Ahol az istenszeretet és az emberszeretet találkozik, ott isten országa van. És milyen jó, hogy mi hozzátehetünk ehhez egy darabot. Ebben van a mi országunknak, a nemzetünknek a jövője – mondta. Index - Belföld - Jogerősen elítélték a Magyar Nemzet gyalázkodó szerzőjét és főszerkesztőjét. Tállai András, a térség fideszes országgyűlési képviselője, parlamenti államtitkár felidézte 24 évi képviselőségét, amely alatt hat templom építésében vett részt. "Mind a hat templomot akkor építettük, amikor a jelenlegi kormány volt hatalmon. Más kormányok Magyarországon nem építenek templomot" – jelentette ki. Hozzátette: a templomépítés fontos dolog, de még fontosabb, hogy az egyházak működni tudjanak, eljussanak az emberekhez. Fotó: MTI/Vajda János Az új mezőkövesdi református templom a felszentelés napján, 2022. március 26-án
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2020. december 12. szombat 08:17 A januárban 125 éves Műcsarnok Hét év – 150 kiállítás című összefoglaló tárlattal ünnepel. Kőbe vésett feladat: „A magyar művészetért” | Magyar Nemzet. A csütörtök esti, virtuális megnyitón sorra vették az intézmény posztkádári tévelygésein keresztüli hazatalálását, hogy újra betöltse azt a szerepét, amit kőbe véstek homlokzatán: "A magyar művészetért". Szegő György köszönetet mondott a Műcsarnok teljes csapatának, akikkel 2014 óta tartó művészeti igazgatása alatt megvalósították a 150 kiállítást. Mint fogalmazott: e kiállítások felvonultatták a különféle művészetfelfogásokat, a mindig a magasművészetet képviselő alkotókat. Ezt foglalja össze a Kondor Szilágyi Mária vezető kurátor rendezte tárlat. Elitista játékszer vagy közintézmény című megnyitójában Sturcz János, művészettörténész a címben megfogalmazott gondolatot kifejtve elmondta: – A Műcsarnok irányítását mindig túlfűtött indulatok, művészeten belüli hatalmi törekvések és politikai szándékok vették körül.
A tárlat a 125. évforduló alkalmával retrospektív módon ad bepillantást az elmúlt évek kiállítási- és társművészeti programjaiba Fotó: Műcsarnok – A nemzetközi bemutatók esetében sajátos válogatással olyan jelenségeket választottak, amelyek megerősítik a magyar művészeket, nem rendelve a nemzetit az egyetemes alá – hangsúlyozta megnyitója végén a művészettörténész, aki rámutatott: kellett a Magyar Művészeti Akadémia, amely fenntartóként anyagi biztonságot és függetlenséget biztosít az igazgató elképzeléseinek megvalósításához. Magyar nemzet hu jintao. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára mutatta be a Műcsarnok 2014–2020 című, Bán András szerkesztette albumot. – Igaz, az ünnepekre jelent meg, azonban az ünnepeken átível, ha végigolvassuk, mi történt az elmúlt hét évben – mondta a főtitkár, aki kifejtette: a százhuszonöthöz képest a hét esztendő ugyan kevés idő, ám azt kell vizsgálni, mi az az új, amit Szegő György és az MMA hozott. – Az alapítók szándékának megfelelően ismét nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális vérkeringésben szervesülő, a nemzeti értékeknek helyet adó intézmény lett a Műcsarnok.
