2021. október 11. 07:06 E-volution A Bristoli Egyetem kutatói ukrán szakértők segítségével feltérképezik, mennyire sugárzó Csernobil területe. A kutatók maguk mérik a sugárzási értékeket, de velük tart a Boston Dynamics robotkutyája is - írja a A projekt egyik fő célja az, hogy tovább vizsgálja az autonóm és félig autonóm robotok munkájának értékét magas sugárzású környezetben, és felmérjék az erőmű romjainak területén jelentkező radiológiai veszélyeket. A robotok oldaláról Spot, a híres robotkutya csatlakozott a projekthez, amelyet sugárzásmérő berendezésekkel szereltek fel. Ami az embereket illeti, az atomerőmű biztonságosabb részeinek nagy részét ők is bejárták, beleértve a 4-es reaktor ma már hírhedt irányítóterét is, ahonnan a katasztrófa kiindult. Térkép készül arról, mennyire radioaktív még Csernobil | 24.hu. Tekintettel arra, hogy a helyszínen továbbra is magas a káros sugárzás, a takarítórobotok alkalmazásának nyilvánvaló előnyei vannak. A technológia azonban egészen a közelmúltig egyszerűen nem volt elérhető. Most, hogy az erőmű leszerelése új szakaszba lépett, a fent említett projekt célja annak bemutatása volt, hogyan lehet a robotokat és az autonóm sugárzástérképező rendszereket felhasználni az erőműn történő utolsó munkkák biztonságos lezárásához.
A Bristoli Egyetem kutatói ukrán szakértők segítségével feltérképezik, mennyire sugárzó Csernobil területe – írja az IFL Science-re hivatkozva a A kutatók maguk mérik a sugárzási értékeket, de velük tart a Boston Dynamics robotkutyája is. A projekt egyik fő célja az, hogy tovább vizsgálja az autonóm és félig autonóm robotok munkájának értékét magas sugárzású környezetben, és felmérjék az erőmű romjainak területén jelentkező radiológiai veszélyeket. A robotok oldaláról Spot, a híres robotkutya csatlakozott a projekthez, amelyet sugárzásmérő berendezésekkel szereltek fel. Csernobil - Gyakori kérdések. Ami az embereket illeti, az atomerőmű biztonságosabb részeinek nagy részét ők is bejárták, beleértve a 4-es reaktor ma már hírhedt irányítóterét is, ahonnan a katasztrófa kiindult. Tekintettel arra, hogy a helyszínen továbbra is magas a káros sugárzás, a takarítórobotok alkalmazásának nyilvánvaló előnyei vannak. A technológia azonban egészen a közelmúltig egyszerűen nem volt elérhető. Most, hogy az erőmű leszerelése új szakaszba lépett, a fent említett projekt célja annak bemutatása volt, hogyan lehet a robotokat és az autonóm sugárzástérképező rendszereket felhasználni az erőműn történő utolsó munkkák biztonságos lezárásához.
Figyelt kérdés Csernobil körül nagyon megnőtt a sugárzás, kimutatja a radiológiai térkép, belarusz felé vitte a szél: [link] Elemzők szerint Putyin ezzel zsarolhatja Ukrajnát és Európát a megadásra, hogy felrobbantja a reaktort. Nekünk is van egy Paksunk, tehát így nyugodtan ide jöhet zsarolva, hogy ha beleavatkozik valaki vagy a NATO az ország elfoglalásába, akkor felrobbantja Paksot egy rakétával? Az eltévedt harci drón direkt úgy repült, hogy feltérképezze Paksot? Azt mondják Debrecenben lépett be, és Zágrábban zuhant le, a kettő közt pedig pont egy síkban van Paks. Meg kéne állítani Putyint, amíg nem késő! Csernobil Sugárzás Térkép | Térkép. 1/9 anonim válasza: 81% 🤦♀️🤦♀️🤦♀️ márc. 16. 01:02 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 anonim válasza: 93% Putyin valójában a magyarországi mogyorós pelék populációjára pályázik, de csak ha téli álmot alszanak, ezt még önmagának se merte bevallani, de a tekintetéből sejthető. márc. 01:17 Hasznos számodra ez a válasz? 3/9 anonim válasza: 89% Ekkora hülyeséget hogyan lehet kitalálni?
