Oklevélben szereplő képzettség neve Szociális munkás Képzés célja Az európai foglalkoztatási térségben hiányszakmának számító szociális szakemberek képzése, akik a lehetséges erőforrások mozgósításával alkalmasak a szociális problémák megoldása érdekében az egyének, családok, csoportok, közösségek élet- és működőképességének helyreállítására. Szociális munka MA. Képzési jellemzők A szakon 30 kredit értékű összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A szociális munka alapszakon szerzett diplomával a hallgatók mesterszakon folytathatják tanulmányaikat (pl. : általános szociális munka, klinikai szociális munka, egészségügyi szociális munka, szociálpolitika, szociológia); szakirányú továbbképzési szakra jelentkezhetnek, ahol a szakterület mélyebb és speciálisabb ismereteinek oktatása történik; szociális szakvizsgára jelentkezhetnek. Főbb témakörök szociális munka, társadalom- és szociálpolitika, társadalomismeret, jog, pszichológia, népegészségügy, pedagógia Képzés helyszíne(i) Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (7100 Szekszárd, Rákóczi u.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak: - a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; - az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; - a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással. A követelmények teljesítésének értékelési és ellenőrzési rendszere: A követelmények teljesítésének ellenőrzése – részben egymásra épülő, részben egymástól független – vizsgákból (v), szeminárium és gyakorlati órák (f) teljesítésének elismeréséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záró vizsgából tevődik össze.
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Iskolai szociális munka. 2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: • Szakképzettség: Iskolai szociális munkás; • A szakképzettség angol nyelvű megnevezése: School Social Worker. 3. A szakirányú továbbképzés besorolása: 3. 1. képzési terület szerinti besorolása: társadalomtudomány képzési terület 3. 2. a végzettségi szint besorolása: ISCED 1997 szerint: 5A ISCED 2011 szerint: 6 az európai keretrendszer szerint: 6 a magyar képesítési keretrendszer szerint: 6 3. 3. a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: ISCED 1997 szerint: 762 ISCED-F 2013 szerint: 0923 4. Szociális Tanulmányok és Szociologia Tanszék - Szociális munka BA szak. A felvétel feltételei: Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevél bölcsészettudomány, pedagógusképzés vagy társadalomtudomány képzési területen. 5. A képzési idő, félévekben meghatározva: 2 félév. 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit.
Elérhetőségünk: Veszprémi Érseki Főiskola Szociális Tanulmányok Tanszék 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Telefon: 88/542-708 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Események 28 ápr. Szociális munka szak 14. Slide Személyközpontú képzéseket nyújtunk. Slide Keresztény életvezetést tanítunk. Slide Az erkölcsi fejlődésedről szól! Értékközösség vagyunk. Slide A sikerességedről szól! Slide
Kiket várunk hallgatóknak? Olyan fiatalokat, akik: nyitottak környezetük szociális gondjaira; szívesen vállalják bajbajutott embertársaik segítését; késztetést éreznek arra, hogy felelősen gondolkodjanak kisebb-nagyobb közösségek jövőjéről; érdeklődnek a társadalomtudományok iránt, és széleskörű ismeretet kívánnak szerezni az emberi kapcsolatokról. Nyelvoktatás Főiskolánk idegen nyelvek tanulására ingyenes lehetőséget biztosít angol, német nyelvből négy féléven keresztül. A kurzusok szakmai nyelvi órákkal egészíthetők ki. Karitász modul A képzés célja, hogy hallgatóink alkalmassá válnak a karitász intézményeiben és szervezeteinél való munkára. A résztvevők a Karitásszal foglalkozó tárgyak keretében előadásokat hallgatnak és karitász intézményekben végezhetnek gyakorlatokat. Szociális munka szak es. A képzés a kreditrendszernek köszönhetően egyéni ütem szerint végezhető. Miért válhatnak emlékezetessé az itt eltöltött évek? Veszprém a Dunántúl és az Érseki Főegyházmegye központja, egyetemi és diákváros. Kedvező földrajzi fekvése- a Bakony és a Balaton találkozási pontja-számos lehetőséget nyújt hallgatóinknak a sportolásra, kirándulásra, pihenésre.
1. Kötelező az üzemi tanács létrehozása? A munkavállalók nem kötelezhetőek üzemi tanács választására, a munkáltató pedig nem vonható felelősségre, ha a törvényi feltételek fennállása esetén mégsem került sor az üzemi tanács létesítésére. Az általános tájékoztatási kötelezettségből adódóan a munkáltatónak ugyanakkor tanácsos felhívni a munkavállalók figyelmét arra, ha az üzemi tanács választásának feltételei fennállnak, a választást azonban nem befolyásolhatja, annak során nem támogathatja egyik jelöltet sem. 2. Részmunkaidős munkavállaló is részt vehet az üzemi tanács tagjainak választásán? Az üzemi tanácsi választáson minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult részt venni, függetlenül attól, hogy teljes munkaidős, részmunkaidős vagy nyugdíjas-e, feltéve, hogy az adott telephelyen dolgozik. Ebből a szempontból azt a munkavállalót is számításba kell venni, aki csupán egy napja dolgozik az adott telephelyen vagy a munkáltatónál, és azt is, akinek csak napjai vannak hátra a munkaviszonyból (mert például a felmondási ideje hamarosan lejár).
