A három budapesti Culinaris bolt bármelyikébe belépve az igényesség, a tökéletességre törekvés és a profizmus érinti meg először az embert. Az első, a 2003-ban a Hunyadi téren megnyílt pici, családias, mindössze hatvan négyzetméteres Culinaris valóban valami újat teremtett, újat hozott a magyar élelmiszerboltok világába. A cikk az Élelmiszer áprilisi számában jelent meg. Piac mustra: Bosnyák vs. Hunyadi tér | Fűszer és Lélek. Az első, majd a második és harmadik Culinaris lehetőséget adott a vad mexikói oregánó, a görögszéna, a francia kecskesajtok, az olasz szárított sonkák, a curryk, a fűszerpaszták, a chutneyk a legjobb pezsgők megismerésére és megkóstolására, valamint igény kialakulására irántuk. Az aprócska boltot néhány év múlva a Perc utcában, a volt óbudai textilgyár egyik épületében megnyílt, csaknem kétszáz négyzetméteres "nagy" bolt követte. Itt található a raktár is, ahonnan a többi Culinaris üzlet és a nagykereskedelem igényeinek kielégítése történik. A Balassi Bálint utcai, 2009-ben megnyílt bolt pedig az "elit" Culinaris, elitkörnyéken, elitbisztróval.
Bosnyák téri csarnokot sokan már külvárosi piacként emlegetik, de maradjunk inkább annyiban, hogy nem belvárosi. Ennek ellenére nagyon jól megközelíthető, ráadásul jó pár busz végállomása is a bejárat mellett található, de megáll itt a villamos is. Piacfelmérés 1. rész - Hunyadi téri piac. Budapest legnagyobb piaca, teljesen bejárni, és mindent megnézni nem kevés időbe telik, de nagyon jó kis program. Ami jó még benne, sok másik piaccal ellentétben, hogy lehet a környéken parkolni. Én általában péntek délelőttönként járok, és amikor Záli még nem járt bölcsibe, itt is ebédeltünk, persze a kötelező piaci menüt toltuk, lángost fokhagymával, sajttal és tejföllel. A "Bosnyák" zöldségben erős különösen, jópár valódi termelő is kínálja a portékáját a szokásos zöldségesek mellett. Kedvencem a hátsó, de még fedett részen a nagytarcsai őstermelő, Gerzsai család, akik vagy húsz féle nagyon friss salátát, és rengeteg zöld fűszert árulnak, többek között a kedvencemet, vízi tormát is, de szokott lenni koriander, bok choi, tölgysaláta, spenót, sóska, mindenféle és forma színes levelek.
Piacra járni program, nem csak bevásárlás. Persze van, amikor rohanunk, és nincs időnk szétnézni, de én például igyekszem mindig úgy alakítani a piacos napot, hogy ne csak húsz percem legyen, hanem hogy végigjárhassam a standokat, és jól szétnézhessek, mielőtt vásárolnék. Így tudom, hol a legszebb, és azt is, hol a legjobb az ára annak amit szeretnék. Állítólag örülnek a piacokon a vasárnapi boltzárnak, ugyanis a vásárlók hamar visszaszoktak a hipermarketből, akkor is, ha a piac sincs vasárnap nyitva. Péntekenként és szombatonként a szupermarketekben nem lehet a polcok közelébe jutni, vagy ha igen, akkor az azt jelenti, hogy nincs rajta már semmi. Szerencsére a piacok vasárnap is nyitva lehetnek, de továbbra is szombaton bonyolítják a forgalmuk legjavát. Tegnap a két kedvencemen voltam, a Bosnyák téren, és a Hunyadi téren. A legfontosabb, hogy árkülönbség nem igazán van, szerintem kb. ugyanannyi Budapesten minden, esetleg egy-egy helyen lehet 5-10% eltérés, de ez még pont akkora összeg, amiért már nem érdemes egy messzibb piacra átmenni.