Ezzel szemben Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági- és védelmi tanács titkára egyértelműen tagadta, hogy Ukrajna intézett volna támadást az oroszországi olajtározók ellen. Az orosz területet ért légicsapás híre felborzolta a kedélyeket világszerte. Volt, aki úgy nyilatkozott, hogy Oroszország nem nagyhatalom többé, ha orosz földön ilyen támadás történhetett. Annyi bizonyos, hogy az valóban komoly kérdéseket vet föl az orosz légvédelem hatékonyságával kapcsolatban, ha ezt a támadást Ukrajna követte el és Oroszország nem tudta megakadályozni. Fontos azonban kiemelni, hogy Oroszország számára még előnyös is lehet ez a támadás, hiszen az orosz lakosságot Ukrajna ellen hangolja, így nőhet ezáltal Oroszországban a háború támogatottsága, épp ezért még annak az esélye is fennáll, hogy a támadás egy hamis zászlós akció volt. Vlagyimir Putyin, orosz elnök egyébként úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország elleni ukrán légitámadás miatt a béketárgyalások során az orosz fél keményebb feltételeket szabhat.
A Bristoli Egyetem kutatói ukrán szakértők segítségével feltérképezik, mennyire sugárzó Csernobil területe – írja az IFL Science. A kutatók maguk mérik a sugárzási értékeket, de velük tart a Boston Dynamics robotkutyája is. A projekt egyik fő célja az, hogy tovább vizsgálja az autonóm és félig autonóm robotok munkájának értékét magas sugárzású környezetben, és felmérjék az erőmű romjainak területén jelentkező radiológiai veszélyeket. A robotok oldaláról Spot, a híres robotkutya csatlakozott a projekthez, amelyet sugárzásmérő berendezésekkel szereltek fel. Ami az embereket illeti, az atomerőmű biztonságosabb részeinek nagy részét ők is bejárták, beleértve a 4-es reaktor ma már hírhedt irányítóterét is, ahonnan a katasztrófa kiindult. Tekintettel arra, hogy a helyszínen továbbra is magas a káros sugárzás, a takarítórobotok alkalmazásának nyilvánvaló előnyei vannak. A technológia azonban egészen a közelmúltig egyszerűen nem volt elérhető. Most, hogy az erőmű leszerelése új szakaszba lépett, a fent említett projekt célja annak bemutatása volt, hogyan lehet a robotokat és az autonóm sugárzástérképező rendszereket felhasználni az erőműn történő utolsó munkkák biztonságos lezárásához.
1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor robbanások történnek a csernobili atomerőmű negyedik egységében. Két személy azonnal életét veszti, egyikük a gőz okozta égések, a másik a lehulló tárgyak okozta sérülések következtében. Legalább öt helyen lángok törnek fel, fokozódik a sugárzás, elszabadul a pokol. A vizsgálat később megállapította, miért következett be mindez az erőműben, amely két éven át hiba nélkül működött, s 1985-ben már 29 milliárd kilowattóra áramot termelt. Egy tervezett javítás előtt kísérletet kívántak végezni a 8. számú turbógenerátorral, de nem vették figyelembe a biztonsági előírásokat, sőt, előző nap kikapcsolták a reaktor vészhűtési rendszerét. A reaktor, a diszpécser utasítására – minden szabályt áthágva -, még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt. Az első órákban, napokban lassan érkeztek a hírek, a váratlanságot és a zavart a régi beidegződések is tetézték. Csernobil így nemcsak a károk helyreállításán dolgozó emberek, hanem az új szovjet gyakorlat próbája is lett.
Chamonixban rendezték ugyanis meg 1924 januárjában a Nemzetközi Sporthétnek induló első téli olimpiát. Olimpia Chamonix-ban 1924-ben Ezen akkor még csak 16 nemzet 258 sportolója vett részt 16 versenyszámban. Ekkor szerepelt először például gyorskorcsolya és síugrás hivatalosan a műsorban, de ki gondolná hogy Chamonixban már a hivatalos program része volt a bob is 1924-ben! Az utólag első téli olimpiává nyilvánított sportrendezvényen egyébként négy magyar síelő (Déván István, Háberl Aladár, Németh Ferenc és Szepes Béla) is jelen volt, eredmény nélkül sajnos. Curling – Chamonix, 1924 Az első téli olimpiai játékok legnagyobb sztárját is említsük meg: a mindössze 11 éves Sonja Henie. Magyar Olimpiai Bizottság - Gyulay Zsolt pozitívan látja az olimpia első hetét. A norvég műkorcsolyázó ekkor ugyan utolsó helyezett lett, de egyben világhírű is, zsenialitását pedig a következő három téli olimpián bizonyította: mindhármon aranyérmet nyert. Chamonix hangulat – Fotó: Barna Béla A "hegyek királya" s az első téli olimpia is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Chamonix azóta a hegyek országának fővárosává vált.
