A zuglói azonban az egyetlen, ahol a japán császári család i s tiszteletét tette. A 30-as évek elején, amikor a világháború után Japán nyitni kezdett a nyugati kultúra felé, a császár harmadik fiát, Takamacu herceget és feleségét küldték el európai körútra. Házak tövében megbújó titkos japán kert Budapesten – Bakancslista Magyarország. Hallották a magyar japánkert hírét, és meg is tekintették 1931-ben. A legenda szerint a bambuszból épített teaházban egy teaszertartáson látták vendégül őket, amikor is a lányos arcú fiúdiákokat öltöztették be gésának, hogy felszolgálják a teát; az Operaházból a Pillangókisasszony jelmezeit kérték számukra kölcsön. A hercegi párnak annyira tetszett a műsor, hogy később a császári udvarból japán növényeket küldtek a kertészet számára, és még ma is található pár egyed, amely ezeknek az ajándékoknak a szaporításából származik. A régi teaházba egyébként villám csapott, amit most látunk a japánkertben, az eredeti japán technológiával tavaly megépített új ház. A kert típusa egy archaikus síkvidéki teakert a Muromachi korszakból (1333-1573), mely a több mint 2000 éves japán kertépítészeti hagyomány utolsó előtti korszaka.
Kaszab Lászlótól megtudjuk, hogy heves politikai-társadalmi problémákkal, polgárháborúkkal tarkított időszak volt ez, amikor a befelé fordulást, lelassulást lehetővé tévő, teaszertartás köré épülő kertek a kikapcsolódást szolgálták. A kert központi magja a tórendszer, melynek tradíciójához a legutóbbi felújításkor is ragaszkodtak: míg ma a kerti tavakat már tófóliával szigetelik le alul, itt az eredeti betonmedert újították fel. JAPÁNKERT - KMASZC - Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium. A szélét díszítő terméskövek is ugyanazok, amelyeket a húszas években Budáról hoztak át ökrösszekérrel a fogaskerekű villamosítási munkálatainak helyszínéről. A víz az élet "folyását" jelképezi, az útja egy kis vízeséssel kezdődik, ami az ugrabugráló, cserfes, mozgékony gyerekkora utal. " Ahogy folyik tovább, úgy lassul le, csendesedik el; a végén a legmélyebb, a "semmiség óceánjánál " – ismerteti Kaszab László. Érdekesség, hogy az itt úszkáló mandarinrécék és az indiai futókacsa is-ázsiai fajok. A víz mellett az épített elemek, a lámpások, pagodák is fontos részei a japánkerteknek.
Légies, felhőszerűre nyírt növények, szimbolikus jelentőséggel bíró épített elemek, újabb és újabb nézőpontok, amelyekből a kert egészen más képet nyújt és további látnivalókkal gazdagít: a japánkertek annyira különböznek az idehaza megszokottaktól, hogy nagy hírértékkel bír, ha valahol látogathatóvá válik egy. Az ország legelső japánkertje nemrég nyitott ki újra Zuglóban, mi pedig szakmai vezető segítségével térképeztük fel. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnáziumot Zuglóban találjuk, ahol különböző gyűjtemények, üvegházak, ágyások, szőlőtőkék veszik körbe az épületet. Megnyílt a zuglói Japánkert - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. Mellettük találjuk japánkertet is, melynek kapuja különös jelentőséggel bír. " Minden kijárat egyben bejárat valahova, a kapu az újjászületés, új életszakasz jelképe" – magyarázza Kaszab László, az iskola tanára, a kertészeti munkaközösség vezetője, aki körbekalauzolt minket a kertben. A földre mutat: a kerten lapos tipegőkövek vezetnek végig, de a kapuban két egyenetlen felületű kő kezdi az ösvényt, hogy a belépő automatikusan az orra alá nézzen – és ezzel önkéntelenül is fejet hajtson a kert előtt tisztelegve.
