Dunai Mónika Született 1966. szeptember 21. (55 éves) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása politikus tanár Tisztség magyar országgyűlési képviselő (2014. május 6. – nincs) A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai Mónika témájú médiaállományokat. Dunai Mónika ( Budapest, 1966. szeptember 21. –) magyar-francia szakos általános és középiskolai tanár, a Fidesz politikusa. 1990 óta öt alkalommal választották meg Budapest XVII. kerületében önkormányzati képviselőnek, 2006 óta az önkormányzati Fidesz-frakció vezetője, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke. A 2014-es és 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották Budapest 14. számú választókerületében ( X. és XVII. kerület). Dunai Mónika – Wikipédia. Élete, munkahelyei [ szerkesztés] Budapest XVII. kerületében él, Rákoscsabán nőtt fel. 1985-ben a Fürst Sándor (mai Balassi Bálint) Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán (ELTE-TFK) folytatta, 1990-ben szerzett oklevelet, mint magyar-orosz szakos általános iskolai tanár.
Elérte a maximálisan feltölthető ingatlanok számát. További ingatlanok feltöltéséhez váltson nagyobb csomagra! Kedvencek hozzáadása csak bejelelentkezett állapotban érhető el! Töltse ki rövid űrlapunkat és beregisztráljuk, ezt követően minden funckió elérhetővé válik. Személyes adatok Személyes adatok
kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testületi tagja, az Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke, az Oktatási Bizottság, valamint a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság tagja. 2006-2010-ig Rákoscsaba városrész 14. evk. választott képviselője és az Oktatási, kulturális és civil kapcsolatok tanácsnoka. 2010-2014-ig Rákoscsaba városrész 11. választott képviselője. 2006 óta frakcióvezető, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője. 2010 óta a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke. 1992 óta a Rákosligeti Polgári Kör és 1993 óta a Rákoscsabai Polgári Kör alapító tagja. Budapest xvii kerület medical center. 1999 óta a Rákosmenti Irodalmi Műhely alapító tagja. 2006 óta a Rákoscsabáért Közhasznú Egyesület tagja, a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány kuratóriumi tagja és a XVII. Kerületért Egyesület tagja. 2007-ben hozta létre a Rákosmenti Civil Kerekasztalt, amely közel száz rákosmenti civil szervezetet tömörít. A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották Budapest 14. számú választókerületében (X. kerület).
A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok lényegében kémiai reakciók sorozatát jelentik, amelyek során a sejt anyagai meghatározott rendben, a szükségleteknek megfelelően állandóan átalakulnak, molekulái lebomlanak és felépülnek. A felépítő folyamatok során jönnek létre a sejtben megtalálható nagyméretű szerves molekulák (makromolekulák), valamint a szervezetben másutt felhasználódó anyagok. A felépítő folyamatok energiaigényesek. Emberi sejt felépítése és feladatai. A lebontó folyamatokban nagyobb szerves molekulákból kisebb molekulájú szerves vagy szervetlen anyagok keletkeznek. A közben felszabaduló energia egy részét a sejtek felhasználják, más része hővé alakul. A lebontásra kerülő szerves molekulák származhatnak a táplálékból, vagy a sejtbe korábban beépült anyagokból. A felépítés és a lebontás folyamatosan zajlik a sejtekben, és így a felépítő folyamatok energiaigényét a lebontó folyamatok fedezik. A lebontó és a felépítő folyamatok kapcsolata a sejtekben Enzimek A sejtekben lezajló életfontosságú kémiai átalakulások nagy része a szervezeten kívül, például laboratóriumi körülmények között, egy kémcsőben olyan lassan játszódik le, hogy szinte kimutatni sem lehet.
