(Ursa Maior) vagy a magyar hitvilág szerinti elnevezése: Nagy Göncöl, az egész évben látható csillagképek közé tartozik (ún. : circum Polaris – Sarkcsillag körüli) csillagkép. a Nagy Medve és környezete A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a (számunkra e néven ismert) Göncölszekeret. Fontosabb csillagai • α Ursae Maioris a Dubhe (medve) nevet viseli. 1, 8 magnitúdó fényes, K0 színképtípusú vörös óriás, 124 fényév távolságra van a Földtől, és 226-szor fényesebb a Napnál. Tőle 0, 6 szögmásodperc távolságra egy kísérőcsillag található, ami a főcsillagot 44 év alatt kerüli meg. • β Ursae Maioris neve Merak (ágyék). Látszó fényessége 2, 4 magnitúdó. Gyulai Hírlap - Honnan kapták a nevüket a csillagképek?. 79 fényév távol van. Abszolút fényessége a Napénak 57-szerese. • γ Ursae Maioris neve Phedka (lábszár). Látszólagos fényessége 2, 5 magnitúdó, valójában 59-szer fényesebb a Napnál. Távolsága: 84 fényév. • δ Ursae Maioris – Mergez (comb): mintegy 80 fényévnyire lévő, 3, 3 m-s, fehér színű csillag.
Egyszer eltört a szekere rúdja. Kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl haragosan a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül görbe rúdú szekerén. Göncölszekér, nagy göncöl – Ursa Major csillagkép konstellációs rajza – Minerva Online Antikvárium. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a törött rúdú Göncöl szekeret. Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Más mese szerint inkább a keresztények Szent Péteréhez hasonló volt: ő őrizte az egek kapuját, és válla fölött lehetett az Öregisten színe elé jutni. Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig. Több változat van arra is, hogy miért görbe a szekérrúd. Lehet, hogy Göncöl a csárdában mulatott, s borosan hazafelé tartva nekihajtott valaminek, vagy azért, mert a gonoszok lehúzzák. Van, aki tudni véli, hogy a Boszorkány Szeme (Arcturus neve a Csallóközben) húzza le a rudat.
Az északi irány megtalálása Nappal a déli irányt, éjszaka pedig az északit határozhatjuk meg könnyebben. Éjjel, ha tiszta az ég, a Sarkcsillag segítségével kereshetjük meg északot. A Nagygöncöl csillagkép használata Ahhoz, hogy a Sarkcsillagot megtaláljuk, a 7 csillagból álló Nagygöncöl csillagképet kell először meglelnünk. A Nagygöncölt más népek Nagy Medvének nevezik, és amit mi szekérrúdnak látunk, ők a Medve farkának képzelik. A négy, négyzet alakba rendeződött és három, közel egyvonalban lévő csillagot – a Nagygöncölt alkotó fényes pontokat – talán legkönnyebb megtalálni az összes csillagkép közül. Szomszédos csillagok csoportja az égbolton, mely alakja alapján saját nevet kapott a néptől. Egy csillagkép elnevezése. A Sarkcsillag helye A Sarkcsillag A Sarkcsillag az északi égbolt jellegzetes helyű csillaga. Nagy göncöl csillagkép. A Kisgöncöl csillagkép legfényesebb pontja. A Kisgöncöl csillagkép egyik csillaga. Úgynevezett változócsillag, mert fényessége folyamatosan változik. A Sarkcsillag A Sarkcsillag mutatja Északot A Sarkcsillagot úgy találhatjuk meg, hogy a Nagy Medve (Göncöl) csillagkép hátsó két csillagát gondolatban összekötjük, és távolságukat ötször felmérjük gondolatban a két csillagot összekötő meghosszabbított egyenesre.