És valóban, Beethoven jellegzetes c-moll hangja mindig pátosszal teli, és gyakran az Istennel perlekedő ember képét sejteti. A versenymű szólistája a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov lesz, aki 1990-ben alapította az Orosz Nemzeti Zenekart, repertoárján pedig igen fontos helyet foglal el a bonni mester muzsikája is, hiszen 2007-ben dirigensként lemezre vette Beethoven kilenc szimfóniáját. Míg az első rész Egmont-nyitányában egy egész nemzet sorsa fogalmazódik meg, addig a második részben a személyes sors viharaival találjuk szembe magunkat: Csajkovszkij Negyedik szimfóniájának központi témája ugyanis a sors, akárcsak Beethoven Ötödikjének, azonban a népzenegyűjtő Bartók is eszünkbe juthat róla, hiszen Csajkovszkij művének fináléjában az "Áll egy ifjú nyírfa a réten" kezdetű orosz népdalra ismerhetünk. A különleges zenei és tematikus kapcsolatokat felvonultató koncertet az örökifjú, mindig szívvel-lélekkel muzsikáló Takács-Nagy Gábor vezényli. Jegyvásárlás: ITT
Jöjjenek, nézenek kicsit szét! A kert alapját a körülbelül 200 négyzetméteres tórendszer adja, melyben a jelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg, és olyan költői neveket adtak nekik, mint Vízesés, Kincseshajó, Teknőcsziget, Darusziget vagy a Semmiség óceánja. A tó átlagos vízmélysége 50 centi, rajta több áthidaló kő és lépőkő vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését. Zugló titkos rejtekhelye Forrás: A látogatót az áramló víz vezeti végig a kerten, és az utak nagy részét szintén lépőkövek ritmusa teszi még hangulatosabbá. További információkat a kertről ide kattintva találhatnak. A nappal és éjszaka is megcsodálható közkert Szentendre Japán közkertje Magyarországon egyedülálló módon éjszakai kertként is funkcionál, páratlan értéket varázsolva elő, és kiterjesztve a kert élvezetét órákkal az alkonyat beállta után is. Az alábbi videóban nappali pompájában csodálhatják meg. A kertet Dani Zoltán, a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke építette, célja a japán kertkultúra terjesztése, és a japán emberek hozzáállásának megismertetése Európával.
Az itt látható elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. A japánkertészetre jellemző még a természet lekicsinyítése és a környezet megidézése, mintha csak egy képet festenének: a Fuji, a japánok szent hegyének kisebb mása is bekerül szinte minden japánkertbe, így ide is. A zuglói kertben a Teknőcsziget és Darusziget jeleníti meg a japánok két mitikus állatát. A mitológia szerint tökéletes lelkeket haláluk után a daru egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó teknős hordoz a hátán. A Daruszigetre a "Sóhajok hídja" vezet át: aki végigmegy rajta, és kíván egyet, annak vágya valóra válik, amit az iskola diákjai ki is használnak rendesen. A növények A kelet-ázsiai növényzet annyira nem is tűnik egzotikusnak, hiszen számos idehaza ismert növény Kelet-Ázsiából került át az európai kertészeti gyakorlatba, például az ujjas juhar, lilakác, aranyvessző, japánbirs, az árbócfa, páfrányfenyő. A növényzet nagy részét örökzöldek és fenyőfélék teszik ki, a Teknőcszigetnél magasodó szecsuáni mamutfenyő például a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. "
Hogy nehéz ezekből kerítést csinálni? Ne feledd, csóró vagy, úgyhogy semmi sem lehet elég nehéz, ha kiválthatod vele a rengeteg pénzt, amibe egyébként kerülne. A férjem a Youtube-ról megtanult falat rakni és hegeszteni (hát nem egy szuper pasi? ), úgyhogy tessék orrvérzésig nyomatni a kerítéskészítő videókat, neked is sikerülni fog! Cifrázni is lehet… Ezt is nehéz lesz már átugrani és alul a sünök, bogarak is befészkelhetik magukat télre Na most mondja valaki, hogy nem gyönyörű? Amit összeguberálsz Örökké tartó sláger lett a RAKLAP bútor, hiszen ennél olcsóbban darabolt faanyaghoz sosem jutnál. Ez ma sincs másként, bár azért be kell látni, a kereslet miatt szépen fel is ment az ára. Kerítés ötletek és tippek | ÁRVAI - KERÍTÉS. De annyira azért mégsem, hogy ne kezdj bele a raklap gyűjtögetésbe! Jó lehet az még kerítésnek is. Kunyeráld el a barkácsboltból, nézz szét a netes hirdetési oldalakon, meg a helyi börzéken, pár száz forintért még mindig lehet kapni a nem túl erős fajtából, persze a komolyabb raklapokért több ezer forintot is elkérnek.
Szerelés: A tartólécek csavarral szereltek, a lamellák tűzőkapoccsal. KATALÓGUS A kerítéstervező programot innen érheti el.