Miről szól a Jelenések könyve? Ez a bibliai előadássorozat végigkalauzol Jelenések könyvén, és feltárja korunknak szóló, megszólító erejű üzenetét. A hanganyagok mellett interaktív, képes prezentációk segítik e könyv tanulmányozását. (Az anyag folyamatosan bővül) Bevezető 1-7 8-9 10-11 12-13; 17 12-15 Bevezető előadások Aki olvassa, értse meg! 1. Boldog, aki olvassa, hallgatja és megtartja (SJ) MP3 letöltése 2. Isten titka elvégeztetik (SJ) 3. Jézus munkatársai (SJ) Jelenések 1-7 A hét levél titka A hét levél titka II. A hét levél titka III. A vizsgálati ítélet A hétpecsétes könyv Beszélő vér Az utolsó nemzedék 144. 000 koronatanú 4. A hét levél (SJ) 5. Kozmikus per (SJ) Jelenések 8-9 Amikor bezárul a menny A hét trombita Trombiták és csapások Armageddon 6. Az engesztelés napja lezárul (SJ) 7. Miről szól a Jelenések könyve? - Hitből hitbe. Armageddon (SJ) Jelenések 10-11 8. Próféciák népe (SJ) 9. A rostálás üzenete (SJ) 10. Krisztus két tanúja (SJ) Jelenések 12-13; 17 11. Sátán mélységei (SJ) 12. A hamis próféta (SJ) 13. A fenevad és a parázna asszony titka (SJ) Jelenések 12-15 14.
Enyhe pinceszag. * * * * * * * Leütés után kérem, hogy 7 napon belül vegye át a könyvet, vagy utalás formájában egyenlítse ki a vételárat. Amennyiben ettől szeretne eltérni, emailben vegye fel velem a kapcsolatot. Személyes átvétel: Óbudán, a Kolosy tér közelében az antikvárium nyitvatartási idejében, melyet a felhasználónév melletti információs gombra kattintva tekinthet meg. Fizetés készpénzben vagy előreutalással. Postázás: előreutalás után a "Szállítási és garanciális feltételek" fülre kattintva, az ott kiírt összegeknek megfelelően, az összeg beérkezése után 0-4 napon belül történik. Hegedűs Loránt: Apokalipszis most és mindörökké * Jelenések Könyve magyarázat. Utánvételt vagy egyéb szállítási módot nem vállalunk. A "Kérdezzen az eladótól! " címszóra kattintva bármilyen kérdésre megpróbálunk felvilágosítást adni. Csere és beszámítás nem lehetséges az általunk indított aukciókon. (rsts89) (evsz22a)
1. És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona; 2. A ki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben. 3. Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; 4. És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. Hogyan lehet megérteni a Jelenések könyvét?. 5. És szűle fiú-magzatot, a ki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez. 6. Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezer kétszáz hatvan napig. 7. És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; 8. De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben. 9. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.
A Jelenések könyvének rövid összefoglalását az 1. rész 19. versében találjuk. Az első részben a feltámadt és megdicsőült Krisztus beszél Jánoshoz, és ezt a feladatot adja neki: "Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után. " Azok a dolgok, amiket már látott János, az 1. részben vannak feljegyezve. "Amik vannak" (amelyek János korára vonatkoztak, ti. a gyülekezetekhez címzett levelek), a 2–3. részekben olvashatók. Azok pedig, "amik történni fognak ezek után" (vagyis az eljövendő dolgok), a 4–22-ben lettek feljegyezve. Általánosságban elmondható, hogy a Jelenések könyvének 4–18. részei az emberiségre lesújtó isteni csapásokról számolnak be. Ezek a csapások ítéletképpen érik utol az embereket, de nem az egyházat (1 Thesszalonika 5:2, 9). Mielőtt kezdetét venné az ítélet, Isten elviszi egyházát a földről. Ez lesz az úgynevezett elragadtatás (1 Thesszalonika 4:13–18; 1 Korinthus 15:51–52). A 4–18. részek arról az időszakról szólnak, amely "a nyomorúság ideje lesz […] Jákóbnak" (Jeremiás 30:7; Dániel 9:12, 12, 1).
English Vissza a magyar oldalra Hogyan lehet megérteni a Jelenések könyvét?
Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy az eltérően nem rendelkezik, akkor a házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség keletkezik. Mit jelent a házassági életközösség? A házasság megkötésével csak akkor jön létre a felek között házastársi vagyonközösség, ha a felek között létrejön, vagy már korábban létre jött az életközösség is. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell, vagyis úgy kell tekinteni, mintha az létrejött volna, még akkor is, ha ez valójában nem történt meg. Természetesen ez a törvényi vélelem megdönthető, de a bíróságon annak a házastársnak kell bizonyítania, hogy a házasságkötéssel nem jött létre az életközösség, aki hivatkozik rá. A törvény a házassági életközösség mibenlétét, annak elemeit nem határozza meg. Az ítélkezési gyakorlat az érzelmi és gazdasági közösség, - vagyis az érzelmi, lelki közösség, rendszeres szexuális kapcsolat, a közös háztartás, a felek tényleges együttlakása, közös gazdálkodás, közös gazdasági célok érdekében való együttműködés - együttes fennállása esetén tartja megállapíthatónak az életközösség fennállását, amit tovább bonyolít, hogy a felsorolt elemek közül egyik vagy másik hiánya még sem jelenti kivétel nélkül az életközösség fennállásának a hiányát.
