"Rico Saccani hosszú évekig dobogtatta meg a hazai közönség szívét, amikor még zenekarunk elnök-karnagya volt. Elképesztő temperamentumát, kisugárzását sosem felejtettük el, nagyon örülünk, hogy vissza tudtuk csábítani egy koncert erejéig. A műsor és a közreműködő művészek méltó ünnepet ígérnek, bátran mondhatjuk, hogy kultúrtörténeti koncertre készülünk november 10-én. " – nyilatkozta Tóth László, a Társaság elnöke. Karmester: Rico Saccani, Kovács Zoltán Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Az est házigazdája: Becze Szilvia Műsoron: Kovács Zoltán: Ludus luminis (ősbemutató) Ravel: g-dúr zongoraverseny Bernstein: Szimfonikus táncok a West Side Storyból Gershwin: Egy amerikai Párizsban További információ: Ajánlott cikk Az apai életkor is számít a születendő gyerek egészségénél Egyre elterjedtebb, hogy a párok később, idősebb korban vállalnak gyereket. Az ma már közismert, hogy …
A hazai koncertélet egyik legfontosabb állomása volt a Filharmóniai Társaság Zenekarának megalapítása 1853-ban, melyet Erkel Ferencnek köszönhetünk. Az együttes Rico Saccani világhírű karmester vezetésével Ravel, Bernstein, Gershwin grandiózus műveivel, valamint Kovács Zoltán új szerzeményének ősbemutatójával ünnepeli alapításának 168. évfordulóját a Müpában november 10-én. Erkel Ferenc örökségét immár 168 éve élteti a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara (BFTZ), az évforduló alkalmából ünnepi nagykoncertet adnak a Müpában. A koncerten az "új magyar zene" mindenkori elkötelezett támogatójaként a BFTZ bemutat egy kortárs magyar alkotást Kovács Zoltán tollából, és sokoldalúságának reprezentálásaképp a francia és amerikai zenéből is ízelítőt nyújt a korábbi elnök-karnagy, Rico Saccani vezényletével. Kovács Zoltán. Forrás: Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Az est nyitánya a klasszikus szépségben hívő, Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, Kovács Zoltán Ludus luminis című művének ősbemutatója lesz a szerző vezényletével, aki nem mellesleg a társaság fagottművésze is.
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. Karmester: Kerner István Információk Alapítva 1853 Műfaj klasszikus zene A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara weboldala A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország legrégebben alapított, ma is működő zenekara. Története [ szerkesztés] A társaságot 1853 -ban alapították a bécsi mintájára. Tagjait a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenészeiből verbuválták. Az önálló testületet az elnök-karnagy és a választmány irányítja. Bemutatkozó hangversenyére, amelyet Erkel Ferenc vezényelt, 1853. november 20-án került sor. A Filharmóniai Társaság alapszabálya értelmében különleges figyelmet fordított a kortárs magyar zeneművekre: Erkel, Liszt, Goldmark, Dohnányi, Bartók, Kodály, Weiner, Kadosa, Szokolay számos művet ajánlott vagy írt a zenekarnak. Karmestereként több külföldi szerző is megmutatkozott, pl. Brahms, Dvořák, Mahler, Mascagni, Prokofjev, Ravel, Respighi, Strauss, Sztravinszkij. A zenekar az Operaházban, a Művészetek Palotájában és a Zeneakadémián koncertezik.
A Budapesti Filharmóniai Társaság az Erkel Ferenc Társasággal közösen a Magyar Kultúra Napjára készítette el A Himnusz regényes történte című dokumentumfilmet, melyet közel 100. 000 fiatal nézett meg a Himnusz keletkezésének évfordulóján, és több mint 20. 000 néző követte a Társaság YouTube-csatornáján. A film sikerének okán készült el másik "nemzeti dalunk", a Szózat dokumentumfilmje a költészet napjára. A sorozatban Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője, és Juhász Anna irodalmár beszélget a vers és zene összefüggéséről, a két "zeneszerző pályázat" kiírásának körülményeiről. A Szózat korának egyik legismertebb verse volt. 1943-ban írt ki pályázatot Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Vörösmarty költeményének megzenésítésére. A filmből megtudhatjuk, hányan pályáztak és miért maradt csupán három pályamű – melyek közül a közönségszavazás alapján került ki győztesen a fiatal, mindössze huszonnégy éves Egressy Béni munkája –, továbbá hogyan kapcsolódik Erkel Ferenc a Szózat történetéhez.
