For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Bogár János (ítélet-végrehajtó). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Ez a szócikk az ítéletvégrehajtóról szól. Hasonló címmel lásd még: Bogár János (egyértelműsítő lap). Wikizero - Bogár János (ítélet-végrehajtó). Bogár János hóhér Nem található szabad kép. (? ) Bogár János ítéletvégrehajtó a bitóhoz támasztott létrán várja az elítéltet Bogár kötelet igazít Bogár János (máshol: László, Imre, József) (? –? ) a magyar kommunista igazságszolgáltatás állami ítéletvégrehajtója. Valódi neve Kovács volt, de ezt a nevét sehol sem használta. [1] A népi demokrácia hírhedt hóhéra volt Bogár János főhadnagy. [2] Hosszú éveken keresztül minden nap megjelent fekete ruhájában és fekete puhakalapjában a kivégzőhelyeken.
főhadnagy (? - 1963. április, nyughelye: Budapest, Új köztemető) [3] Fülöp István Dr. Szabó Ernő Kivégzései [ szerkesztés] Imrédy Béla, 1938. május 14. és 1939. február 16. között Magyarország miniszterelnöke. Sortűz végzett vele 1946. Mozaik lap: Bogár, a hóhér. február 28-án, 8 órakor. Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető Gaál Csaba ( szívszélhűdésben meghalt, de Bogár a nyakára tette a kötelet s ezzel az akkori rendszer utasítására felakasztotta a halott embert) Jány Gusztáv vezérezredest 1947. november 26-án végezték ki. Akasztani akarták, de a szovjetek követelésére, katonának kijáróan golyó által végezték ki. Jandó Ferenc és Szvitek István 1951. október 23-án reggel fél hétkor dr. Király Gyula tanácsvezető bíró, dr. Pécsvárady László jegyzőkönyvvezető, Bánkuti Antal, az Országos Büntetőintézet vezetője, dr. Kelemen Endre orvos szakértő és még két személy jelenlétében Bogár János ítéletvégrehajtó a halálbüntetést végrehajtotta. Rajk László volt belügyminiszter Császár István 1953. március 31-én 16 óra 50 perckor Nagy Imre volt miniszterelnök 1958. június 16-án 5 óra 9 perckor a holttesteket a közeli rabtemetőben földelték el jeltelen sírban.
A "felbujtók" ítéletét, figyelembe véve, hogy alibit igazoltak, a Népbíróságok Országos Tanácsa másodfokon hatályon kívül helyezte, amit a NOT elnöke, Major Ákos "példátlan botrányként" ír le visszaemlékezésében. Az újabb, budapesti tárgyaláson a rendes bíróság enyhítette az ítéleteket: Tóth Zsigmond életfogytiglani fegyházat, Takács Gergely két és fél évet kapott, míg Nagy János tanítót és Tóth János református lelkészt bűncselekmény hiányában felmentették. A vádlottak büntetésük letöltése után szabadultak. Tóth Zsigmond 1956 elején külföldre távozott a börtönből, a hetvenes évek elején halt meg Szlovákiában. Így halt meg Koltay László a magyar Gestapo kopója - 1946. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Dilettáns provokáció: ki és miért gyújtotta fel a makói zsinagógát? Az 1946. májusában kitört vérvád-hisztéria átterjedt Makóra is. Csúcspontján gyulladt ki és égett le a Deák utcai zsinagóga. Pelle János írása.
1956-ra emlékezve 1956-ban a sok véráldozatot követelő forradalom elbukott. Sok ártatlan ember halt meg a semmiért. Az elbukást követő kivégzések, bebörtönzések félelmet keltettek, de meg nem oldották a feszülő problémákat. Az 1956-os forradalom nem hozta el a szabadságot Magyarország népének, a népfelkelés, a forradalom nem teljesítette be feladatát. Sokan mondtak már sokfélét az 1956-os eseményekről. Egy fontos dolog azért kimaradt mindenki beszédéből és értékeléséből. Kár, mert talán ez az egy dolog világítja meg legjobban mit is akart Nagy Imre. 1956-ban Budapest sajátságos helyzetben volt az ország más településeihez képest. Itt működött a rádió, itt volt a pártszékház, itt regnált a kormány, Budapestre figyelt a világ. Nem véletlen, hogy az igazán fontos események is Budapesten történtek. Az események felgyorsultak, de segítség nem érkezett. A nyugat nem akarta igazán Magyarország demokratizálódását. A nyugat félt. A háború közelsége, a békefolyamat, a hidegháború nem tette lehetővé a beavatkozást.