• ε Ursae Maioris – Alioth (farok): 1, 76 magnitúdójú, kékesfehér csillag. • ζ Ursae Maioris – Mizar: fényrendje 2m, 2, hármas rendszer. • η Ursae Maioris: Alkaid: a medve farka végén lévő, 1, 85 magnitúdós csillag. • 80 Ursae Maioris – Alcor (lovas): 4m-s csillag, amely a Mizarral együtt optikai kettőst alkot. A "szekér" rúdjának három csillaga közül a középső a Mizar. Mellette látható az Alcor (népi magyar nevei: Lovas, Béres, Kisbéres, Kisbojtár, Kocsis, Ostoros, Hüvelypici), mely olyan halvány, hogy csak nehezen lehet észrevenni a fényes Mizar mellett. Az ókori Rómában azzal tesztelték a hadseregben az újonc-jelöltek látását, hogy látják-e az Alcort? Aki nem látta, azt nem vették fel legionáriusnak. Nagymedve, Göncölszekér. De a magyar pásztoremberek is sokszor "ugratták" azzal a bojtárjukat, hogy vajon látja-e az égen a cimboráját? Ezzel egyben meggyőződhettek a szemük élességéről is. *** Ursa major ** *
Nagy Medve csillagkép Adatok Latin név Ursa Major Latin birtokos eset Ursae Majoris Rövidítés UMa Rektaszcenzió 10, 67 h Deklináció 55, 38° Területe 1280 négyzetfok Nagyság szerinti helyezés 3 Teljesen látható északi 90°-tól déli 30°-ig Legfényesebb csillag ε Ursae Majoris ( Alioth) fényessége 1, 76 m Szomszédos csillagképek Sárkány Zsiráf Hiúz Kis Oroszlán Oroszlán Bereniké Haja Vadászebek Ökörhajcsár A Nagy Medve ( latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret. Látnivalók [ szerkesztés] Csillagok [ szerkesztés] α Ursae Maioris a Dubhe (medve) nevet viseli. 1, 8 magnitúdó fényes, K0 színképtípusú vörös óriás, 124 fényév távolságra van a Földtől, és 226-szor fényesebb a Napnál. Tőle 0, 6 szögmásodperc távolságra egy kísérőcsillag található, ami a főcsillagot 44 év alatt kerüli meg. β Ursae Maioris neve Merak (ágyék). Látszó fényessége 2, 4 magnitúdó. 79 fényévre van. Abszolút fényessége a Napénak 57-szerese. γ Ursae Maioris neve Phedka (lábszár).
Asztrológiai befolyás: Ptolemaios szerint a Nagymedve csillagai Mars hatásúak. Gyanakvó, csendes, bizalmatlan, önkontrollált, türelmes természet, de nyugtalan természetű, de nagyon haragos és bosszúálló ha feldühítik. Nagyon szélsőséges esetben zsarnoki természetű is lehet. Alioth Nagymedve csillag. Az Alioth a Nagymedve farka tövénél található, Az Aliothról azt írják, hogy mivel távolabb helyezkedik el az ekliptikától, ezért a befolyása nem erős. Ez a befolyás azonban eléggé erősen destruktív, romboló jellegű Mars hatás. Ha a Nappal áll együtt, akkor női horoszkópban sokszor öngyilkosságra való hajlamként jelenik meg. Destruktív hatását mindenképp szem előtt kell tartani, hogy ne okozzon felesleges botrányokat a magánéletben vagy az üzletben. A magánéletben sajnos sokszor láttam már meglehetősen rossz hatását. Végtelen magány, szexuális perverziók és kilengések, szakmai karrier összetörése, veszteségek, nagy sikert követő nagy buká egészen kiemelkedően sikeres embere k is ezzel az állással, tehát a negatví hatások egyáltalán nem legyőzhetetlenek Benatnash vagy Alkaid Az név talán nem ismeretlen, a terrorszervezet viseli a nevét.
Két másik bizonyítékról is ma már tudjuk, hogy nem lehetnek hitelesek. Az egyik egy 1588-ban kelt oklevél, ami utal Titusz nándorfehérvári hőstettére, és egy 1705-ös levél Bercsényi Miklós aláírásával. A kuruc generális Dugovics Györgyről tett említést, kinek Tit Eleje Belgrádi toronnál Magyar mód el holt. Imre biztosra ment Döbrentei viszont nem tudhatta, így jóvoltából a Dugovics Titusz név a köztudatban mára elválaszthatatlanul összeforrt a nándorfehérvári hőstettel. Dugovics Titusz hőstette | Történelemtanárok Egylete. És nyilván Dugovics Imre sem gondolta még álmában sem, hogy csalásával nemzeti hőst kreál. De miért volt erre szüksége? Nem tudni pontosan, de minden bizonnyal összefüggésben állhatott azzal a perrel, amely épp akkoriban folyt, és nemességét, ezzel együtt adómentességét, előjogait kérdőjelezte meg. Ez végül számára pozitívan zárult, de ugye jobb biztosra menni. Az is lehet, ezzel akarta elejét venni a későbbi pletykáknak, netán nagyobb dicsőségre vágyott egy kis ügyeskedés révén. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
2012. július. 22. 08:23 Faigl Zoltán Tudomány Nándorfehérvár: egy nagyravágyó politikus hamisítása legendát teremtett A nándorfehérvári diadal a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt, vasárnap ünnepeljük a törökök ellen aratott győzelem 556. évfordulóját. A a csatát övező mítoszokról készített összeállítást. A legenda szerint a török zászlóval a mélybe ugró Dugovics Titusz ott sem volt. 2011. szeptember. 23. 11:12 Ingatlan Jön! Jön! Jön! Újabb átnevezési hullám Budapesten Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a változásokat több fővárosi kerület kezdeményezte. 2011. MOL: nevem Dugovics Titusz - Napi.hu. május. 05. 22:17 Tech Dugovics halálugrása és Dózsa tüzes trónja. Van-e helyük a tankönyvekben? Dugovics Titusz önfeláldozó hőstette, a Holdról is látható kínai Nagy Fal, csak idehaza ismert magyar feltalálók. Van-e helyük a történelemkönyvekben, és ha igen, milyen formában? - teszi fel a kérdést az szerkesztője. 2010. január. 10. 10:25 HVG A magyar múlt makacs legendáinak leleplezése Évtizedek során bejáratódott mítoszok szövik át meg át a magyar történelmi sorsfordulókról alkotott közemlékezetet, melyeket a történészek gyakorta hasztalan cáfolnak.
