A kabinet összesen ötmillió adagnyi Sinopharm-vakcinára szerződött Forrás: MTI/Komka Péter A magyar szál Az első hírek 2020 novemberében érkeztek arról, hogy a kormány bevonná a hazai oltási kampányba a Sinopharmot is. Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi rádióinterjújában elmondta, hogy azért szerettek volna más vakcinákat is felhasználni Magyarországon, mert 2020 őszén már látszott, hogy az EU által megrendelt oltóanyagok lassan érkeznek meg 2021 első és második negyedévében. A helyzet egyébként még rosszabbnak bizonyult, mint azt előzetesen feltételezték, ugyanis az AstraZeneca cég az eredetileg tervezett ütemezést sem tudta tartani. A Sinopharm-vakcina hazánkban vészhelyzeti engedélyezést kapott, mivel a magyar fél megrendelésének időpontjában a gyártónak még nem volt a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokról eredménye. Ám a magyar szakemberek a helyszínen ellenőrizték a gyártási folyamatokat, valamint minden érkező szállítmányt bevizsgálnak azóta is – ami minden vakcinatípus esetében kötelező gyakorlat.
Megadta a vészhelyzeti engedélyt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai Sinopharm oltóanyagának. Az engedély azt jelenti, hogy egy adott oltóanyag hatékony és biztonságos, a szakértői munkacsoport 18 év feletieknek ajánlja, két dózisban – írja a HVG. Az engedély megadását a WHO főigazatója, Tedrosz Gebrejeszusz sajtótájékoztatón jelentette be. Hozzátette: a világszervezetnek ezzel már hat oltóanyaga van, melyet a COVAX-programban használhat. AZ ENGEDÉLYT EDDIG 5 OLTÓANYAG KAPTA MEG Az engedélyt eddig öt oltóanyag kapta meg: a Pfizeré, az AstraZenecáé, a CoviShield (az AstraZeneca indiai gyártású változata), a Johnson&Johnsoné és a Modernáé. Mivel azonban ezekre még a nyugati országokban is hatalmas a kereslet, az indiai járványhelyzet miatt pedig a CoviShield vakcinák exportját leállították, nagy szükség van újabb oltóanyagokra. Itt lépett be hatodiknak a kínai gyártású Sinopharm. Forrás: HVG Következő 2022, április 8. 21:14 Toroczkai László első fokon elvesztette a pert a Facebook ellen, Szegeden volt a tárgyalás 2022, április 8.
Csupán emlékeztetőül: a jelenleg érvényes házszabályok szerint egy EP-frakció megalakításához legalább hét tagállamból 23 képviselő összefogására van szükség. Ebből sokszor az első szokott nehezebben összejönni, de a jelen esetben ez sem lenne akadály, lévén a konzervatív frakcióban 13 országból, az Identitás és Demokrácia soraiban 10 országból érkezett honatyák ülnek. Az "EP-mateknak" persze az is a része, hogy melyik csoportosulás számíthat viszonylag stabil parlamenti többségre: iIyen alapon a jobboldali "szuperfrakció" létrejötte elsőre nem sokat módosíthatna az eddigi erőviszonyokon. Az Európai Parlament egyik legnagyobb frakciója nem szavazza meg a Fidesz-jelölteket - belfold.ma.hu. A jelenleg élen álló három középpárt (néppártiak, szocialisták és liberálisok) továbbra is 417 fős masszív többséggel bírnak majd, amihez eddigi tapasztalatok szerint időről időre meg tudják nyerni – például jogállamisági témában – a zöldek 73 fős csoportját is, ez pedig a maga 490 fős tömbjével már a viszonylag ritkán alkalmazott kétharmados többséghez is elég. (Még inkább így van ez, ha csatlakoznak hozzájuk az egyesült baloldal képviselői, ami további 39 fő, de mondjuk az ilyen széleskörű összeállás a gyakorlatban ritka. )
Rovat Rovatok – 0 db találat