1961-ben titokban kiásták a koporsókat, kátránypapírba drótozták és átvitték a szomszédos új köztemető 301-es parcellájába. Nagy Imre maradványait "Borbíró Piroska" név alatt hantolták el újból, hogy még az emlékét is megpróbálják eltörölni. Gimes Miklós 1958. június 16-án 5 óra 14 perckor Maléter Pál 1958. június 16-án 5 óra 24 perckor Gábor Péter 1958. június 16-án 7 óra 27 perckor Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Túlórázó hóhér, Az utolsó út rögei, Szemenyei-Kiss Tamás: A hóhérsegéd Varga László: "Forradalmi törvényesség" - Jogszolgáltatás 1945 után Magyarországon, Vádol a múlt [ halott link], A hóhér, aki rádióra gyűjtött A leghírhedtebb magyar hóhér, aki Szálasi Ferencet, Rajk Lászlót és Nagy Imrét is kivégezte
Az 1946. május 21-én délelőtt lezajlott, három halálos áldozattal járó vérvádas kunmadarasi pogrom már másnap országszerte ismertté vált, és "feladta a leckét" a rendőrséget és az igazságszolgáltatást irányító Magyar Kommunista Pártnak. A minisztertanács május 24-i ülésén Rákosi Mátyás, a párt elnöke javasolta, hogy a bűnösöket állítsák statáriális bíróság elé és akasszák fel. Rákosi azonban nem a holokausztot túlélt zsidók gyilkosait, a pogromot végrehajtó parasztembereket tekintette bűnösöknek, hanem a "felbujtókat", a helyi elit tagjait, mindenekelőtt Független Kisgazdapárt titkárát, Takács Gergelyt és Nagy János református tanítót. A tanító védelmében, az ő megismételt első fokú népbírósági tárgyalására vonultak a madarasiak május 20-án Karcagra, amit a kivezényelt rendőrök csak fegyverrel tudtak megakadályozni. Abban, hogy a tragikus események miatt elrendelt nyomozás téves irányba fordult, nagy szerepet játszottak az ideológiai dogmák, melyekkel nemcsak a politikusok, de a rendőrök is kezdettől fogva meg akarták magyarázni az eseményeket.
A magról kelő gyomfajok elleni védekezésnél a gyomok intenzív növekedésekor, míg az évelő fajoknál a gyomnövények kora tavaszi megújulásának kezdetén célszerű a készítményt kijuttatni, ügyelve arra, hogy ne kerüljön a kultúrnövény hajtásaira, leveleire. A negyedik évnél idősebb ültetvényekben - természetesen az előbbiekben említett szereken kívül - már a hosszabb hatástartamú és széles hatásspektrumú herbicidek is felhasználhatók. Így pl. rügyfakadás előtt a gyommentes talajra kipermetezhető a klórbromuron (MALORAN 50 WP), ill. kiszórható a diklobenil hatóanyagú CASORON G granulátum. Pettenkoffer Sándor: Szőlőművelés ("Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.T., 1941) - antikvarium.hu. A granulátumot - 60-80 kg/ha dózisban - kora tavasszal szórjuk ki, amikor még legalább 30 mm csapadékot kap, hogy a talajba tudjon mosódni. Fakadó szőlőre semmi esetre se szórjunk granulátumot! Szintén negyedik évtől alkalmazható az atrazin hatóanyagú AKTIKON 80 WP, ATRAZIN 500 FW, HUNGAZIN PK 50 WP vagy a MAIZINA 500 SC. Ezek a készítmények többnyire az egynyári gyomok ellen hatásosak, az évelő gyomokat nem irtják kellő mértékben.
A metszés célja a következő: meghatározott tőkeforma kialakítása és fenntartása, a szőlő megművelhetőségének, kezelhetőségének a biztosítása, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megkönnyítése, a tőke termőegyensúlyának kialakítása és fenntartása, a termés- és vesszőhozamnak, valamint a termés minőségének a szabályozása. Fejművelések [ szerkesztés] Gyalogművelése a szőlőnek ( Peresznye Szőlőhegy) A fejművelések közös jellemzője, hogy a tőkefejet, és így a termőrészeket a talaj közelében tartják olyan magasságban, hogy lehetővé váljon a tőke téli fagytól való takarásos védelme. Támrendszer-igény szerint a következő további csoportosítást végezhetjük: Gyalogművelések [ szerkesztés] Vagy nincs támrendszerük, vagy csak karós támasszal rendelkeznek. Jellemzően kicsi sortávolságuk van, kis tenyészterülettel. Ez a művelésmód volt a "hagyományos szőlőművelésmód". Szőlő művelési módok. A tőkéken végezhetnek: kopaszmetszést: minden évben visszavágják a vesszőket a tőkefejig csaposmetszést: a tőkén egy-kétéves termőrészeket is hagynak esetleg szálvesszős metszést: a szálvesszőt egy vendégkaróhoz kötik Szálvesszős fejművelés [ szerkesztés] Huzalos támrendszerük van.
Sor- és tőtávolság 160 - 200 X 100 – 120 cm. Intenzív tőkeformák Kordonművelés: Az intenzív tőkeformákra a kordonművelés jellemző, mely az a tőkeművelésmód, amikor a tőketörzs különböző magasságban (50-100-120-180 cm) vízszintes, ún. kordonkarban folytatódik. Ezen a karon rövidcsaposhosszúcsapos vagy szálvesszős metszést is folytathatunk. Bor és csemegeszőlőnek egyaránt megfelel. Moser-féle magas művelé: A tőke egy 120-130 cm magas, függőleges törzsből és egy vagy két karból áll (3. ábra). Sor- és tőtávolsága: 300 - 350 X 100 -120 cm. Kialakítása a következő: 1. év: egy rügyre metszünk 2. év: a legerősebb rügyet 1-2 rügyre metsszük, a többit a tőből eltávolítjuk 3. év: kialakítjuk a törzset, szorosan a karóhoz kötve 4-5. év: évente 30 cm-el növeljük a vízszintes kart Ernyőművelés: A 140-150 cm-es törzsön ernyőszerűen leívelt szálvesszőket hagyunk, és ezeketsegédhuzalhoz kötjük. Sylvoz-művelés: Támberendezése, sor- és tőtávolsága megegyezik a Moser-féle művelési módnálmegadottakkal. A különbség annyi, hogy a kordonkarok szálvesszőit lehajlítjuk ésegy 50-80 cm magasságban kifeszített segédhuzalhoz kötjük.