2/lizoszómák (kis korongok): • savas pH-jú • sokféle enzimet tartalmaz, főként hidrolázokat • feladata: emésztés 2/peroxisoma: • fő funkciója: zsírbontás (máj, vese) • H-peroxidot képző és lebontó enzimeket tartalmaz 3/microtubulusok: • a sejt mozgását elősegítő szervecskék felépítésben vesz részt (ostorok, csillók) • sejtosztódáskor ezek mentén vándorolnak a kromoszómák 5 Sejttan 5. 3/filamentumok: • főleg idegsejtek plazmájában • szálcsás szerkezetű 3/centriolum: • általában a sejtmag közelében • sejtmozgást irányítja • osztódást irányítja 3/ribosoma: • saját RNS-e van (ribosomalis RNS = rRNS), mely a • nucleusban szintetizálódik • rRNS+fehérjéből áll • fehérjeszintézisben van szerepe Sejttan 6.
A keresés eredménye Kültakaró, mozgás kulcsra Animáció Fogd és vidd Flash animáció Házi feladat Játékos feladat Kép Kísérletleírás Mobiltelefon kompatibilis interaktív gyakorló feladat Online teszt Prezentáció Projekt Szimuláció Tananyag Videó Érdekesség, ismeretterjesztő cikk További szűrők Korosztály Általános iskola Középiskola Emelt szint Minőségi besorolás Hibás/pontatlan Tanári kiegészítésre szorul Helyes önálló tanulásra alkalmas Oldalunkon sütiket használunk. Az "ELFOGADOM" gombra kattintva ezeket mind elfogadhatja.
Csontszövet Támasztószövet Előfordulása: A gerincesek belső vázrendszerében, kivéve a porcos halakat. Felépítése: A sejtközötti állományban szerves és szervetlen részt lehet elkülöníteni. Szerves állomány: Kollagén rostok. Szervetlen állomány: Hidroxi-apatit, kalcium-foszfát (foszforit), kalcium-karbonát. (1. ábra) A szerves állomány adja a rugalmasságát a csontnak, a szervetlen állománya miatt, pedig kemény a csont. A rugalmasságot növeli az, hogy a kollagén fonalak spirális lefutásúak. A nyúlványos csontsejtek koncentrikus köröket alkotnak a csontszövetben, az annak hossztengelyével párhuzamosan futó Havers csatornák körül. Emberi sejt felépítése nav. A Havers csatornákat, az azokra közel merőlegesen futó, haránt, vagy Volkmann csatornák kötik össze. Ezekben futnak a csontszövetet tápláló és beidegző erek, idegek. Innen veszik fel a tápanyagot a sejtek, melyet nyúlványok segítségével továbbítanak a távolabb levő csontsejtekhez. A csontszövetet ellátó erek és idegek a csontot kívülről burkoló csonthártyából erednek, és a Volkmann csatornák révén jutnak el a csontszövet belsejébe.
vázlatok: Biológia- az emberi test felépítése
2011-09-11 Tudomány A sejtek az élővilág legkisebb, önálló életre képes élőlényei. A földön megtalálható összes élőlény sejtes szerveződésű, de megkülönböztetünk prokarióta és eukarióta sejteket. A prokarióta sejtek esetében a sejt nem tartalmaz sejtmagot, míg az eukarióta sejtek elkülönült sejtmaggal rendelkeznek és önálló membránrendszer található bennük. A legtöbb élőlény, a gombák, a növények és az állatok is mind-mind prokarióta sejtekkel rendelkeznek, így mi, emberek is. Az eukarióta sejtet kívülről a sejthártya veszi körül, belül pedig a sejtplazma található. A sejtplazma egy kocsonyás anyag, ami vízből és a sejtplazmában lévő fehérjehálózatok révén fehérjéből áll. Ez foglalja magába az összes sejtalkotót és magát a sejtmagot is. AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE - PDF Free Download. A sejtmag maghártyából és örökítőanyagból tevődik össze, három fő feladatot lát el: meghatározza a tulajdonságokat a fehérjék révén, irányítja a sejtműködést és a szaporodást. Az örökítőanyag (DNS – dezoxiribo-nuklein-sav) gyűrű alakú molekulából áll, egy sav, mely nélkül nem alakulhatott volna ki a maihoz hasonló életforma.