Bár Otnow igazi úttörő, aki napjainkban szaktekintélynek számít, korábban évtizedeken át küzdött a szkepszissel, sőt, gúnnyal, amivel sokan a munkássága felé fordultak. A pszichiáter ugyanis több ezer órát töltött az ítéletüket, netán már a kivégzésüket váró sorozatgyilkosok társaságában. Azt kutatta: vajon egyesek gyilkosnak születnek, vagy "csupán" azzá válnak az életeseményeik hatására? Otnow megfigyeléseiből idővel olyan meghökkentő kép állt össze, amit a kor esküdtjei, bírái és ügyészei nemcsak hiteltelennek, már-már röhejestek bélyegeztek. A nőről még gúnydal is készült, amikor megpróbálta egy páciensét megóvni a halálbüntetéstől. De vajon mivel váltott ki ekkora indulatokat? Dorothy Otnow. Forrás: HBO/Youtube Az agysérülés csak az egyik ok a háttérben Otnow eleinte extrém erőszakos fiatalokat vizsgált, hogy megállapítsa, van-e bármilyen fiziológiai különbség köztük és zavart, de kevésbé agresszív társaik közt. (Nem, itt nem egyszerűen lázadó gyerekekről beszélünk: egyikük például apja fejét és nemi szervét is levágta, majd kidobta az ablakon. Eduline.hu - tablóverseny. )
És most lássuk a versenyzőket, a végén pedig szavazhat, melyik pályamű a legjobb! 1. A budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 13. c osztályának a tablója maga a rejtély. Az rendben van, hogy a tabló központi figurája, a Batmanből ismert Joker, aki valójában az osztályfőnök. De Joker miért az egyik diáklány képét tartja a kezében a sajátján kívül? Azért ez megérne egy oknyomozást. Megoldás az olvasóktól jött: ő az egyetlen lány az osztályban. (Minket a két hosszúhajú fiú megzavart. ) 2. A Petőfi Sándor Gimnázium 13/B osztályának tablóképét az osztályfőnök küldte be. Ha valami, akkor ez tényleg szimbolizálja a fiatalok tömeges elvándorlását, legalábbis mi így dekódoltuk az alkotás képi világában megbújó ÜZENETET. 3. Nagyon erős versenyzőként szállt ringbe a székesfehérvári Váci Mihály Szakképző Iskola géplakatos osztálya. Az üzenet talán ennél a tablónál a leginkább egyértelműbb. Tabló ötletek 2010 relatif. Csoda, hogy túlélték az iskolás éveket. A Weiss Manfréd Szakközépiskola és Kollégium XII/D osztályának tablóképe Fotó: Weiss Manfréd Szakközépiskola és Kollégium 5.
Az egri Neumann János Középiskola és Kollégium 13/E osztályának főnöke civilben milliárdos nagyvállalkozó, ez az egész sulizás neki csak egy olyan hobbi lehet, mint Mészáros Lőrincnek a felcsúti foci. De közben Szarvas felvilágosított, hogy itt másról van szó. Az egész tabló a Nagy Gatsby képi világára épül, és a főnök alakítja a Nagy Gatsbyt. 6. A nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola 12. B osztály magas építési szakon végzett, így magától értetődő, hogy ők maguk készítették el a tablójukat, méghozzá legóból! Tabló ötletek 2020 no 409. 7. A Tolna megyei Szent László Szakképző Iskolába 13. E osztálya felvette a versenyt a fehérvári géplakatosokkal, noha esetükben a pénz, mint szimbólum, csak némi áttéttel jelenik meg, és inkább az oda vezető rögös utat állították be központi motívumként. Ahogy a tablót beküldő diák elmesélte, azért lett ilyen a tablójuk, mert ő olasz származású, és mindenképpen valami olaszosat akartak, másrészt az osztályfőnök "nagyon gondosan terelte utunkat".
Az első mozi Kaposváron 1909-ben nyílt a Dózsa György utcában, ez volt az Apollo, amit akkor még csak színháznak neveztek, de jó néhány filmet is levetítettek itt. Aztán az '50-es évektől átnevezték Szabad Ifjúság Mozinak, később pedig újra megkapta az Apollo nevet. 1911-ben aztán beindult a mozizás a városban, a Berzsenyi utcában megnyílt az Uránia mozi, majd két héttel később a Fő utca 4. szám alatt az Edison filmszínház is megnyitotta kapuit. Amire talán a legtöbb kaposvári emlékezhet, az a Vörös Csillag mozi a Noszlopy Gáspár utcában. Az 1920-es évek elején még csak egy kertmozi működött az utcában, majd 1928. szeptember 6-án Városi Mozi néven nyílt meg a filmszínház, amit 1951-től Vörös Csillag mozira neveztek át, majd 1990-ben Szivárvány Mozi néven futott tovább. 1945 után a Dózsakert mozi és az Édosz mozi is kinyitott, a '60-as években a Bartók Béla kertmoziba és a Latinka moziba mehettek filmet nézni a lakók, a '70-es évektől pedig Dallos Ida mozi és a Krénusz mozi várta a nézőket.