Ha közjegyző előtt készül a szerződés, az okiratot készítő közjegyző a felek kérelmére azt nyomban bejegyzi a HÉVSZENY-be. Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a nyilvántartásba, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti házassági vagyonjogi szerződés kritériumainak. Kifejezetten fontos lehet olyan esetekben, amikor a férj vagy a feleség vállalkozásához, vagy egyéb célból hitelt vesz fel – hívja fel a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A közjegyzők tapasztalatai szerint, noha egyre többen kötnek ebből a megfontolásból is házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig ezzel a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Házassági vagyonjogi szerződés hiányában a házassági vagyonközösség miatt ugyanis – ha nem különíthető el egyértelműen, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek.
§). A házassági vagyonjog annál részletesebben szabályozott. Fő alapelv – és ebben a régi családjogi törvénnyel megegyező az új Ptk. is -, hogy a házastársak között az életközösségük időtartamára házastársi vagyonközösség jön létre, hacsak a felek közötti házassági vagyonjogi szerződés másként nem rendelkezik. A törvényes vagyonközösség tehát csak abban az esetben jön létre a házastársak között, ha ők ettől eltérően nem állapodnak meg – házassági szerződésben. A vagyonközösség mibenlétét a Ptk. szabályozza, törvény határozza meg, hogy mi tartozik a közös vagyon, illetve a külön vagyon körébe, előírja továbbá a feleknek a vagyonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Közös vagyon eszerint minden olyan vagyon, melyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak különvagyonába pedig – házassági szerződés hiányában – a törvényben tételesen felsorolt vagyonelemek tartoznak, azaz például a házasságkötéskor már meglévő vagyontárgy, örökség, szellemi alkotás után járó díjak, sérelemdíj, stb.
A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot. A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed. Amennyiben a szerződés közokiratba foglaltan jön létre, a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére A bejegyzési eljárás, valamint a nyilvántartásból való lekérdezés díjköteles, amelyről bővebben A közjegyzői díjszabás (A közjegyzőről > A közjegyzői tevékenység > A közjegyzői díjszabás) menüpont alatt olvashat. A vagyonjogi szerződések nyilvánossága A vagyonjogi szerződések esetén kérhető felvilágosítás a szerződés tényéről, valamint a szerződés tartalmáról is. Felvilágosítás kérése a vagyonjogi szerződés tényéről Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának a tényéről és saját célra feljegyzést készíthet.
Az életközösség megkezdése előtt felvett kölcsön ugyanakkor külön vagyonhoz tartozó kötelezettség lesz, és az a tartozás is, amelyet a házastárs a másik házastárs beleegyezése nélkül vállalt a közös vagyon terhére. Fontos, hogy a közös vagyonra kötött visszterhes szerződés esetén - még ha csak az egyik házas fél köti is azt - vélelmezni kell a házastárs hozzájárulását. Így a hozzájárulását nem adó félnek bizonyítani kell tudnia azt, hogy nem adta hozzájárulását, illetve azt, hogy arról a szerződő harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett, ellenkező esetben legalább a közös vagyon rá eső részével felel a szerződésből eredő tartozásokért. Hasonló bizonyítási terhet eredményez, hogy a vagyonközösség alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakat alapvetően a közös vagyonhoz tartozónak kell tekinteni. Azaz a külön vagyonba tartozást a házastársnak kell bizonyítania, amennyiben arra például egy hitelező igényt tartana. Tehát a házassági szerződés nem csak arra - az általában alapul vett - esetre lehet jó, hogy a vagyonosabb házas felet egy esetleges válás esetén védje, hanem arra is, hogy az üzleti életben részt nem vevő házastársat adott esetben megóvja a másik fél által felelőtlenül vállalt tartozásoktól, vagy hogy egyszerűsítse egyes vagyontárgyak külön vagy közös vagyoni jellegének megállapíthatóságát.
Egy jól átgondolt és jól megírt házassági szerződés mindkét felet védi: nem csak és nem elsősorban az a célja, hogy a vagyonosabb felet megvédje az "aranyásótól", hiszen azt a felet is meg tudjuk védeni vele, aki kevesebb pénzt, de több munkát (házimunkát, gyereknevelést, azaz kifejezetten "ingyenes" munkát) tesz bele a házasságba. Az ügyvéd a házassági szerződés elkészítése során mindkét felet képviseli, mindkét fél érdekeit védenie kell, válás esetén pedig – épp iménti pártatlansága okán – egyik félnek sem lehet a válóperes ügyvédje. Házassági szerződést kötnél? Kérdésed van? Kérj ingyenes konzultációt!
Itt hangsúly van a mindennapi, közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű, jelzőkön. Például egy ülőgarnitúra, melyet a felek eladnak (de már a házasság előtt az egyik fél tulajdonát képezte), majd vásárolnak később egy másikat helyette, az közös vagyonnak fog számítani a fenti feltételek mellett, de egy antik nagy értékű szekrény eladásából számozó bevételből vásárolt antik álló óra nem lesz közös vagyon. Adósságok tekintetében az alábbiak tartoznak a felek különvagyonába: A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata. Ha jó az 50-50%, akkor nem kell ilyen szerződéssel bajlódni! Ha a fenti tervezéssel megyünk a jogászokhoz, gyorsabban végzünk, így akár munkadíjat is spórolhatunk, mert kevesebb idő alatt kész lesz a megállapodás. Reális értékeket írjunk a szerződésbe, ami később (vita esetén) is irányadónak tekinthető majd.