A sevillai borbély vígopera két felvonásban Bemutató: 2017. november 17. Rossini A sevillai borbély című, 1816-ban komponált műve a vígopera műfajának legismertebb, legtöbbet játszott darabja. Rossini Joachim: A sevillai borbély (Bárd Ferenc és Fia Zenemű és Szinpadi Művek Kiadóhivatala) - antikvarium.hu. Beaumarchais vígjátéki trilógiát épített Figaro, a furfangos borbély, Almaviva gróf és Susanna, a gróf szerelme, későbbi felesége személye köré. Az első komédia a megelőző négy évtizedben már több operai megfogalmazást nyert, ám sikerüket elhomályosította Rossini műve. A kiváló vígjátéki karakterek és a mulatságos helyzeteket teremtő cselekmény Beaumarchais színpadi tehetségét, a szellemes, energikus – egyébként mindössze két-három hét alatt komponált – muzsika Rossini zsenialitását dicséri. Az utóbbi évtizedek emlékezetes szegedi produkciói után most több színház összefogásával készülő bemutató új fordításban kerül színre. A koprodukció alkalmat ad arra, hogy a szereposztásban társulatunk népszerű tagjai mellett Szegeden ritkábban fellépő operaénekesek is felbukkanjanak. 'Operában utazunk' A Co-Opera fő célkitűzése operák koprodukcióban történő bemutatása.
38 videó Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27. ) Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton). Szlovák paraszti családból származik (szülei: Melis Mihály és Szrnka Judit), hetedik gyermekként, csak ötéves korában tanult meg magyarul. A lelkésze fedezte fel és az evangélikus gyülekezet patronálta. Szarvasi evangélikus gimnázium után, 1943-ban került Budapestre. Először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, Bizet Carmen című operájában (Morales szerepében), majd a Don Pasqualéban Malatesta doktort énekelte. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel 70-et) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek.
Víg dalmű két felvonásban Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Megvásárolható példányok
Ezt Kispál Ferenc is megtapasztalta, akinek munkássága meghozta gyümölcsét – elevenítette fel Kiss-Rigó László. – Ahol megfordult és tevékenykedett, ott példát adott és irányt mutatott. Határozottsága, szakértelme, elhivatottsága és erős jelleme hatással volt szűkebb és tágabb környezetére – méltatta Kispál Ferencet Jakab István, aki több évtizede baráti kapcsolatot ápolt az elhunyttal. Az Országgyűlés alelnöke szerint a néhai országgyűlési képviselő és Magosz-alapító tag, -alelnök soha nem állt meg, és minden lépését a fejlődés miatt tette. Hozzátette, Kispál Ferenc négy évtizede példaértékűvé építette családi gazdaságát, és mindig segítette, támogatta a gazdatársadalmat. Mindent megtett a határon túli gazdák összefogásáért, a Magyarok Kenyere Program egyik elindítója volt. Legyen neki koennyű a field of love. Mindig tettre készség jellemezte, életét a gazdavilágnak szentelte. A szó legnemesebb értelmében paraszti jellemmel büszkélkedhetett szorgalma, józansága, tiszta gondolkodása miatt. – Most nemcsak a hódmezővásárhelyi, hanem az egész magyar agrártársadalom és az Országgyűlés is gyászol.
Megerősítene lelkileg az a tudat, hogy mások is szomorúak, hogy mások is osztoznak a fájdalmadban. Közösen benne lenni az érzelmek viharában egy kommunikációs csatorna lehetne közted és a részvétnyilvánító között. Ha elmondanák, hogy ők is mennyire szerették az előrement szerettedet, nem a fájdalmadat erősítenék, hanem reményt adnának vele. Reményt, hogy nem lesz elfelejtve, hogy az emléke mások szívében is tovább él. Legyen neki koennyű a field full. Egy szeretetteljes, szoros öleléssel jelezhetnék neked, hogy mennyire közel állt az ő lelkükhöz az "odaátra" távozó szeretted. Segít, mert tudatosítja benned a valóságot, hogy a veszteség nagyon is valós, és el kell köszönni. Ha elmondod nekik, hogy a segítés maga az együttlét, a meghallgatás, a szerető együttérzés és jelenlét, és nem több, akkor leveszel egy olyan terhet róluk, amelyek akadályozták őket a segítség nyújtásban. Mert neked sem bátorságod, sem erőd nincs felfogni, hogy az életed végérvényesen megváltozott, hogy az, akit annyira szerettél örökre eltávozott. Csak állsz tompa lélekkel, összezavarodott gondolatokkal, egy érzelmi hullámvasúton kilátások nélkül.
A Kazinczy kritikai kiadás eddigi kötetei A Kazinczy kritikai kiadás közreműködőit egyaránt érik felemelő, megrendítő vagy éppen megnevettető élmények. Ezek néha azt sugallják, hogy a teljességre törekedhetünk – személyemben például Kazinczy folyóiratcikkeinek kiadásában, a szövegek hiánytalan összegyűjtésében, a szerzőség eldöntésében a névtelen publikációk esetén, a jegyzetelésben... A készülő kötet sajátos báját az adja, hogy egymás mellé kerülnek olyan szövegek, amelyek egészen eltérő profilú lapokban jelentek meg, műfajuk is sokféle: az időjárás-jelentéstől a verstani értekezésig, a verseskötet recenziójától a családfakutatás eredményeinek összegzéséig. Legyen neki koennyű a field of flowers. Közben nem lenne érdektelen valahogyan megidéznünk a mediális közeget, vagyis magukat a lapokat, az adott rovatot, a Kazinczy-közleményt megelőző és követő, vagy távolabbi cikkeket. A jegyzetek egy részét bizonyosan soványítani kell majd öncélúságuk miatt. Ám a sajtó alá rendező képtelen lemondani a beléjük szorított információkról, amelyeket ő rendkívül izgalmasnak ítélt meg.
Mivel megvan az a levél, amelynek mellékletében Kazinczy elküldte a nekrológot Rumy Károly Györgynek, kétségtelen a szerzősége. A bevezető mondatok hirtelen túl közel hozzák az olvasóhoz a halott alakját – utolsó óráinak felidézése és a közeg idillikussága szinte kényszerű intimitást teremtenek: "1812. május 2-án meghalt Fazekas István, a Bihar megyei Diószeg református lelkésze, a debreceni református püspökség seniora, szelíd halállal halt, amilyet szelíd, tiszteletre méltó életével kiérdemelt. Mit jelent az részvétnyilvánításkor, hogy "legyen neki könnyű a föld"?. Reggel a kertjébe ment, eltöprengett prédikációján, amelyet a következő napon tartott volna, valószínűleg megfázott, s néhány óra múlva már élettelenül feküdt. " [1] A nekrológ folytatása kevésbé személyes, és az életrajzok linearitását követve idézi fel a hajdani életeseményeket. Az elhunyt személy érzékeny méltatása sem marad el: főként prédikációinak közérthetőségét és élvezetességét, illetve stílusának könnyedségét emeli ki, s felsorolja hivatalának kiemelkedő eseményeit. Vagyis a fent idézett első mondaton kívül semmi olyan nem kerül lejegyzésre, amely az átlagos olvasó (és sajtó alá rendező) figyelmét különösen magára vonná.