Emiatt született a mondás: a Műcsarnok élén csak megbukni lehet. A művészettörténész az intézmény körüli téveszméket két csoportba – a nemzetközi szereppel, illetve a hazai kánonképzéssel összefüggőkre – osztotta. Az érdekesebb kiállítási formáknak köszönhetően a közönséghez közel kerültek olyan alkotások, amelyeket eredetileg nem terveztek megnézni Fotó: Műcsarnok – Sokan még mindig Néray Katalin korszakát tekintik az aranykornak – mutatott rá Sturcz János. Néray Katalin művészettörténész 1984 és 1992 között irányította a Műcsarnokot, akit a nyugati nyitás okán becsülnek. Megtaláltuk a választ a templomrombolásra | Demokrata. Sturcz János tisztázta: a nyitásban a felső szintű politika iránya mutatkozott meg, amely már az "impexek" korában, pontosan az 1967-es Henry Moore-kiállítással kezdődött, a nyugati hitelszerzés igényével, amikor Néray Katalin még a Kulturális Kapcsolatok Intézete propagandaosztályának ifjú munkatársaként dolgozott. – Ekkortól alakult ki az az illúzió, miszerint a Műcsarnok, állami csúcsintézményként, egyedül képes magyar művészeket katapultálni a nemzetközi művészeti életbe – emlékeztetett Sturcz János, figyelmeztetve: a rendszerváltás óta sem sikerült egyetlen magyar sztáralkotót sem a világ élvonalába juttatnia.
– A szakma egy része lekezeli, azonban rekordnézőszámokat produkálnak a Nemzeti Szalon kiállítások, amelyek nem hasonlítanak az 1950-60-as évek seregszemléire, tavaszi tárlataira – hangsúlyozta megnyitójában Sturcz János, hozzáfűzve: nem kizárólag művészettörténészek, de aktív művészek kurálnak s hívnak meg alkotókat, így nagy merítéssel bemutatva az adott művészeti ágban időről időre lezajló változásokat. – A korábbi protokolláris, minden termet megtöltő életmű-kiállításokat felváltották a demokratikusabb, érdekesebb kiállítási formák, amelyeken a különféle művészeti ágak "párbeszédet" folytathattak – hívta fel a figyelmet a művészettörténész. – Így a közönséghez közel kerültek olyan alkotások, amelyeket eredetileg nem terveztek megnézni. Magyar nemzet hu. Sturcz János kiemelte: bemutattak a kánonban nem szereplőt életműveket, sok fiatal művész esélyt kapott a megjelenésre, kiállítássorozat térképezte fel a határon túli képzőművészeti oktatást, valamint 2015 óta a Derkovits-ösztöndíjasok a Műcsarnokban adhatnak számot fejlődésükről.
– Be kellene látni, hogy a nyugati művészeti világ egy zárt rendszer – folytatta gondolatmenetét a művészettörténész, aki rámutatott: ennek ellenére a Műcsarnok hosszú ideig az előre gyártott, nemzetközi konzervkiállítások befogadóhelye, a kizárólagosan nyugati művészeti orientáció bástyája, illetve a belterjes hazai képzőművészet állami kanonizációjának eszközeként működött, kizárva a nagyközönséget és a művészek jelentős részét, elidegenítve a közönséget a kortárs képzőművészettől. – Pedig egy országos állami intézménynek feladata a teljes magyar művészet arányos és a nagyközönség számára érthető, élvezetes bemutatása – jelentette ki a művészettörténész. – Az elitista és nemzetközi álmok kergetése közepette háttérbe szorult a Műcsarnok homlokzatán kőbe vésett feladata: "A magyar művészetért". Magyar nemzet hu magyar. Áttérve a közelmúltra, Sturcz János megjegyezte: az elmúlt hét évben a Szegő György vezette intézmény azt a feladatot vitte tovább, amelyben a késő Kádár-kor torzulásait igyekszik korrigálni, a kortárs magyar képzőművészet minél szélesebb spektrumát bemutatva a közönség minél szélesebb rétegének, az elitista kurátori értelmezés helyett visszaadva a Műcsarnokot a művészeknek és a közönségnek.
