töltsd ki a szövegből vett információkkal. A táblázat oszlopai a következő elnevezésűek legyenek: • földrajzi öv, • évi középhőmérséklet (°C), • évi közepes hőingás (°C), • évi csapadék (mm), • évszakok, • szélrendszerek, • természetes növényzet, • talaj, • állatvilág, • vízháztartás, folyók, • felszínformáló folyamatok. Ezeknek az információknak a megadásával egy adott terület éghajlata leírható. Érdemes megjegyezned, hogy ha a táblázathoz a többi öv adatait tartalmazó sorokat adsz, akkor egy tanuláshoz jól használható, a földrajzi övek információit tartalmazó táblázatot kapsz. Segítő információk Milyen információk megadásával lehet egy terület éghajlati jellemzőit leírni?
A jég világa Download Report Transcript A jég világa Állandóan fagyos éghajlat Jegesmedve, borjúfóka, pingvinek gímszarvas rénszarvas Állandóan fagyos éghajlat - Egy évszak, viharos szél, kevés csapadék Növények: moszatok. nincs összefüggő növény takaró Állatok: állandó testhőmérsékletűek Jegesmedve Vastag zsírréteg, vastag fehér bunda kis fül, rövid farok Tömzsi test, erős karmok, szőrös talp, ujjai között kis úszóhártya feszül, jó úszó Kíváló szaglás, hallás, Tápláléka: fókák, de bármi amit meg tud fogni Nem alszik téli álmot, bocsait védett helyen- jégbe vájt üregbe hozza világra. 1 évig gondozza a bocsot. Védett állat- főleg az élettere csökkent Borjúfóka szőre világos színű, testét szabálytalan foltok tarkítják 2m hosszú. Bőre alatt vastag zsírréteg van feje kicsi, gömbölyű, nincs fülkagylója, orrnyílása zárható Orsó alakú teste rövid farokban végződik Hosszú ujjait úszóhártya köti össze. Halakkal, rákokkal, csigákkal táplálkozik Szaporodás a szárazföldön Pingvinek Madarak Testüket toll fedi, szárnyukon pikkelyszerű tollak Vastag hájréteg védi őket a hideg ellen Orsó alakú teste, rövid úszóhártyás lába van Szárnyai keskeny és merev uszonyokká módosultak Jól úsznak és búvárkodnak Táplálékai- halak és rákok Kemény héjú tojásokat a hímek költik ki a hasukon lévő bőrredő alatt, fészeklakó fiókák Rozmár
Sokan csak a legszélsőségesebb, legkiszámíthatatlanabb éghajlatként emlegetik a tajgát, míg másoknak ugyanerről a szintén tajgának nevezett hideg éghajlati öv növénytakarója ugrik be elsőre. A tajga mindkettőt jelenti, mint ahogy szorosan össze is függ e két dolog egymással. A tajgát hideg- mérsékelt övnek is szokás hívni. A tajga éghajlat előfordulása, földrajzi behatárolása Eurázsiában és Észak-Amerikában a mérsékelt égöv legészakibb részén hosszúak, hidegek a telek és rövidek, enyhék a nyarak. Annyira gyors és erőteljes a váltás a tél és a nyár között, hogy tulajdonképpen csak ezt a két évszakot különböztetjük meg. Ugyanakkor a tajga kifejezést gyakran alkalmazzuk a hideg éghajlati öv növénytakarójára és magának a hideg mérsékelt övnek az egyik alegységére is. A tajga a világ legnagyobb szárazföldi életközössége; elterjedése cirkumpoláris, azaz a sarkkör körüli, a déli féltekéről teljesen hiányzik. Észak-Amerikában Kanada, Alaszka és az Amerikai Egyesült Államok bizonyos más részei tartoznak ide, Eurázsiában pedig Svédország, Finnország, Norvégia és Oroszország egyes részei (kiváltképp Szibéria); továbbá Észak-Kazahsztán és Japán északi része (Hokkaidó).
Rövid nyarának "melege" március-áprilisi hőmérsékleti értékeinkkel egyezik. A rövid nyár idején a talaj felső rétege felenged, de 1 méternél nagyobb mélységben már állandóan fagyott. Az enyhébb időszakokban ezért gyakran mocsarak tarkítják a tájat. Ősz a tajgán A tundra Tajga és tundra területek Észak-Európában A Skandináv államok, azaz Norvégia, Finnország, Svédország, valamit Oroszország (Szibéria) területein található tundra és tajga éghajlat. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a Nap akár 73 napig nem nyugszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente. Finnország télen Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. A svéd tél Norvégia a legészakabbra fekvő ország a világon, melynek nem fagynak be partmenti vizei.
A fenyőfajok mellett, gyakran nyír- és fűzfák is megjelennek. A különböző földrészek tajgáin más-más fenyő-, nyír- és fűzfafajok fordulnak elő. Az erdeifenyő pl. Európában és Ázsiában is elterjedt, a lucfenyő viszont csak Európában honos. Ez utóbbi Európa legmagasabb fafaja. Elérheti a 70 m-es magasságot is. Sötétzöld színű tűlevelei 1-2, 5 cm hosszúak, hegyesek, szúrósak. Érett tobozai 12-16 cm-esek, világosbarna színűek, lecsüngők. Értékes fája miatt sokfelé telepítik. Csupán a szélsőséges klímát bíró, kevés tápanyagszükségletű növények élik túl ezen a helyen. Amelyik növény mégis megterem ezen a helyen, azok főleg a talajszinten maradnak – mohák, zuzmók rétege igen gazdag – vagy nagyon magasra nőnek – ilyenek a fenyőfélék, amiknek a lombkoronájuk nem engednek át sok fényt, így a cserjeszint és a gyepszint fejletlen a napfényhiány miatt. A tajga talaja: a podzol A tajga talajaiban többnyire kevés a tápanyag, a talaj nem termékeny. A talaj A szintje vékony, és a mérsékelt övi lombhullató erdőkben megszokottnál kevesebb benne a humusz.