Például a nem megfelelő műtrágya alkalmazása miatt a növény olyan sok virágrügyet hoz, hogy kénytelen egy részüket ledobálni azért, hogy a többinek elég helye és energiája legyen a teljes kifejlődéshez. Ez a jelenség a gyümölcstermő növények körében is meglehetősen gyakori, amikor is például a kajszifa próbál megszabadulni a fölös mennyiségű gyümölcskezdeménytől. A karácsonyi kaktuszt tartsuk távol a huzatos ajtóktól és a különböző fűtőtestek sugárzó hőjétől. Ezek kiszáríthatják a növényt, valamint drasztikusan ingadozó hőmérséklethez vezethetnek a növény közvetlen környezetében. A hőmérsékletváltozás okozta sokk is kiválthatja a virágrügyek lehullását. Előfordulhat továbbá, hogy télen a lakásban túl száraz a levegő, amelyet a karácsonyi kaktusz nagyon nehezen visel el. Olyan vidékről származik, amelyet kifejezetten páradús környezet jellemez, ezért szüksége van a környezetében valamennyi nyirkosságra. Ezt könnyen biztosíthatjuk, ha a növény cserepe alá egy kavicsokkal és vízzel teli tányért helyezünk.
Nem az évről évre előrébb tolódó karácsonyi hangulatteremtés miatt beszélünk most a karácsonyi kaktuszról. Ugyan a népi szóbeszéd szerint ez a növény csak a téli ünnepkör időszakában virágzik, ez nem teljesen igaz. A cikkben azonban nemcsak erről lesz szó, hanem a karácsonyi kaktusz nevelgetéséről, ápolásáról és arról is, hogyan bírhatjuk rendszeres virágzásra. Így neveld a karácsonyi kaktuszt, hogy többször is virágozzon Mit tud a kaktusz? Ha a kaktuszokra gondolunk, valószínűleg egy száraz, kietlen sivatag jut majd eszünkbe, ahol a növények élet-halál harcot vívnak a túlélésért. Nos, a karácsonyi kaktusz ( Schlumbergera buckleyi) szöges ellentéte ennek a képnek. A növény a délkelet-brazil esőerdőkből származik, ahol párás, nedves környezethez szokott. Ha biztosítjuk számára ezt a megfelelő környezetet, gyönyörű virágokat bont, amelyek lehetnek fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Nevét onnan kapja, hogy elvileg karácsonykor virágzik, ez azonban nem teljesen így van, egy évben akár többször is rábírhatjuk erre.
Ezt a durva hibát kerüld el és a karácsonyi kaktuszod hónapokig ontja majd bimbóit! Nézd, már virágzik a karácsonyi kaktuszom és karácsonykor is fog. Csak ennyit kell tenni és szenteste nyitja majd bimbóit Tudod melyik növényt kell most megápolnod, hogy karácsonykor biztosan virágozzon? Most tedd meg ezeket a lépéseket, hogy a karácsonyi kaktuszod szentestére virágba boruljon! Nem hiszed el! Március közepén virágzik a karácsonyi kaktuszom! Megmutatom, hogy csináltam
A növekedés után szeptembertől ismét egy kis pihenőre van szüksége, ahhoz, hogy virágozzon. Tegyük 14-16 fokos helyre és csak 8-10 naponta öntözzük. Könnyebben virágzásra bírhatjuk, ha takarással, pl. egy kartondobozzal elvonjuk tőle a fényt. Bár, a virágok így már jóval a karácsony előtt megjelenhetnek. A virágrügyek megjelenésekor növelni kell a víz mennyiségét és a hőmérsékletet. Gyakran több hullámban is virágzik februárig, amikor is indul a virágzás utáni pihentetés hűvösben, kevés vízzel. Teleltetés: télen szobanövényként tartjuk, a lakás egy hűvösebb részében Szaporítás: Dugványozással szaporíthatjuk a virágzási időszakon kívül. Egy több tagból álló szárrészt válasszunk le és ültetés előtt hagyjuk pár óráig száradni. A szárrészt homok és tőzeg nyirkos keverékébe dugjuk bele és mérsékelten öntözzük az első 2-3 hétben. Amikor megjelennek rajta vöröses hajtások, vagyis már meggyökeresedett, ültessük át laza virágföldbe. Ne csüggedj, ha az első napokban az átültetett kaktusz hervadtnak tűnhet, ez természetes jelenség.
Olyan, mintha falakon át néznéd. Minél nagyobb a gravitáció, annál lassabb aa tárgy felületén áramlik az idő. Ez nem csak a hatalmas testekre vonatkozik, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. A lassulási idő hatása a Földön is megfigyelhető. Például a műholdas navigáció eszközei a legfinomabb atomórákkal vannak felszerelve. Ők a bolygónk pályáján vannak, és az idő, amikor egy kicsit gyorsabb. A másodperc egy másodperc egy olyan számot ad, amely 10 km hibát ad fel a földi útvonal kiszámításakor. Számítsd ki ezt a hibát pontosan a relativitáselmélet. Egyszerű nyelven ezt így lehet megfogalmazni: az OTO számos modern technológiának az alapja, és az Einsteinnek köszönhetően könnyen találhatunk pizzériát és könyvtárat egy ismeretlen területen.