A konyharuha segítségével föltekerjük – előtte a réteslap mindkét oldalából egy kicsit a közepe felé fölhajtunk, hogy sütés közben ne nyíljon szét –, majd kiolajozott tepsibe fektetjük. Ugyanígy készítjük el a másik rúd rétest is. 5. Tetejüket olajjal vékonyan megkenjük. Előmelegített sütőben, a közepesnél valamivel nagyobb lánggal (190 ºC; légkeveréses sütőben 170 ºC) 25-30 percig sütjük. Egy rúd rétesből 8 szeletet vághatunk. 2-2 rúdhoz (16 szelethez) Elkészítési idő: 1 óra Egy szelet: 138 kcal Az egyszerűbb változathoz elég, ha bolti rétestésztát veszel, a bonyolultabbhoz neked kell azt is elkészíteni, ha van időd és kedved, egyszer érdemes ez utóbbit is kipróbálnod! Próbáld ki úgy is, hogy nem cukorral készíted a káposztát, hanem szalonnán dinsztelt hagymával kevered el! Káposztás rétes Hozzávalók: 4 réteslap - ha saját kezűleg készítenéd, itt találod a receptet! Házi káposztás rétes | Nosalty. 70 dkg káposzta 2 evőkanálnyi cukor só, frissen őrölt bors olaj vagy más zsiradék Elkészítés ideje: 80 perc. Elkészítés menete: Először a káposztát készítsd el, illetve ha saját kezűleg csinálod a tésztát is, akkor azzal érdemes kezdeni, az eltart egy darabig, ha boltiból, akkor csak vedd ki a hűtőből.
Az almás réteshez: 1, 20 kg édes alma (tisztítás előtt mérve) 5 dkg barna vagy kristálycukor őrölt fahéj a réteslapra halmozáskor: darált háztartási keksz Az almát meghámozom, magházát nagy lyukon lereszelem, levétől jól kinyomkodom, cukorral és fahéjjal ízesítem. Hűtőbe teszem. Töltéskor az alma alá 3-4 evőkanálnyi kekszmorzsát hintek (hogy felszívja a nedvességet). A káposztás réteshez: 1 db 1, 20-1, 40 kg-os édeskáposzta-fej 1 evőkanál só 5 dkg zsír 2 evőkanál kristálycukor őrölt feketebors A káposztát lereszelem, behintem a sóval, fél órára félreteszem. Ezután levétől kinyomkodom. Kaposztas rates réteslapból. Nagyobb lábosban felolvasztom a zsírt, beleöntöm a cukrot, folyton kevergetve sötét karamell színűre pirítom. (Nálam a megolvadt cukor ilyenkor olajfoltként úszik a zsírtengerben, de ez nem probléma, a káposztában felszívódik majd. ) Három percig hűlni hagyom (különben a forró zsírba öntött nagy víztartalmú káposzta hatalmas sistergéssel akar menekülni a lábosból), majd a tűzre visszatéve gyakran kevergetve szép barnára pirítom benne a kecskecsemegét.
Töltelék: Olajon üvegesre pirítjuk a hagymát, rátesszük a cukrot és addig keverjük, míg a cukor le nem karamellizálódik. [4] A tésztának az abrosz széléről lecsüngő peremét óvatosan lefejtjük, a kinyújtott tésztát zsírral meglocsoljuk s miután vagy öt percig szikkadni hagytuk, tetszés szerint cukorral édesített nyers gyümölccsel, túróval, tejföllel, tökkel, mákkal, dióval vagy más effélével megtöltjük, hengerítjük vagy laposra hajtjuk, s újból megzsírozva egy szintén zsíros bádoglemezen gyorstűz mellett megsütjük. A tölteléke szerint nevezzük aztán almás, cseresznyés, meggyes, diós stb. rétesnek. Népszokások [ szerkesztés] Sárkeresztesen újévkor rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy "hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek" Topolyán farsangkor figyelték a rétest; úgy tartották, hogy ha jól nyúlik, akkor a család szerencsés lesz a következő évben. ". [5] Források [ szerkesztés] ↑ Vétek György: Rétesshow a kastélyban,, 2007. augusztus 11 ↑ Sütemények, tészták könyve, Budapest, 1988, Vianco Stúdió, ISBN 963 025944 3 ↑ Simai Kristóf: Némely étkek készítési módja.