A regisztrációs linkek a prezentációk címei alatt érhetők el. 1. Open Access publikálás Előadó: Faragó-Szilvási Tibor (ELTE EKL) Dátum: 2022. (szerda) 17:00 Helyszín: Microsoft Teams Az előadás az Open Access-publikálás minden aspektusára kitér: tisztázza az OA fogalmát, típusait; hogyan érdemes folyóiratot választani a publikáláshoz; miként lehet ellenőrizni, mely folyóirat predátor. Elte btk germanisztikai könyvtár. Bemutatásra kerülnek az ELTE Open Access megállapodásai és az ügyintézés pontos menete is az ELTE-n. Regisztráció 2. Hogyan tegyem magam láthatóvá? Előadó: Markó-Markechné Zelei Edit (ELTE BTK) Dátum: 2022. április 13. (szerda) 17:00 Az előadáson szó esik arról, hogyan tehetik magukat a szerzők jobban láthatóvá nemzetközi szinten, mely kutatói azonosítókat szükséges használni az ELTE-n, ezeket hogyan kell feltölteni, melyiknek milyen előnyei vannak (ORCID, Scholar, Publons, Scopus). A szerzők láthatósága mellett az előadás kitér a publikációk láthatóságának növelésére is, például a szerzői archiválásra az intézményi repozitóriumban.
Ez hatalmas tiltakozást váltott ki a kaukázusi országban, több tízezren tüntettek 1978. április 14-én, végül meglepő, példa nélküli módon az oroszok visszakoztak. A nagykövet méltatta Istvánovits Márton munkásságát és az eltökéltségét, amivel pár év alatt olyan szinten megtanulta a nyelvet, hogy a doktori értekezését már ezen a nyelven írta meg Tbilisziben. Istvánovits Márton azt szerette volna, hogy grúz barátai mindig emlékezzenek rá – ez a kívánsága teljesült, mondta Zaal Gogszadze. Sonkoly Gábor dékán a grúz–magyar kapcsolatokról, illetve a két nemzet történelmének, kultúrájának hasonlóságairól beszélt, majd Zsigmond Benedek armenológus, Kaukázus-kutató – aki az ELTE-n grúzt is oktat – többek között a 19. században megindult magyar grúzkutatást mutatta be. Az első kutatók a magyarok őseit keresve mentek Keletre, és kerültek kapcsolatba a kaukázusi népekkel. Elte Btk Tanulmányi Ösztöndíj 2017: Elte-Btk Hogyan Működik A Tanulmányi Ösztöndíj?. Beszélt Tardy Lajos és Istvánovits Márton munkásságáról is. A világon egyedülálló grúz írás három ábécével rendelkezik (ebből egyet használnak napjainkban), melyek mindegyikét védendő szellemi, kulturális örökségnek nyilvánította az UNESCO.
Esetleg munkalehetőségek érdekelnek az egyetem mellet? Akkor ez a menüpont sokat segíthet neked. A szakos csoportokat az intézeti képviseletek oldalain találjátok meg. Amennyiben kérdéssel fordulnál hozzánk az alábbi email címeken megteheted: Titkárság Nyitva tartása Szorgalmi időszakban: Az első év során folyamatosan kapcsolatot tartanak a csoporttal, egyéni beszélgetéseket szerveznek. Olyan programokat is szerveznek, amelyek segítenek az elsőéveseknek abban, hogy reális képet kapjanak a jogászi, kriminológusi, politológusi szakmáról, a társadalomban betöltött szerepéről és felelősségéről. A program lehetőséget ad a találkozásra és személyes beszélgetésre néhányukkal. Elte btk könyvtár nyitvatartás. 13:00–13. 45 Demokráciák és diktatúrák – Westerostól Coruscantig: Politikai rendszerek elképzelt univerzumokban Előadó: Tóth Csaba adjunktus, Politikatudományi Intézet A demokrácia és a diktatúra problémája végigkíséri az emberiség fejlődését – és megjelenik korunk legnépszerűbb popkulturális alkotásaiban is. Tóth Csaba, a Politikatudományi Intézet adjunktusa, "A sci-fi politológiája" c. könyv szerzője a legismertebb, legnépszerűbb kitalált univerzumokon keresztül mutatja be a demokráciák és diktatúrák legfontosabb jellemzőit.