(nehezebb olvasmány) William Kaufmann: Relativitás és kozmológia, Gondolat, Budapest, 1985; ISBN 963-281-552-1 (középiskolás tudással érthető) Roger Penrose: A császár új elméje, Akadémiai Kiadó, 1993 Albert Einstein: A relativitás elmélete, Kossuth Kiadó, 200? Vermes Miklós: Relativitáselmélet, Stúdium Könyvek 8. Budapest, Gondolat, 1958 Edwin Taylor, John Archibald Wheeler: Téridőfizika, Typotex, Budapest, 2006 Novobátzky Károly: A relativitás elmélete, Tankönyvkiadó, 1963 Magyar nyelvű cikkek [ szerkesztés] Hegedűs Tibor: Kérdőjelek az általános relativitáselmélet körül Természet Világa, 1989. 8. szám Vermes Miklós cikkei középiskolások számára a KöMaL -ban: A relativisztikus időskála 1973/9. A relativisztikus távolságmérés 1973/11. A téridő 1973/12. Tömeg és energia 1974/12. Horváth Pista előadásai a relativitáselméletről [ halott link] Az Einstein-féle elmélet – Beke Manó matematikus -professzor írása a Nyugatban ( 1922 /1. sz. ). Rövid értekezés a Lorentz-elvről Ismeretterjesztő jellegű cikkek [ szerkesztés] Bendegúz kalandjai egy relativisztikus városban (Sulinet) Hány óra van az Univerzumban?
Einstein írása, amely akkor megjelent: "A mozgó testek elektrodinamikájáról" címet viselte, később kapta az elmélet a speciális relativitáselmélet nevet. A relativitást ez az írás az idő, a tér, a tömeg és az energia elméleteként vezeti be. Az elmélet felteszi, hogy a fénysebesség vákuumban ugyanaz minden megfigyelő számára. A speciális relativitáselmélet megoldja a problémát, mely a Michelson–Morley-kísérlet óta áll fenn, mivel nem sikerült kimutatni, hogy a fény valamilyen közegben (éterben) mozogna (minden egyéb hullám közegben mozog, például vízben vagy levegőben). Megoldja a klasszikus mechanika és a Maxwell-elmélet közötti ellentmondást is: az első szerint a fénnyel szemben haladva nagyobbnak kell mérnem a sebességét, a második szerint ugyanakkora minden rendszerben. Az elmélet rögzítette, hogy nincs ilyen közeg: a fénysebesség minden megfigyelő számára állandó, nem függ a megfigyelő mozgásától. A newtoni mechanikában ez nem lehetséges, így Einsteinnek egy új rendszert kellett kidolgoznia.
Értékelés: 313 szavazatból 1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy "egyszerű, meggyőző magyarázatot" az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni. Jane szeretete, támogatása és elszántsága megingathatatlan, és a pár összeházasodik. Újdonsült feleségével az oldalán Stephen nem hajlandó tudomásul venni a diagnózist. Jane arra bátorítja Stephent, hogy fejezze be doktorátusát, melynek tárgya első elmélete az univerzum keletkezéséről. Családot alapítanak, és frissen szerzett és széles körben ünnepelt doktori címével felfegyverkezve Stephen belevág legambiciózusabb tudományos munkájába, melynek tárgya az, amiből neki oly kevés adatott: az idő.
A négydimenziós világ tárgyai valójában mindig megváltoztathatatlanok, és csak az előrejelzések megváltoztatásakor mozognak, amit időbeli torzításnak, méretcsökkentésnek vagy növekedésnek érezünk, és így tovább. Kísérlet a lifttel A relativitáselmélet egyszerű nyelvenmondja el egy kis gondolkodási kísérletet. Képzeld el, hogy a liftben van. A fülke elkezdett mozogni, és súlytalan voltál. Mi történt? Ennek két oka lehet: vagy a felvonó az űrben van, vagy szabadon esik a bolygó gravitációjának hatására. A legérdekesebb dolog az, hogy lehetetlen megérteni a súlytalanság okait, ha nem lehet kilátogatni a felvonóautóból, vagyis mindkét folyamat ugyanúgy néz ki. Talán egy hasonló gondolati kísérlet elvégzésével, Albert Einstein arra a következtetésre jutott, hogy ha ez a két helyzet megkülönböztethetetlen egymástól, akkor azt jelenti, hogy valójában a test nem gyorsul meg a gravitáció hatása alatt. Ez egy egységes mozdulat, amely hatalmas test (ebben az esetben a bolygó) hatására hajlik. Így a gyorsított mozgás csak az egyforma mozgás háromdimenziós térre való vetülete.
Általános relativitáselmélet [ szerkesztés] Az általános relativitáselméletet Einstein 1916 -ban publikálta ( 1915. november 25-én előadássorozatban adta elő a Porosz Tudományos Akadémián). Megemlítendő, hogy a kovariáns egyenleteket Einstein előtt már David Hilbert felírta és publikálta, mégsem vádolhatjuk Einsteint utánzással. Inkább arról van szó, hogy ők ketten együtt alkották meg az általános relativitáselméletet. Az elmélet bevezet egy egyenletet, amely helyettesíti a Newtoni gravitációt. Ez felhasználja a matematikából a differenciálgeometriát és a tenzorokat, hogy leírja a gravitációt. Ez az elmélet minden megfigyelőt egyenértékűnek tekint, nem csak azokat, akik egyenletes sebességgel mozognak. Az általános relativitás érvényes azokra is, akik egymáshoz képest gyorsulva mozognak. Ebben az elméletben a gravitáció nem egy erő többé (amilyen Newton gravitációelméletében volt), hanem a tér-idő görbületének következménye. Az általános relativitáselmélet egy geometriai elmélet, mely szerint a tömeg és az energia (pontosabban az energia-impulzus tenzor) "meggörbíti" a téridőt, és a görbület hatással van a szabad részecskék mozgására, sőt még a fényére is.