A frakciónak a legfrissebb mandátumbecslés szerint 106 tagja lesz a liberálisok (ALDE) korábbi 68 helyével szemben, ami jórészt a francia, illetve a brit tagpárt választási eredményének köszönhető, és így egyedül a néppárti és a szociáldemokrata képviselőcsoport előzi meg őket az EP-ben. A legnagyobb nemzeti delegációt Macronék adják 21 képviselővel. Sajtóhírek szerint az utolsó körben több név is versenyben volt még az "Újítsuk meg Európát" mellett, például az "Európaiak" és az "Európa előre". Frakciókombinációk egy esetleges jobboldali összefogáshoz az Európai Parlamentben - Infostart.hu. A frakció jövő héten választja meg vezetőjét és helyetteseit. MTI
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője azt mondta, hogy elárulnák minden választójukat, "ha bármilyen szokásjog alapján fontos pozícióhoz juttatnák" ennek a két pártnak az EP-képviselőit. Szerinte ez nem csak magyar kérdés, ez egy európai kérdés. Nem vagyunk hajlandóak megszavazni fontos pozícióba olyan pártoknak a képviselőit, akik épp olyan rendszereket működtetnek Magyarországon és Lengyelországon, amilyen rendszerek ellen a Momentum létrejött - emelte ki. EP: kiakadtak a liberálisok a fideszes jelölteken, borulhat a papírforma | CIVILHETES. Összesen 5 fideszes politikust javasolt az Európai Néppárt frakciója különböző parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjára. Hidvéghi Balázst jelölték a LIBE harmadik alelnökének. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot bízta meg anno az európai parlament, hogy készítsen jelentést a magyar jogállamiságról, a legtöbben ezt a rapportőre nevével ismerik, a Sargentini-jelentésről van szó. A legnagyobb magyar sajtóvisszhangot Deutsch Tamás jelölése kapott: a korrupciós ügyeket vizsgáló Költségvetési Ellenőrző Bizottságban lehet a negyedik alelnök.
Nem lehetséges például csak nőkből, vagy csak férfiakból álló elnökséget felállítani, vagy nem jöhet az egyes bizottságok összes alelnöke egyetlen tagállamból. A frakcióvezetők múlt héten megállapodtak róla, hogy melyik posztokra kiket jelölnek. A szakbizottságok tagságának is jóvá kell hagynia ezeket a jelöléseket – erre kerül sor szerda délután Brüsszelben. Ez a jóváhagyás a legtöbb esetben csak formalitás, viszont többször volt már rá példa, hogy jobboldali, EU-ellenes jelölteket nem támogatott a szakbizottság tagsága, a frakcióvezetői szinten történt előzetes megállapodás ellenére sem. A liberális–integrációpárti Renew Europe képviselőcsoport kedden jelezte, hogy nemmel fog szavazni a Fidesz-KDNP és a lengyel Jog és Igazságosság jelöltjeire, mert az általuk vezetett kormányok ellen jogállamisági eljárás folyik. Hozzájuk kapcsolódnak a szocialisták a szerda délelőtti döntésükkel. A Népszava kedden arról írt, hogy a Zöldek képviselőcsoportja is ugyanígy fog tenni. A szociáldemokraták a második, a liberálisok a harmadik, a Zöldek a negyedik legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben.
Ismét napirendre kerülhet Magyarország az Európai Parlament plenáris ülésén, amennyiben az erről döntő úgynevezett elnökök konferenciája jóváhagyja a liberális frakció kezdeményezését, miután az ALDE szerda délután közleményben tudatta: vitát kezdeményez az EP-ben, mert "az EU nem hunyhat többé szemet a demokrácia elleni magyarországi támadások felett". Sophie in 't Veld holland liberális képviselő, a frakció alelnöke úgy véli: a magyar kormány "könyörtelenül aláásta" a demokratikus elveket, a jogállamiságot és az alapjogokat. "A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy Orbán Viktor kormánya olyan mértékben dacol az EU alapértékeivel, hogy ha Magyarország ma kérné felvételét az EU-ba, meglehet, nem is teljesítené a csatlakozási feltételeket" – hangoztatta a frakció közleménye szerint a holland frakcióvezető-helyettes. Sophie in 't Veld szerint az EU értékközösség, és ki kell állnia alapvető értékei mellett, hitelességét teszi kockára ugyanis az alapvető jogok előmozdítása terén, ha az unión belül nem képes érvényesülésüket kikényszeríteni.