Már az első koncert – egész Európában először – egy öt alkalmas bérletsorozat első hangversenye volt. A Társaság tehát már 167 éve van jelen a magyar kultúrában, tagjai, zenészei a Magyar Állami Operaház z enekarának művészei. Az elmúlt években nagyzenekari formációban ritkán hallhatóak, de kisebb formációkban új minőséget hoztak kiváló zenészeik a kamarazene világába. A kialakult veszélyhelyzetben a Társaság egy grandiózus vállalkozásba kezd. A Zenetudományi Intézet segítségével feldolgozzák teljes történetüket, begyűjtenek minden fellelhető dokumentumot, videóanyagot, zenei kritikát, archív fényképet, mely a 167 év történetéből fellelhető. Számos anekdota is része a történetüknek, melyeket a közeljövőben kisfilmek formájában elevenítenek meg. A legérdekesebb dokumentumokat, történeteket a Facebook-oldalukon teszik közzé. A későbbiekben a teljes archívumot publikussá teszik. A kutatás nem csak egy zenekar múltjának feldolgozása, hisz a Filharmóniai Társaság egyben a ma ismert szimfonikus zenekari élet alapját is jelenti.
A Filharmóniai Társaság az elmúlt 153 év során (közel 90 éven át az ország egyetlen hivatásos zenekaraként) meghatározó szerepet játszott a hazai koncertéletben, közvetítésével ismerte meg a hazai közönség a magyar és külföldi újdonságokat, a külföld pedig a magyar zeneművészetet. A Filharmonikusok nevéhez több mint száz mű ősbemutatója fűződik, köztük olyan kuriózum is, mint Mahler I. szimfóniájának első megszólaltatása 1889-ben. A Filharmóniai Társaság alapszabálya értelmében különleges figyelmet fordít az új magyar zeneművekre: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leo, Kadosa Pál, Szokolay Sándor számos művet ajánlott vagy írt a zenekarnak, s neves külföldi szerzők – mint Brahms, Dvorak, Mahler, Mascagni, Prokofjev, Ravel, Respighi, Richard Strauss vagy Sztravinszkij is gyakran vezényelték alkotásaikat a Filharmonikusok élén. Az elnök-karnagyok mellett számos nagy karmester játszott fontos szerepet a zenekar életében, mint Richter János, Nikisch Artur, Sergio Failoni vagy Otto Klemperer, és szinte fel sem lehet sorolni a sok nagynevű kül- és belföldi karmestert, hangszeres és énekes szólistát, akik a legnagyobb múltú magyar hangversenyzenekar hangversenyein szerepeltek.
Fotó: photostock; Tudjuk, ez még jó időben is nehéz, nemhogy ilyenkor, amikor öt órakor már gyakorlatilag este van. Mégis, vegyünk erőt magunkon, és válasszunk valami olyan edzésformát, ami nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz. Menjünk zumbázni, hogy jó kedvünk legyen, jógázni, hogy levezessük a stresszt! Higgyétek el, létezik az a sport, ami képes a nektek is örömet szerezni, csak épp meg kell találni! 10. Győzzük le a fényhiányt! Legjobb immunerősítő házilag ingyen. Télen sokan szenvednek a fényhiánytól, amin sajnos még a rendszeres séta sem segít, hisz előfordul, hogy hetekig nem látjuk a napot. Ilyenkor érdemes – szigorúan csak néhány percre – beállni a szoláriumba. Nem a barnulás a lényeg, hanem a fény: bár a szoli fénycsövei közel sincsenek olyan jótékony hatással ránk, mint a nap (D-vitamint nem szerzünk általuk), ám a hangulatunkkal csodát művelhetnek.
Fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúly megtartásában. Nemcsak az egészségünk, de a szépségünk megőrzésében is nagy szerepet játszhat: megakadályozza a hajhullást, jót tesz a száraz bőrnek és lassítja a ráncok kialakulását is. Megfigyelték potencianövelő és a pajzsmirigy működését szabályozó hatását is. Jól vizsgázik az immunrendszere? Így kerülje el a betegségeket A huminsav segít pótolni a szükséges tápanyagokat. A méhek számos ajándékot adnak nekünk, embereknek, köztük a propoliszt, melynek gyógyhatását az emberiség több ezer éve ismeri. Gyulladáscsökkentő, antibiotikus összetevőket tartalmaz, elpusztítja a vírusokat és a baktériumokat, nagy szerepe van a betegségek megelőzésében. Flavonoidokat, valamint úgynevezett ferulasavat is tartalmaz, de találhatóak benne a táplálék felszívódását segítő enzimek, aminosavak, B1-, B2-, B6-, C-, E-vitaminok és ásványi anyagok. Legjobb immunerősítő házilag formában. Különösen azoknak lehet ajánlott a propolisz, akik hajlamosak az ajakherpeszre vagy az aftára. Az echinacea (kasvirág) aromás olajokat, flavonoidokat, inulint és egyéb értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek serkentik az immunrendszer működését, és segítenek legyűrni a fertőzéseket.