14:47 • Szálastakarmány betakarító alkatrészek • Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyíregyháza Fella rendkezelő kopó alkatrészek. Postai szállítás is. Részletek a honlapunkon illetve telefonon. 2022. 14:30 • Kasza, alternáló • Heves, Gyöngyös Minőségi, német tárcsás fűkasza eladó! Műszaki adatok: - Munkaszélesség: 2, 55 m - Szállítási szélesség: 2, 13 m - Szállítási hosszúság: 1, 30... Új Gépigény: 0-80 LE Munkaszélesség: 255 cm Szársértő 140. 000 Ft 9 éve hirdető 2022. 12:37 • Silóblokk vágó / Siló maró • Győr-Moson-Sopron, Dénesfa -80x170 vágórésszel - szállítás megoldható 2022. 12:35 • Békés, Békéscsaba Kedves Gazdák! Fella fűkaszák teljes választékkal. Érdeklődni:308619275 Új Állítson be hirdetésfigyelőt keresésére! Értesüljön a keresésének megfelelő új hirdetésekről, hogy ne maradjon le a legfrissebb ajánlatokról. Minden jog fenntartva. Nyírker.hu - Dobos kasza alkatrészek. © 2022 Agroinform Média Kft.
Paraméterek: Kaszapenge csavar Fella kaszákhoz Csap átmérő: 18 mm Menet: M12 Fej átmérő: 30 mm Gyári cikkszámok: Fella: 426887, 477263+426053, 426023 Kompatibilitás: Fella kaszálógépek: KM 166/191/250 F, KM 166 A/KC, KM 192, SM 165, SM 206, SM 240, SM 210/U, SM 270/U/FZ/FP/FP-S, SM 320/U, SM 350, SM 300 FZ/Trans, SM 310 Trans/Trans KC, SM 400 Trans/Trans KC/RC
Az ingatlan 3 szobával, nagy méretű konyhával, kamrával, fürdőszobával és kényelmes kötomb raider 2 zlekedővel
Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983) írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról. Source: Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
One species (Curimopsis austriaca, Byrrhidae) is new to Hungarian fauna. A kutatások története Bár e terület reliktum jellege, faunisztikai és természetvédelmi szempontból való fontossága évtizedek óta ismert, koleopterológiai vizsgálatok viszont itt - néhány kisebb, rendszertelen gyűjtéstől eltekintve - még nem folytak. Tudomásom szerint Ádám László gyűjtött egy alkalommal ezen a területen, de anyagát nem publikálta. 1988 elején a Nagy-mohos tőzegmohalápján gyűjtve a következő futóbogárfajokat találtam: Epaphius secalis (PAYKULL, 1790), Pterostichus diligens (STURM, 1824), Pterostichus strenuus (PANZER, 1797) és Agonum obscurum (HERBST, 1784). Ezek közül az utóbbi három faj mocsarakban országszerte elterjedt, az Epaphius secalis viszont országos ritkaság, mert csak reliktum jellegű, főként hegyvidéki lápokban fordul elő. A vizsgált terület jellemzése Az 56, 9 ha nagyságú "Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület" Kelemér település közelében található. Keleti határán halad a Kelemért Putnokkal összekötő országút.
Geomorfológia, Hepe, Irodalom, Kelemér, Mohos tavak, Zólyomi 1931 szeptember 1, 2019 A nagybárkányi Nádas-tó keletkezéstörténete sok szempontból analógiát mutat a keleméri Mohos tavak genezisével. Érdemes tehát ideidézni Zólyomi Bálint tanulmányából a vonatkozó részeket (Zólyomi 1931, 90-92. o): A keleméri lápok esetében a lápmedencék genezisét is sikerült tisztázni. Hegycsuszamlás, máskép suvadás volt az, ami a lápképződés alapjául szolgáló tómedencéket létrehozta. A pusztán felszíni formák alapján vont következtetések geológiai részről megerősítést nyertek, sőt a rétegtani viszonyok ismeretével a hegycsuszás okai is nyilvánvalóak. Mivel a vegetációtörténeti részben ennek alapján több kritikus kérdésre választ tudunk adni, kissé részletesebben kell vele foglalkoznunk. A Kelemértől délre eső dombok geológiai felépítése szerint a következő: alapjukat a Keleméri- patak völgye felé (ÉNy-nak) agyag és agyagmárga réteg csoport (felső oligocén— alsó miocén), a Forrás-völgy felé (DK-nek) glaukonitos homokkő és homok (felső oligocén — alsó miocén) képezi.
Föléjük, átlag 300 m-től kezdve, a dombok gerincét alkotó kavics és homok települ (szarmata emelet). A rétegződés általában közel horizontális. Mi lett ennek a rétegtani felépítésnek következménye? A fedő kavics és homok rétegek teljes mértékben áteresztették magukon a vizet ami ott, ahol a kavics a homokkőre települ, részben még mélyebbre szivárgott, részben a glaukonitos homokkő lapjai mentén összegyülemkezve, mint rétegforrás bukkant fel a Forrás-völgyben. Máskép alakult azonban a helyzet ott, ahol a kavics az agyagos rétegösszlet fölé települt. A kavicson akadálytalanul átfutó víz az agyaghoz érkezve — lévén az vízátnemeresztő — meggyülekezett és az agyag specifikus tulajdonságánál fogva az agyagösszlet felső szintjét átáztatta. Az így plasztikussá vált agyag többé már nem adott szilárd alapot a kavicsnak, csúszás állott be (több ízben, esetleg jelentős időközökkel! ), aminek eredményeképen ma a suvadás minden jellegzetes morfológiai vonásával ellátott felszín tárul elénk. A lecsúszott részek maguk mögött apró, lefolyástalan tómedencéket — a "Mohos"-ok medencéit — zárták el.