A nézőtéren már nincsenek meg a székek, lényegében üres. Nincs a helyén az egykori mozivászon és a függöny sem, miként a vászon mögötti technika is hiányzik. Viszont ott van még az a jellegzetes barna fakeret, ami a vásznat fogta közre, és a helyén van a sárga-barna (vagy valami hasonló) színű falburkolat, a lambéria és az ajtók bordó függönyei is. Szívszorító. Tulajdonképpen alig láttam valamit, csak a vaku fénye és a mobilom zseblámpa funkciója segített felidézni a termet. A termet, ahol nem tudnám megmondani, hány filmet láttam. Nem ritkán teltházak mellett, olykor napokkal korábban megvéve a jegyet. Azt hiszem, nekem örökre a Vörös Csillag marad "A mozi", ahol kicsit Salvatore lehetek a saját Cinema Paradiso-mban. Emlékeznek a mozi karzatára? Az egyetlen hely, ahol még ma is a helyükön vannak a székek. Ha azok a székek mesélni tudnának! Meg kellett érni, hogy az embernek joga legyen fentre jegyet váltani. Évekig csak lentről bámultam felfelé. Mint most. A vaku vényénél, hogy a padlóról felkavart porszemek között lássam az erkélyt, a Vörös Csillag jellegzetes falburkolatát, és fönt a kis ablakokat, amin keresztül számomra minden alkalommal életre kelt a csoda.
Ezen a néven 1990-ig működött, akkor ismét Átrium lett belőle. Műemléki védettséget élvez, de 2001 februárjában befejezte pályafutását filmszínházként. Az épület több mint 10 évig zárva volt, végül 2012 novemberében Átrium Film-Színházként nyitott meg újra. A Bartók Béla út környéke a Gellért-hegytől délre egészen másmilyen volt a századforduló idején - a környék csak a Szabadság híd (akkor még Ferenc József híd) megnyitása után kezdett benépesülni. Az egykori Simplon mozi helyén azonban már ekkor is filmszínház működött, ráadásul ugyanaz alapította, aki a telken a később a Simplon házat a bele tervezett mozival együtt megépíttette: Gyárfás Gyula. A 300 férőhelyes filmszínházban a korból adódóan csak némafilmeket vetítettek, de működött itt egy Pódium is, zenés-táncos revükkel, amit a helyi arisztokácia szívesen látogatott. A némafilmkorszak végével rengeteg kevésbé korszerű mozi csődölt be, így Gyárfás nagyszabású építkezésbe kezdett 1934-ben. Egy hatemeletes, franciaudvaros, ma is impozáns modern bérpalotát építtetett a régi mozi helyére.
Kitárta a kis mozi dupla ajtaját, hadd szellzzön ki az állott leveg, közben fellocsolt, elsepert, széket szegezett, ha nagyon billegett valamelyik lába. Közben megérkezett Steinné, nagy kosárba szedett illatos sóspereccel, meg az anyósa, özv. Steinné, Sacika, aki menyével jegyszedi- és társtulajdonosi minségben is képviseltette magát. Közben odakinn szép csendben gylni kezdett a nép, a friss sósperec illata is csábítólag hatott. A türelmetlenebbje nyakát nyújtogatva méltatlankodott. - Mikor indítja mán? - Türelem, hölgyeim és uraim, a filmszínház msora pár perc múlva elkezddik - húzta ki magát teljes százötvenkét centiméteres magasságában méltóságteljesen, az ilyen alkalmakra zsabós blúzt ölt özv. Steinné. Pár perc még, Stein úr hátravonult a kis vetítbe, befzte a filmet, kicsit piszmogott, igazgatott (mi az istent csinál ez ilyenkor - hangzott fel kinn a türelmetlen kórus), majd utánozhatatlan mozdulattal intett, és a két n kitárta a szárnyas ajtót. A bejáratnál Steinné kis asztalnál cetliket ollózott, pénzt számolt, visszaadott és mosolygott, és közbe-közbe ráhúzott egyet a pereces kosárban kotorászó valamelyik gyereke kezére.