Abszint Étterem és Kávézó Budapest VI. kerület, Andrássy út 34. Arriba mexikói étterem Budapest VI. kerület, Teréz körút 25. Barokko Club & Lounge Budapest VI. kerület, Liszt Ferenc tér 5. Belcanto Étterem Budapest VI. kerület, Dalszínház utca 8. Box utca Étterem és Kávéház Budapest VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 21. Braseiro brazil étterem Budapest VI. kerület, Teréz körút 23. Buena-Vista Étterem Budapest VI. kerület, Liszt Ferenc tér 4-5. Cactus Juice Pub Budapest VI. kerület, Jókai tér 5. Callas Kávéház Budapest VI. kerület, Andrássy út 20. Chagall Cafe Budapest VI. kerület, Hajós utca 27. Chez Daniel Restaurant Budapest VI. kerület, Szív utca 32. Club Cafe Belváros Budapest VI. kerület, Jókai utca 8. Cook Kapitány Söröző Budapest VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 19/a Cotton Club Budapest VI. kerület, Jókai utca 26. Dzsungel Kávézó és Étterem Budapest VI. kerület, Jókai utca 30. El Greco Görög Étterem Budapest VI. kerület, Nagymező utca 34. Factory Cafe Étterem Budapest VI. kerület, Jókai utca 28.
Petőfi Sándor Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa. Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van: szabadság. Aki magyar, aki vitéz, Az ellenséggel szembenéz. Mindjárt vitéz, mihelyt magyar; Ő s az isten egyet akar. Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat, Én se' leszek rosszabb nála, Berohanok a halálba, Ha lehull a két kezünk is, Ha mindnyájan itt veszünk is, Hogyha el kell veszni, nosza, Mi vesszünk el, ne a haza, Debrecen, 1848. december 8. Írd meg a véleményed Petőfi Sándor CSATADAL című verséről!
Az Úton dalai pedig szépen tükrözik ezt a törekvést: találunk köztük koncerteken már bejáratott, metszően aktuális helyzetdalt (Nanicsák Gergely András: Reggeli Reggae; Lackfi János: Nőci, ha negyven), klasszicizáló kórushangzással megformált miniatűrt (Lackfi János: Áram), sodró keményrock nótát (Petőfi Sándor: Csatadal), pajkos-nevettető gyerekdalt (Varró Dániel: Andris beszélget az állatokkal) és archaikus ízű históriás éneket (Erdélyi János: Tavasz vidulása; A subámnak nincs melege…). Az albumon megszólal a történelmi lelkiismeret intő szava (Arany János: Széchenyi emlékezete), a modernség fölött merengő költő (Babits Mihály: Esti megérkezés), a minden tragédiát keserítő csalfa remény (Falu Tamás: Tavaszi szél) és végül az imádság, amely évszázadok óta ad erőt minden magyar ajkú embernek ( Boldogasszony Anyánk). Nagy örömünkre az együttes ezúttal sem hagy fel a dalforma határainak feszegetésével: Kárpáti Tibor Garabonciás és Csepp szobából ezüst, arany című verseinek összeolvasztásából billegő ritmikájú, elragadóan játékos szerzemény született olyan hangulatváltozásokkal, akár a könnyű záporral meglepő balatoni nyár.