Megkezdte a könyvtár a finnugor tárgyú hang- és mozgóképanyagok, valamint a sajtóban megjelenő dokumentumok gyűjtését. A könyvtárba térítésmentesen beiratkozhatnak az ELTE hallgatói és munkatársai, a finnugor tanszéken konzultáló külföldi ösztöndíjasok és vendégek, valamint tanszékvezetői engedéllyel más kutatók is. A beiratkozottak számára lehetőség nyílik a helyben olvasásra és korlátozott mértékben a könyvkölcsönzésre. Könyvtár | ELTE BTK Vallástudományi Központ | Centre for the Study of Religion. A kézikönyvtár és a szakkönyvtár könyvei, a szótár- és folyóirat-állomány nem kölcsönözhető, illetve csak indokolt, egyedi esetekben. Kikölcsönözhetők viszont a szépirodalmi fordítások többespéldányai. A kölcsönzés időtartama két hét, szükség esetén hosszabbítási lehetőséggel. A könyvtárban megvásárolhatók a tanszék és a Numi-Tórem Finnugor Alapítvány közös kiadványai ( Budapesti Finnugor Füzetek, Urálisztikai Tanulmányok). A könyvtár az i épület 012-es számú termében található. Olvasószolgálat (a félévbeosztás függvényében változhat, de általában): Hétfő: 10−12 Kedd: 13−16 Szerda: 10−12 Csütörtök: 13−16 Péntek: 10−12
Ugyanígy kéréssel fogunk fordulni egyházi és világi kiadókhoz. Természetesen később a pályázatok lesznek a gyarapítás fő forrásai. A Könyvtár az alapítás kezdeményezőjének szándéka szerint, amelyet remélhetőleg a VtK Tanácsa is megerősít, nem lesz kölcsönkönyvtár, a legszigorúbban csak helyben olvasást fog biztosítani a hallgatóknak és a szakmai közönségnek. ELTE-BTK | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. Így reméljük a könyvek eltűnésének megakadályozását. ("A kölcsönzés kis lopás. ") Az adományozók elismerésére hamarosan támogatói rendszert alakítunk ki (vas, bronz, ezüst, arany, platina, gyémánt, rubin fokozatú támogatók). A könyvtár használatáról érdeklődni: Vér Ádám Telefon: +36 (1) 411 6500 / 5154
A feljegyzések szerint nagyjából 30 ezer ember betegedett meg, és 4500-an haltak bele a betegségbe. A 2010-es haiti földrengés után kitört kolerajárvány áldozata vár kezelésre Forrás: AFP/Thony Belizaire Sokkal többen vesztették életüket Dél-Amerikában, ahol a kilencvenes évek elején tört ki kolerajárvány Peruban, Kolumbiában és Ecuadorban: a Wikipédia szerint 981 ezer ember betegedett meg, és 8622-en haltak bele. A fekete halál Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Pestis járvány magyarországon árakkal. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozó által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek. A új sorozatában minden idők legrettegettebb betegségeit mutatjuk be: a világméretű pusztítást végzett pestisről bővebben ide kattintva olvashatsz.
A vizsgálat során nézik a vér nátrium- és káliumion-koncentrációját, a sav-bázis egyensúlyt és a vesefunkciót. A kezelés során a kiürült folyadék és ezzel együtt a sók gyors pótlása a fontos, mert a betegek halálát nem maga a bakteriális fertőzés, hanem a kiszáradás okozhatja. Az azonnal megkezdett folyadékpótlás esetén a kolerás betegek 99 százaléka meggyógyul" – hangsúlyozták a szakértők. Az antibiotikumos kezelés másodlagos, lerövidíti a betegség lefolyását, elpusztítja a kórokozókat, és általában 48 órán belül megszünteti a tüneteket. Pestis után kolerajárvány Épphogy megszabadult Európa a pestistől, a 19. század első felében máris megjelent a nem kevésbé félelmetes kolera, amely később az egész világon elképesztő pusztítást végzett. Pestis járvány magyarországon friss. A betegségről már a Kr. e. 400 körül készült feljegyzések is értekeztek, Indiában pedig évszázadokon át problémát jelentett a kór. Végül innen került át az európai kontinensre: az 1820-as években az orosz hadsereg a perzsa–orosz háború után Moszkvába hurcolta a betegséget, egy étvizeddel később pedig már Svédországba, Franciaországba, Ausztriába, Magyarországra és Angliába is átterjedt.
Magyarországon az 1830-as években súlyos járvány tört ki, amiben 250 ezer ember halt meg. A betegség okát azonban csak 1854-ben sikerült azonosítania egy John Snow nevű angol orvosnak, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Londonban egy fertőzött kút a központja a betegségeknek, és annak lezárásával sikerült megelőznie a terjedést. Ezzel rávilágított arra is, hogy milyen fontos a központi járványtani nyilvántartás, és hogy az állam feladata a köztisztaság és a tiszta ivóvíz biztosítása, valamint hogy a csatornahálózat, az angol WC és a fürdőszobák kiépítése képes megelőzni a további járványokat. Mikor volt az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon?. Bár a kolera antibiotikummal és infúzióval kezelhető lenne, világszerte, főleg elmaradott vidékeken még ma is évente 150 ezer ember életét követeli. Ha nem lett volna tífuszjárvány, Buda nem 150, csak alig 25 évig lett volna török kézen, és ez alapvetően megváltoztatta volna a magyar történelem alakulását. 1566-ban ugyanis I. Miksa császár zsoldoshadsereget indított el Magyarországra, hogy kiűzzék a törököket, ám a csatára soha nem került sor.
