Onnan került a budapesti Vígszínházba, amelynek haláláig tagja volt. Börcsök Enikő nevéhez csaknem száz színházi előadás, valamint két tucat filmes és televíziós alakítás kötődik. Az utóbbi években rendezőként is bizonyított, emellett pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, egyik osztályvezető tanára volt, 2000 óta pedig a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagjaként tevékenykedett. Kiemelkedő színészi teljesítményét a Vígszínház 1997-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, hat alkalommal Ajtay Andor-emlékdíjjal, három alkalommal pedig Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel ismerte el. A Jászai Mari-díjat 1998-ban kapta meg, majd 2001-ben a 32. Drámai részletek: így telt Börcsök Enikő utolsó napja. Magyar Filmszemlén a legjobb női alakításért díjazták a Paszport című filmben nyújtott alakításáért. Ezen kívül több, legjobb női szerepért járó elismerést is nyert, érdemes művésszé választották, megkapta a Színikritikusok Díját, a Budapestért és a Prima-díjat, valamint tagja lett a Halhatatlanok Társulatának és elnyerte a kiváló művészi címet. Sikereit azonban sokszor beárnyékolta autoimmun betegsége, amellyel régóta küzdött.
Bár sohasem titkolta betegségét, Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas színésznőről kevesen tudják, hogy már régóta vesebeteg. 24 évvel ezelőtt tudta meg, hogy a veséi fel fogják mondani a szolgálatot, ami meg is történt. 24 éve szenved a betegségben Börcsök Enikő fiatal színésznőként tudta meg, hogy beteg, vesetranszplantációra lesz szüksége. Évekig elég volt gyógyszereket szednie, majd elérkezett az idő, amikor a transzplantáció elkerülhetetlenné vált. Börcsök enikő betegsege. 1997-ben esett túl az első műtéten, de az új veséje csak másfél évig bírta. Ezt követően sem hagyta el magát, továbbra is játszott a színpadon. Reggel hattól délelőtt tízig dialízisen volt, majd próbált, este pedig színpadra állt. Három évig ment ez így, aztán 2003-ban átesett a második vesetranszplantáción. - Azóta szerencsére jól vagyok, de felkészültem arra, hogy egyszer még szükségem lesz új vesére, hisz már 12 éves a kapott vesém - mesélte a művésznő a Borsnak a Fórum a transzplantációról elnevezésű eseményen. A 47 éves színésznő már 2004 óta a Vígszínház tagja, de nemcsak színdarabokból ismerheted, szinkronszínésznőként is dolgozik.
Az átváltozások izgatták. Királynőből másnap este a legnagyobb természetességgel vált munkásasszonnyá. Mindezt önmagából tette. Saját színeiből keverte ki a szerepeit. Jól ismerte a lángolást, a csalódást, a fájdalmakat, ebből építkezett. Nem szeretett semmit félbehagyni, mindent végig akart csinálni. Nem ismerte a megfutamodást, ha nem ment jól egy próba, akkor másnap még nagyobb energiával állt neki. Ugyanakkor rendelkezett egy belső mosollyal, amit az elvégzett munka hitelesített. Sohasem kímélte magát, mindenét képes volt oda adni a színpadnak. Közben mindig kereste az újat, osztályt vezetett az egyetemen. Nagyon szeretett fiatalokkal foglalkozni, az utóbbi időben rendezett is. Rudolf Péter neki szánta Az öreg hölgy látogatásának címszerepét. Ott volt még a sajtótájékoztatón. Nagyon készült rá, de a betegsége miatt nem tudta már eljátszani. Tisztában voltunk vele, hogy beteg, de mindannyian azt gondoltuk, hogy akárcsak korábban, most is meggyógyul és visszatér a színpadra. Véletlen baleset miatt veszítette el édesanyját Börcsök Enikő - Blikk Rúzs. Oda, amit neki teremtett az Ég.
A színésznőt hosszú, súlyos betegség után csütörtök hajnalban érte a halál. A színművészt a Vígszínház saját halottjának tekinti. 2021. Börcsök Enikő - Kiskegyed. 01. 28 | Szerző: MTI Mint írták, legendás alakítások sora fűződik nevéhez, melyekben megmutatta drámai erejét, páratlan humorát, élet- és játékszeretetét. "Igazi társulati és közösségi ember volt, rendkívüli személyisége, melegszívűsége, segítőkészsége, nyitottsága, csillapíthatatlan energiája és tenni akarása pótolhatatlan űrt hagy maga után" – tudatta a színház.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Először a kilencvenes évek elején Szabó Istvánnak az Édes Emma, drága Böbe című filmje forgatásán találkoztam vele. Fiatal volt és sugárzó, a tekintetével, a jelenlétével felrobbantott maga körül mindent. A lénye mindig is az igazságért küzdött, úgy, hogy közben önmaga volt igaz. Az, ahogy közvetíteni tudta a boldogságot és a fájdalmat. A szemében talán mindig az utóbbi érződött inkább. Marton László osztályában végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, de frissdiplomásként először néhány évet Kaposváron töltött. A kilencvenes évek közepe óta azonban a Vígszínház lett az otthona. Szó szerint! Szinte le se jött a színpadról – akkor tette ezt csak, ha valami akadályozta. Régóta küzdött betegséggel, súlyos veseproblémái voltak, de hihetetlen akarással ebből felépült, szinte újjászületett. Évtizedeken át a vállán vitte a Víget, de olykor azért átment máshová is egy-egy feladat kedvéért. Sok nagy szerep megtalálta. Volt Makrancos Kata, vagy Egérke, Nádas Péter Találkozásának főszereplője, Márquez Száz év magányának Ursulája, vagy éppen Spiró György drámáinak hősnője.
A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak. 1. Honfoglaláskori zászló 2. Szt. István zászlaja 3. Árpád-házi királyi zászló 4. Árpád-házi családi zászló 5. Anjou-királyi zászló 6. Hunyadi János zászlaja 7. A Fekete Sereg zászlaja 8. Zrínyi Miklós zászlaja 9. Bethlen Gábor zászlaja 10. Zaszlomester. Bocskai István zászlaja 11. Nemesi felkelők, Nyitra 12. Thököly Imre z
Az agyonhímzett zászlólap jellemző a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítő, hanem esetenként a zászlótartót védő szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni. 16. A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával. 17. Az inszurrekcióra jellemzően kicsit régies stílusú zászló, amelynek egyik hátoldalán Magyarország védasszonya, Szűz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászlólap dúsan díszített. A zászló korabeli szokásnak megfelelően festett, csúcsdíszén kétfejű császári sas található. Történelmi magyar zászlók 2.. 18. A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható.
Ez a csapatzászlótípus vélhetőleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél. 1949 márciusában rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki. 1950-ben a Magyar Néphadseregnél új csapatzászlót rendszeresítettek, ez a csapatzászló vörös alapon zöld-fehér farkasfog pártázattal készült, közepén a már említett úgynevezett Rákosi-címerrel. 22. A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. A címert ebben a formában a Honvédelmi Minisztérium mint saját jelvényét, logóját használja. 13. Rákóczi fejedelem zászlaja 14. Kuruc lovassági zászló 15. A Baranyai Huszárezred zászlaja 16.
Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja. 19. A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, előlapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig. 20. Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a trianoni szerződés előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az állandó császári-királyi hadsereg első, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza. 21. A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer.