Az alanyi és a tárgyas ragozás először az általános iskola 3. osztályában jelenik meg nyelvtanból tananyagként. De egyrészt nem is olyan egyszerű, mint azt felnőtt fejjel gondolnánk; másrészt nem biztos, hogy van idő a tanórákon az alapos gyakorlásra. Kérdező, próbáld meg így megérteni: 1. Alanyi ragozás: a cselekvés nem egy pontosan meghatározott tárgyra irányul, ezt másképp úgy mondjuk: HATÁROZATLAN tárgyra irányul. Ezért a tárgy megnevezése előtt HATÁROZATLAN névelőt (EGY) használunk. Pl. Tegnap kiolvastam EGY könyvet. Mi a ragos névszó. Délután megnézek EGY rajzfilmet. Vacsorára megsütök EGY csirkét. 2. Tárgyas ragozás: a cselekvés egy pontosan meghatározott tárgyra irányul; ezért a tárgy megnevezése előtt HATÁROZOTT névelőt (A, AZ) használunk. Tegnap kiolvastam A Május 35 című könyvet. Délután megnézem A Vuk című rajzfilmet. Vacsorára megsütöm A csirkét. [Vagy fordítva is igaz: ha egy mondatban a névszó (főnév, melléknév, számnév) előtt HATÁROZATLAN névelő áll, akkor alanyi ragozást használunk; ha a névszó előtt HATÁROZOTT névelő áll, akkor tárgyas ragozást. ]
Az igei személyragokat elvileg akkor is tudod, ha alaposan végiggondolod; ezért nem kell bemagolni, csak ha elbizonytalanodsz. Itt találsz egy táblázatot, rákattintással ki tudod nagyítani: [link] Nagyon fontos, hogy az úgynevezett ikes igéket CSAK egyféleképpen ragozzuk: a tárgyas ragozás igei személyragjait használjuk. Ikes ige az az ige, amelynek jelen idejű, kijelentő módú, E / 3 alakjában az igei személyragja -ik, pl. eszik, alszik, iszik, álmodik, úszik, gondolkodik, veszekszik stb. Ezeknél jelen idő, kijelentő mód, E / 1-ben az igei személyrag mindig -m. eszem, alszom, iszom, álmodom, úszom, gondolkodom, veszekszem stb. Úgy tudod bevésni, ha addig gyakorlod, amíg könnyen nem megy: 1. Alkoss kétféle jelen idejű mondatot szabadon választott igékkel úgy, hogy a cselekvést végző személy ugyanaz legyen: pl. Névszó – Wikipédia. rajzol(ni); én. --> Alanyi: Rajzolok egy házat és egy kutyát. Tárgyas: Lerajzolom a házunkat és a kutyánkat. A többi személyről se feledkezz meg (te, ő, mi, ti, ők). Válassz egy igét, és ragozd végig először az alanyi, majd a tárgyas ragozás szerint (kijelentő módban, először jelen időben, aztán múlt időben).
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi. [1] Egyéb nyelvekben található megfelelője az elöljárószó. [2] Nyelvészek észrevették, hogy a névutót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SOV-típusú nyelvek, [3] melyekben az alany – tárgy – állítmány szórend dominál, az elöljárók használata pedig az SVO-nyelvekre jellemző. [4] Névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Ellenben az indoeurópai nyelvek többsége az elöljárókat preferálja. Jellegzetesen névutós nyelvekben [ szerkesztés] A magyar nyelvben a határozókat majdnem kizárólag vagy csak eset ragos, vagy csak névutós, vagy egyszerre ragos és névutós névszóval fejezik ki. Példák: csak névutós határozó: Három nap múlva jövök haza; [5] ragos és névutós határozó: Imré n kívül senki sem volt pontos. Képzők a magyar nyelvtanban. [6] A névutók kifejeznek: [1] helyet: előtt, elé, elől; alatt, alá, alól, innen, mögött, túl; időt: alatt, belül, előtt, fogva, hosszat, múlva, óta, tájt; elvontabb körülményt, viszonyt: ellen, helyett, iránt, kívül, miatt, nélkül, részére, számára, végett.
A webhely igénybevételével Ön elfogadja ezen cookie-k használatát. További információk.
Számos névutó többféle határozói viszonyt is kifejezhet: az asztal alatt (hely), (vesz vmit) kéz alatt (elvontabb körülmény). Egyes névutók személyragokat vehetnek fel, és ezekkel egyéb nyelvekben határozói funkciót elöljárókkal betöltő személyes névmásoknak felelnek meg, pl. János nélkül nem megyünk, ő se megy nélkül ünk. [7] A török is olyan nyelv, amelyben nincsenek elöljárószók, csak névutók. [8] Példa: Kızlar denize doğru koșuyordu 'A lányok a tenger felé futottak'. [9] A japán nyelv is jellegzetesen névutókat használ: Tookyoo kara ' Tokióból ', Kyooto made ' Kioto felé'. [10] Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a névutók túlsúlyban vannak, de vannak elöljárószók is. Ilyen például a finn nyelv. Mi az a névszó. Példa: Ne odottaa kirkon edessä 'Ők a templom előtt várnak'. [11] Ebben a nyelvben is vannak személyragos névutókkal kifejezett határozók: He seisoivat edelleen edessä ni 'Ők még mindig előttem álltak'. [12] Jellegzetesen elöljárós nyelvekben [ szerkesztés] Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is, sőt, a bengáli nyelvre a névutók kimondottan jellemzők.
Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
6 millió km2 (a Föld 3. Legnagyobb országa) – lakossága: 1. Földrajz érettségi topográfia gyakorlás. 2 milliárd fő (a Föld legnépesebb országa) – fővárosa Peking – szocialista népköztársaság – 2000 fogolytábor van Kínában (15… – Afrika lakossága: – 642 millió fő (2000-re 800 millió fő) – 21 fő/km2 – fekete és negrid emberek – kivételek: – Arabok (Szaharától északra eső, 100 millió fő) – Europid… – bányászata: – ásványkincsekben gazdag – a bányák más országok tulajdonában vannak – VT. 1. 5-2. 0% – a nyersanyagokat eladják – fejletlen feldolgozóipar – import: élelmiszer, és kész termékekàeladósodás – bányászat: –… – a földrajzi fokhálózat: – mesterséges felület – 2 elemből áll: – hosszúsági körök – szélességi körök – a helyi idő: – a Föld tengelyforgása Nyugatról-Keletre forog – a Föld forgásából…
Keresés ezen a webhelyen