Később már valóban nem alakult ki országos pestisjárvány, de a ragályos betegség időről időre újra megjelent az ország határainál. Így 1795-ben, amikor a török birodalom európai részén újra felütötte a fejét a fekete halál, ami tavasszal már Belgrádban, vagyis a Habsburg Birodalom tőszomszédságában, az akkori magyar határt képező Száva túlpartján pusztított. Pestis járvány magyarországon 2020. 1795. július 14-én a Szerém megye középső részén fekvő Ürögön (szerbül Irig) gyors lefolyású, ragályos betegségben meghalt egy asszony. Az első áldozatot újabbak követték, és mivel a Szerémséget a törökdúlás óta lakó szerb jövevények akkoriban még élénk kapcsolatban álltak az oszmán uralom alatti anyaországukkal, így a külső tünetek alapján hamar ráismertek a dögvészre. Az ürögiek mégsem jelentették a gyilkos kórt a hatóságok felé, mert az akkori törvények értelmében a pestis eltitkolását halálbüntetéssel sújtották, amit a nép tévesen úgy értelmezett, hogy a pestist bevallókat büntetik fővesztéssel. Arra, hogy egy különös betegség felütötte a fejét és sorra szedi áldozatait, a szerémi alispán figyelt fel, amikor a hónap végén hivatalos ügyben Ürögön tartózkodott.
A pestist olykor biológiai fegyverként is használták, mint a krími Kaffa várát ostromló kipcsakok 1346-ban, amikor fertőzött hullákat hajítottak be a genovai várvédők közé. Innen indult ki az európai történelem legsúlyosabb pestisjárványa, amely néhány éven belül végigsöpört a kontinensen, és a lakosság egynegyedét-egyharmadát kipusztította. A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera. A pestis ezt követően újra és újra hullámokban jelentkezett, és az egész középkort végigkísérte. Mivel a kedvezőtlen higiéniai viszonyok a baktériumok terjedésének melegágyát jelentették, ezért vészterhes időkben – különösen várostromok idején –, amikor a köztisztaságra érthető okokból csekély figyelem sem jutott, sokszor fekete halál tetézte a bajt. (Hunyadi János is pestisben halt meg a nándorfehérvári diadal után néhány héttel. ) A pestisjárványok az újkorban is kegyetlenül szedték áldozataikat, így a Rákóczi-szabadságharc alatt vagy a már említett 1738-1743 között dühöngő dögvész idején, ami a nyugati részek kivételével az egész országban háromszázezer körüli emberveszteséget okozott.
Fodor Marcsi írása A becslések szerint a 14. században Európa népességének közel fele pusztult el a bubópestis miatt. Egész városok néptelenedtek el, és a holtakat minden ceremónia nélkül, tömegsírba kellett temetni − már ha maradt még élő a közelben, mert az is megesett, hogy egész falvak pusztultak el túlélő nélkül. A tünetek még ma is riasztóak: magas lázzal kezdődik, majd a hónaljon, nyakon, tájékon fájdalmas, elfeketedő duzzanatok (bubók) alakulnak ki, amelyek akár tíz centi átmérőjűek is lehetnek. Ha ezek kifakadnak, az esetek közel felében a véráramba kerülve vérmérgezést és halált okoznak. Még rosszabb a helyzet, ha a kór eléri a tüdőt, mert onnan már cseppfertőzéssel terjed, aminek a halálozási aránya közel 98 százalékos. Vesztegzár állította meg az utolsó magyarországi pestisjárványt | Patrióták. Még ma, az antibiotikumok és fejlett orvostudomány korában is minden kezelés ellenére belehal a betegek 5 százaléka. Merthogy a pestis még ma is létező betegség – tavaly Madagaszkáron volt egy nagyobb járvány, melynek során 2300 betegből 200 halt meg. Bár a pestist az emberiség egyik legszörnyűbb katasztrófájaként tartjuk számon, a tudósok szerint összességében pozitív hatással volt Európára.
Előtte óriási mennyiségű, olcsó munkaerő állt a földesurak rendelkezésére – ám a járvány után komoly munkaerőhiány lépett fel, ez indította el a modern gépesítés felé a tudósok gondolkodását, illetve a korábban emberigényes mezőgazdasági termelés helyett sok helyen ekkor álltak át állattenyésztésre. Az orvostudomány fejlődésében is komoly szerepet játszott a pestis, mert ekkor döbbentek rá a középkori tudósok, hogy nincs a kezükben semmiféle hatékony gyógyszer, és ez megnyitotta az utat a reneszánsz tudományos forradalma és kutatásai előtt. Bár Magyarországon a pestis kevésbé pusztított, mert nem volt nagy tengeri kikötőnk, és a fő kereskedelmi útvonalak is elkerültek minket, nálunk is beleszólt volt a történelem alakulásába. Több uralkodónk is pestis miatt vesztette életét, mint például V. László vagy Luxemburgi Mária magyar királynő. De pestis miatt néptelenedtek el az északi bányavárosaink is, ahová később szlávokat kellett beköltöztetni. A legíresebb magyar áldozat azonban minden bizonnyal Hunyadi János, aki az 1456-os nándorfehérvári diadal után kitört pestisben halt meg.