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Jár-e valamilyen szankcióval, ha valamelyik munkavállalói képviseleti forma – üzemi tanács és a munkavédelmi képviselet – hiányzik a munkáltatónál? A két intézmény kapcsán eltérő választ kell adnunk. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalók létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. A megfogalmazásból látható, hogy az üzemi tanács létrehozása nem a munkáltató feladata. A munkáltató ugyanis nem kötelezheti munkavállalóit, hogy részt vegyenek az választáson vagy azon jelöltként induljanak. Éppen ellenkezőleg, a munkáltató az üzemi tanáccsal szemben semleges magatartásra köteles, annak működését nem befolyásolhatja. Csupán arra köteles, hogy ha a munkavállalók a választás megtartását indítványozzák, ezt ne akadályozza, illetve az üzemi tanács választásával, működésével kapcsolatos költségeket biztosítsa.
Hogy miként lesz valakiből üzemi tanács tag? Milyen személyes és szervezeti hatások mentén dönthet úgy valaki, hogy tagja legyen egy dolgozói részvételt biztosító testületnek? Bizonyára minden üzemi tanács elnöknek van egy sztorija arról, hogyan is lett ÜT elnök, az én történetem valahogy így kezdődött: "- Szeretnél üzemi tanács tag lenni? - Bocsi, de azt se tudom, hogy azt eszik-e vagy isszák? " Kutatómunka. Első dolgom az volt, hogy utánanézzek, mi is az üzemi tanács? Persze, a tanulmányaimból valami derengett, de huszonpár éves fejjel, a munka világának eme bugyra teljes mértékben hidegen hagyott. Szóval először is egy gyors definícióra vágytam, mert bevallom, nem sokat tudtam és hallottam a testület működéséről, azonban a szóösszetétel fintort csalt az arcomra. Etimológiai fejtegetést mellőzve az "üzem" és "tanács" szavak miatt az alábbiak szerint képzeltem el: valami elavult, a szocializmusból visszamaradt pszeudo-intézmény, tele aggastyánokkal, akik pogácsamajszolás közben üléseznek a semmiről.
14. Üzemi tanács tagja részt vehet a sztrájkban? A sztrájkjog gyakorlása nem korlátozható, hiszen valamennyi munkavállalót megillet, alkotmányos alapjog. A sztrájkban való részvétel önkéntes. Ebből következően, abban akár az üzemi tanács tagja is részt vehet, ám a sztrájk idejére a megbízatása szünetel, így az üzemi tanács tevékenységével összefüggő jogokat és kötelezettségeket nem gyakorolhat. Noha ezt az Mt. külön nem mondja ki, az üzemi tanács tagját sem érheti hátrányos megkülönböztetés vagy retorzió amiatt, ha sztrájkban vesz részt.
Kutatómunka. A helyzet adott. A helyzetet meg kell oldani. Ehhez további információkra volt szükségem, ezért a következő feladat az volt, hogy felmérjem, kitől kaphatok az újonnan felállt tanács működésére, munkájára vonatkozó releváns információt. Meg is lett az első körös lista: HR vezető, munkaügyi vezető, korábbi üzemi tanács tagok, munka törvénykönyve. Kezdem az utolsóval: Az üzemi tanács feladata és jogköre című fejezet az alábbi mondattal kezdődik: "262. § (1) Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kisérése. " Később még idézek néhány sort, vagy bekezdést, mely talán kicsit tisztítja a képet, de ez azért egy jellemző fogalmazás az üzemi tanácsról szóló paragrafusokra. A következő gondolatok jutottak eszembe: Most akkor mi haszna is van az üzemi tanácsnak? - Hát az ilyen szövegeket olvasva, bárki megállapíthatja, hogy semmi! Vagy nagyon is sok. Már az első pár hónapban rájöttem, hogy ez leginkább döntés kérdése. De nem rohanok ennyire előre.
közlésre vonatkozó szabályai szerint, tájékoztatni szükséges a munkavállalókat a feltételek teljesüléséről, üzemi tanács alapításának lehetőségéről. A munkáltató azonban nem "erőltetheti" rá a munkavállalókra üzemi tanács létrehozását. Amennyiben tehát a munkavállalók e jogukkal nem élnek, úgy ennek következményeit a törvény nem szankcionálja. Az üzemi tanács cégjogban betöltött szerepe: az üzemi tanács és a felügyelőbizottság kapcsolata Az üzemi tanács feladata a munkáltató döntéseiben való részvétel, működésének alapja a munkáltatók és munkavállalók együttműködése. A munkavállalói részvétel többféleképpen jelenik meg, melyek közül az egyik részvételi forma az intézményesített részvétel. Ez utóbbi jelenik meg akkor, ha a munkavállalók képviselőket delegálhatnak a vállalat testületeibe, mint például a vállalatnál működő felügyelőbizottságba is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. ) alapján általános szabály szerint a gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvédés dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilá szakmai partnere. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. Nem merült feledésbe a dízelbotrány Az Európai Bizottság két új laboratóriumot adott át, hogy növelje az uniós piacon forgalmazott gépjárművek károsanyag-kibocsátása vizsgálatának kapacitását – közölte a brüsszeli testület pénteken. 2022. március 31. Artisjus: soha nem részesültek még jogdíjból olyan sokan, mint tavaly A pandémia okozta drasztikus visszaesés 2021-ben éreztette igazán a hatását az Artisjus által kifizetett jogdíjakban. A jogkezelő tavaly 6, 7 milliárd forintot tudott kifizetni magyar és külföldi alkotóknak, ugyanakkor minden korábbinál több hazai szerző részesült az összegből. A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Tavaly is több dal született, mint a járvány előtti időkben és jóval több fiatal, új szerző lépett a pályára, mint az előző évben.