Ráadásul mindenhonnan azt hallották, hogy a középszintű érettségi is elég a felsőoktatásba való bekerüléshez. Magyar nyelv és irodalomból például kilencvenezren érettségiztek, de csak háromezren emelt szinten. Csikesz Tamásnak meggyőződése, hogy a slágerszakokat a korábban érettségizettek töltik fel. Miközben a most végzettek alig-alig kerülhettek be, sok felsőoktatási intézményben emelkedett a keretszám, amire azért volt szükség, mert ugyanakkora pontszámmal jelentkező aspiránsok közül kellett volna szortírozniuk. "Csak egyet tanácsolhatok azoknak az idén érettségizetteknek, akik pórul jártak a felvételin: jövőre mindenképpen válasszák az emelt szintűt, és nyelvvizsgázzanak, mert így kétszer hét pluszpontot szerezhetnek. És semmiképp se gondolják, hogy az idei eredményükkel jövőre újra nekirugaszkodnak a felvételinek. Kodolányi János Egyetem - Pontrendszer. Ne higgyék, hogy jövőre ők lesznek a korábban érettségizettek, nekik fognak kedvezni az idei előnyök" - mondta Csikesz. Slágerszakok 2005-ben a felvételizők száma alapján a legnépszerűbb szak a közgazdász szak volt (4165 jelentkező), második a jogász képesítés, harmadik az idegenforgalmi és szálloda szak, negyedik a pszichológia, ötödik a gazdálkodási, hatodik a főiskolai kommunikáció, hetedik az egyetemi kommunikáció, nyolcadik a mérnök informatikus, kilencedik legnépszerűbb a művelődésszervező szak volt, tizedik a magyar nyelv és irodalom (2423 jelentkező).
A petíciót végül kilencezren írták alá, a kezdeményezéssel érdemben nem foglalkozott az Oktatási Hivatal. Magyar, angol, fizika A magyarérettségit - a matekkal ellentétben - a diákok többsége könnyűnek tartotta, ez pedig az eredményeken is látszik. Középszinten az átlag 66, 27 százalék lett a tavalyi 64, 4 százalékhoz képest. Közismereti informatika (középszintű) érettségi ponthatár?. Emelt szinten is több pontot szereztek a végzősök, mint 2020-ban: 64, 03%-os országos átlag, a diákok többsége ötöst kapott. Angolból még nagyobbat javítottak az érettségizők, középszinten majdnem hét százalékkal lett magasabb az átlageredmény, és németből is ötszázalékos a javulás. A természettudományos tárgyakból is jobbak lettek az eredmények - igaz, nem jelentős a változás, maximum egy-két tizedes. Egyedül földrajzból nem sikerült az emelt szinten vizsgázóknak megütni a tavalyi átlagot, idén a 60, 98% helyett csak 60, 41%-os lett az országos átlag. Idén emelkedett az emelt szintű érettségit választók aránya is, 2019-hez képest 52 százalékkal - hangsúlyozta korábban Maruzsa Zoltán.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ettől függetlenül csak egy szak esetében ment 200 pont alá a ponthatár, a Budapesti Corvinus Egyetemen is csak elvétve találkozhatunk alacsony pontszámmal. Itt volt az országban a legmagasabban megállapított határ, 475 pontot kellett a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek elérniük. Átszámolva - SuliHáló.hu. Ezen kívül az összes, nagy népszerűségnek örvendő szakon (kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, de még kommunikáció és médiatudomány szakon is) 450 pont feletti pontot kellett teljesíteniük a felvételizőknek, itt a költségtérítéseseknek is 400 pont feletti teljesítmény szükségeltetett. Mesterképzések az új rendszerben A mesterképzések esetében belső felvételit kell tenniük a jelentkezőknek, a felvételi menetét az intézmények határozhatják meg, az értékelés azonban egységes, 100 pontos rendszerben történik. A mesterképzésekre jelentkezőknek a Corvinus egyetemen a legtöbb pontot a regionális kertészmérnöki mesterszakon kellett teljesíteniük, itt a 100 pontból 78-at kellett produkálniuk.
Régi nagypresztízsű szakok és a nagy egyetemek Az intézmények által bonyolított felvételik idején a jogi vagy építészmérnöki képzésre csak a legjobb eredményű felvételizők nyerhettek felvételt. Idén a győri Széchenyi István egyetem építészmérnöki képzésére 232 pont elegendő volt a 480-ból, a Debreceni Egyetemen jogász szakra államilag támogatottként 384 pontot kellett elérni, de fizetős képzésre mindössze 164-et. A legmagasabb ponthatárt az ELTE-n - amely a legnépszerűbb intézmény volt az idei jelentkezők körében is - a pszichológia szakon és az alkalmazott közgazdaságtan szakon kellett elérni, 456 pontot, de magasak voltak a keleti nyelvek szakokon előírt ponthatárok is, valamit a kommunikáció és médiatudomány szakon is (451). Alacsonyabbak voltak az informatikai és természettudományos képzésben meghirdetett szakok ponthatárai, ez azonban országos jelenség. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ettől függetlenül csak egy szak esetében ment 200 pont alá a ponthatár, a Budapesti Corvinus Egyetemen is csak elvétve találkozhatunk alacsony pontszámmal.
Ha oda sem sikerül bejutni, a harmadik helyen lévő szakra, és így tovább. Hogyan lesz ebből ponthatár? A ponthatár valójában annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott szakra utolsóként "fér be". Képzeljünk el egy képzést, amelyet százan kezdhetnek el. A legjobb eredményű jelentkezőnek 465 pontja van, a másodiknak 464, a harmadiknak 455, a századiknak pedig 378. Mivel ő az utolsó, akit fel tudnak venni, ezen a szakon a ponthatár 378 lesz. A pontszámítási szabályokról egyébként itt írtunk bővebben. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Írjon vélemény Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot: Tovább
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
EU pályázat Széchenyi pályázat Széchenyi pályázat
ELÉRHETŐSÉGEINK 3580 Tiszaújváros, Bay Zoltán utca 1. A. ép. 06 (49) 540-966 Nyitvatartásunk Hétfő-péntek: 07:00 - 17:00 Szombaton: 07:00 -14:00 Vasárnap: 09:00-12:00 TANÚSÍTVÁNY HASZNOS OLDALAK » Címlap » Webshop » Á » Adatvédelmi tájékoztató » Kapcsolat