Szokásos: A télre felkészültek, de hóra nem számítottak. Story time: Pár éve egy közös projekten dolgoztunk a Magyar Közúttal, ahol többször is volt alkalmam beszélgetni azokkal, akik a gépeket vezetik és a tényleges munkát végzik. Nyilván szóba került az utak állapota és mondták, hogy tudják ők, hogy szar minden, de higyjem el, nem rajtuk múlik, fejétől bűzlik a hal. Első téli olimpiada. A gépek fele nem működik, alkatrészt nem, vagy csak nagyon soká kapnak. Példának felhozták, hogy pár nappal korábban kellett volna két csavar meg két anya, hogy a gép még aznap délután bevethető legyen. Leadták az igényt, mire jött a válasz, hogy az legalább két hét, mert az igénynek végig kell mennie a bürokratikus láncon és nem lehet akárhonnan beszerezni. Végül a műszakvezető saját pénzen vette meg a párszáz forintos csavarokat és anyákat, hogy el tudják végezni az előírt munkát. Azt is mesélték, hogy ősszel mindig úgy-ahogy működőképes állapotba kell hozni az összes gépet és látványosan felsorakoztatni őket. Jönnek az öltönyös fejesek, megcsodálják az állományt, készülnek a PR fotók, és látszólag minden a legnagyobb rendben, miközben az ott lévő gépek közül némelyik nem veszi a 2-est, némelyikből folyik az olaj, némelyik nem tölti az akkumulátort, stb.
Ugyanis erről akkor még nem volt "dokument". Kettejük (Balmat és Saussure) szobra ma Chamonix sétálóutcájában a "Hegy" felé mutat. A Mont Blanc és az Aiguille du Midi képeslapon A "Fehér Hegyet", (Mont Blanc) megmászni azóta minden hegymászó dédelgetett vágyálma, mindenki szeretne feljutni rá. S bár ma már nem oly extrém a megmászása, a hegy még mindig rengeteg áldozatot követel. A statisztika szerint állítólag vannak évek, amikor száz felett volt a csúcs áldozatainak száma! Sokak szerint a világon nincs még egy hegy, amelyről ennyien nem tértek vissza! Első téli olimpiadas. Goethe 1797-ben járt itt, Shelley 1816-ban, Alexandre Dumas 1832-ben, de Liszt Ferenc is megfordult itt 1836-ban A hegymászókon kívül híres emberek is egyre gyakrabban fordultak meg Chamonix völgyében, hogy feltekintsenek a Mont Blancra. Goethe 1797-ben járt itt, Shelley 1816-ban, Alexandre Dumas 1832-ben, de Liszt Ferenc is megfordult itt 1836-ban. Charles Jewtraw, a téli olimpiák első bajnoka És járt itt 1924-ben az amerikai Charles Jewtraw (1900-1996) is: az átlagembernek ismeretlenül hangzó név azonban nem más, mint a téli olimpiák első bajnoka, aki 500 méteres gyorskorcsolyázásban nyert.
A Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (ITA) közleménye szerint Hoszein Szaveh-Semsakit hétfőn, versenyen kívül ellenőrizték, s a szervezetében anabolikus szteroidok nyomaira bukkantak, így azonnal felfüggesztették. A 36 esztendős sportolót eltiltották a versenyzéstől és az edzéstől is. "Mintha megloptak volna" – megvan a téli olimpia első komolyabb botránya | 24.hu. A döntés ellen a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál fellebbezhet és természetesen kérheti a B próbát. A teheráni születésű versenyző karrierje legjobb olimpiai eredményeként 2014-ben Szocsiban 31. volt műlesiklásban, az oroszországi ötkarikás játékokon ráadásul ő vitte hazája zászlóját a megnyitón. Ez az első doppingeset az idei olimpián.