Jajca ostromának leírásakor egészen biztos, hogy figyelmesen elolvasta a szerzőt, de amikor Mohamed visszafoglaló kísérletét részletezte, a névtelen tettét említés nélkül hagyta. A komplett magyar krónikát alkotó Pethő Gergely is követte elődei hozzáállását, sőt a XVIII. századi, már tudományosnak tekinthető történetírás is hasonló álláspontra helyezkedett. Titusz Dugovics - Wikipedia. Timon Sámuel, Palma Károly Ferenc, Pray György és Katona István egyre részletesebb Magyarország történetei nem találták felidézésre méltónak ezt a momentumot.
Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a nemzeti zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát. Bonfini mester kísértetiesen hasonló sorokat vet papírra egy későbbi esemény során is, amikor a török Jajca várának visszafoglalásával próbálkozott: Megemlékeznek egy magyar ragyogó hőstettéről, aki észrevette, hogy egy török ki akarja tűzni a császári jelvényt az egyik toronyra, mire a magasból a támadóval együtt levetette magát a mélybe, hogy továbbra is Corvinus zászlaját lássa mindenki. Nem tudjuk, ki volt Nem mi hagytuk ki, a hős neve egyik helyen sem szerepel. Nyilvánvaló az is, hogy a XV. század végén a magyar köztudatban élt egy vitéz, aki valahol, valamikor a mélybe vetette magát a zászlót kitűzni készülő törökkel. Magát a hőstettet tehát semmi okunk kétségbe vonni. Csakhogy későbbi szerzőknél e momentum akkor sem köszön vissza, ha sokuk forrásként használta Bonfini művét.
1545-ben Bázelban németül adták ki ezt a részt, majd 1568-ban szintén Bázelban Zsámboki János megjelentette az egész művet latinul. 1581-ben Frankfurtban jelent meg a teljes német fordítás. A nyomtatott művek Európa –szerte megjelentek, és más történetírók is felhasználták Bonfini szövegét. Az önfeláldozó hős alakja pedig a 16-17. században önálló életre kelt. Johannes Dubravius cseh krónikás 1552-ben jelentette meg Csehország történetét tárgyaló munkáját. A szerző eléggé tágan értelmezte országának históriáját, így sort kerített a nándorfehérvári ostrom bemutatására is. A törököt saját magával mélybe vető vitéz története nem igazán változott, bár egyrészt cseh katonának tulajdonította a tettet, másrészt egy párbeszédet is beszúrt, amelyet Kapisztrán Jánossal folytatott. A cseh " mikor látta, hogy egy török a török hadijelvénnyel és zászlóval már feljutott a falra, és hogy ez a katonák közül többeket félelemmel töltött el, birkózva átkarolván a csúcsra feljutni készülő törököt, megkérdezte a lentebb álló Kapisztránt.
Nándorfehérvár ostromának forrásait szinte teljes egészében kiadták, ezek segítségével az ostrom lefolyását már többen, igen részletesen feldolgozták. Végigtekintve a kútfőket, csak egyetlen helyen található utalás a hőstettre, Antonio Bonfini A magyar történelem tizedei című munkájában. A szerző nem nevezte meg a magyar hőst. " Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé, a legmagasabb toronyra, hogy királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze, és ezzel bátorságot öntsön a többiekbe […]. Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a nemzeti zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni, megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát. " Fontos azt kiemelni, hogy Bonfini forrásként egy szóbeli hagyományt (emlékeznek, memorant) jelölt meg. Bonfini egy későbbi esemény kapcsán is élt az önfeláldozó hős felelevenítésével. Mátyás 1463 karácsonyán visszafoglalta a töröktől a boszniai Jajca várát, a következő év nyarán II.