Ajánlat a Siklósi Várszínház műsorából: A kőszívű ember fiai színmű-Jókai Mór regényének, Petőfi Sándor és Jókai Mór verseinek felhasználásával. Zene: Tolcsvay László- Tolcsvay Béla Bemutató időpontja 2012. július 19., 21:00 A színdarab zenei anyaga 1990-ben megjelent kazettán. A kőszívű ember fiai - prológus (TL), Legyen úgy, mint régen volt (TB-Jókai Mór), Csatában (TB-TL-Petőfi Sándor), Respublika (TB-Petőfi Sándor), Csatadal (TB-Petőfi Sándor), Nincs már többé (TB-Jókai Mór), Nem vagytok halva ti hősök (TB-Jókai Mór), 324-es dicséret (TL feld. ), Micsoda hamv van(TB-Jókai Mór), A kőszivű ember fiai - epilógus (TL-TB)
Elsőként Dobos Tamás előadásában, Petőfi Sándor: Nemzeti dal című versét, majd Badó Zsadány előadásában, Petőfi Sándor: Csatadal című művét hallhatták a résztvevők. Az ünnepség a Szózattal zárult. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulójának tiszteletére a Belügyminisztériumban rendezett tárcaünnepségen a katasztrófavédelem több mint húsz munkatársa vehetett át köztársasági elnöki, illetve miniszteri elismerést, előléptetést. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke – a belügyminiszter előterjesztésére – több évtizedes kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából A Magyar Érdemrend lovagkeresztje katonai tagozatát adományozta a katasztrófavédelem állományában több mint három és fél évtizede elhivatottan és az erdőtüzek felszámolása terén példaértékű hozzáértéssel végzett szolgálati tevékenysége elismeréséül Babud Jenő tűzoltó ezredesnek, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjének.
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ünnepi állománygyűlésen emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. A Himnuszt követően dr. Farkasinszki Lóránt tű. ezredes, megyei igazgató ünnepi köszöntője hangzott el. A köszöntő után Komáromi Péter tű. főhadnagy mondott ünnepi beszédet, melyben visszaemlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmi eseményeire, és röviden felidézte a meghatározó márciusi napok történéseit. A főhadnagy beszédében kiemelte, hogy mit is jelenthet nekünk ez az ünnep. "Március 15-e a magyarságot jelenti, az együvé tartozást, a mindenkori sorsközösséget az itt élőkkel, legyenek bármilyenek is a külső körülmények. Jelenti az összefogást, hogy egy közös célért együtt, kitartóan munkálkodva eredményeket érhetünk el. Tudásunkat, tehetségünket a közösség érdekében az életünk javítására, jobbítására kell felhasználnunk. " – fogalmazott Komáromi Péter. A megemlékezés a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak szavalatával folytatódott.
Hasonlóan kidolgozott köntöst kapott Nacsinák Gergely András Garabonciás című verse is, ám a korong fénypontja Nacsinák ÉgIgéző -jének megzenésítése, mely virtuóz érzékenységgel követi a hatalmas távlatokat bejáró szöveg minden rezdülését. Elektronikus loopok, zajok és zörejek időről időre feltűnnek a lemezen, a zenekar azonban nem épít teljes szerzeményeket az elektronikára, épp csak színesíti vele a hangzást. S így tesz minden más felhasznált stíluselemmel is: szabadon mozog a zenei műfajok között, mindegyiket érintve, de egyiknél sem megragadva. Az egyetlen iránytű a vers értő-érző megzenésítése és előadása – a Misztrál húszévnyi dalterméssel a háta mögött immár megérett a valódi, katartikus egyszerűségre. Fotó: Paksa Balázs/Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2018. október 7-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
Még 1845-ben megjelent költeményeinek második kötete is, Versek címmel. Természetesen az újabb és újabb verseskötetek tisztes honoráriumokat is jelentettek a költőnek. Az 1846-os évben folytatódott Petőfi sikerszériája, sok költemény született akkor (és azok révén a bevételi is nőttek). Ekkor jelent meg például A hóhér kötele című, ma már kevésbé ismert regénye is, amelyért 150 forintot (azaz 380 ezret) kapott. Felhők címmel 1846 áprilisában jelent meg 66 versét tartalmazó kötete, illetve megírta a Tigris és hiéna című drámáját. Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőiről 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt Fotó / Wikimedia Commons Ezek jó mellékövedelemnek számítottak a Pesti Divatlapnál összeszedett segédszerkesztői fizetése mellé - emeli ki a írása. Munkájáért havi 15 váltóforint (mintegy 38 ezer mai forint) fizetést, valamint lakhatást és étkezést is kapott, ezen túl elkötelezte magát, hogy a Pesti Divatlap minden számába 2 forint (kb. 5 ezer mai forint) külön díjazásért ír egy verset.