Civil kör (2020-0321) - HÍR TV - YouTube
Civil kör (2021-06-26) - HÍR TV - YouTube
Műsorvezető: Zavaros Eszter. Szélesvásznú történelem Az egyedülálló sorozatban a rendszerváltás előtti évtizedek meghatározó, tévében mégis ritkán látható filmjei kerülnek hétről-hétre a képernyőre. A filmek levetítése előtt egy különleges magazinműsorban dolgozzák fel a szerkesztők az egyes alkotások hátterét, kulisszatitkait és eddig sosem látott-hallott részletek is kiderülnek. Szombatonként 19 órától. Vezércikk - Olvasunk a sorok között Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét. Ez mostantól nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma lesz. Hétfőtől péntekig 21 órától gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit. Zsuzsi asztala "A vidék az új nagyváros" Zsuzsi, akit a képernyőről már jól ismerhetnek a nézők, most arra adta a fejét, hogy hazánkat bejárva feltérképezze a helyi mezőgazdasági vállalkozásokat és bemutassa az azokat működtető embereket – hogy milyen értékek is rejlenek vidéken, az új nagyvárosban!
Facebook-oldal:
A megállapodás elérése melletti fő motiváció jellemzően a jogi kockázatok elkerülése. Az aláírás érdekében a munkáltatók sokszor anyagi áldozatra is hajlandóak. Különösen igaz volt ez a régi Mt. hatálya alatt, amikor a jogellenes jogviszony megszüntetéshez a törvény még jóval súlyosabb jogkövetkezményeket fűzött, mint manapság. A munkaviszony megállapodással történő lezárása a munkavállaló számára is hordozhat előnyöket. A közös megegyezés, mint jogcím például jobban mutat a későbbi elhelyezkedés szempontjából, mint ha az iratokban pl. munkáltatói felmondás szerepelne. A közös megegyezésben továbbá rugalmasabban alakíthatóak a feltételek, így például a munkaviszony megszűnésének napjára vonatkozóan, amely különösen előnyös lehet akkor, ha a munkavállalónak az új munkahelyén a felmondási ideje lejárta előtt kellene kezdenie. Megtámadási okok – mikor alapos és mikor alaptalan a munkavállalói kifogás? A felek által aláírt közös megegyezés bíróság előtt csak nagyon kivételes esetekben érvényteleníthető sikerrel.
Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73. §). Egyéb kikötések – szabad a gazda? Munkaügyi szakemberektől is gyakran hallhatjuk azt – a kissé általánosító – kijelentést, hogy a közös megegyezésbe a felek akármit beleírhatnak. Ha akármi azért nem is írható bele, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a közös megegyezés a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés, igény rendezésére lehetőséget, keretet ad. Amennyiben például a felek rendelkezése alapján a munkaviszony a megállapodás megkötéséhez képest egy későbbi időpontban zárul le, azon kérdéseken túl, hogy a fennmaradó időre a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e, illetve milyen díjazás illeti meg, fontos lehet annak a rögzítése is, hogy a munkaköréből folyó jogosítványait, hatáskörét mennyiben gyakorolhatja.
331. ). Hasonlóan, ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadja, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat, mivel az a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét sérti (EBH1999. 42. A bírói gyakorlat tehát már korábban is (nem jogellenes) közös megegyezésnek tekintette azt, amikor a felek között a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akarategység létrejött, és bár azt nem foglalták írásba, de annak megfelelően jártak el. A hatályos törvényi szabályozás is kimondja, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. § (4) bekezdés]. Bár az elv szükségessége nem vitatható, és a bírói gyakorlatban is érvényesül, mégis szépséghiba, hogy a munkaviszony megszüntetésekor az érvénytelen jognyilatkozatokra nem az érvénytelenség, hanem a jogellenesség jogkövetkezményeit kell alkalmazni – ezt a tételes szabályt közös megegyezésekre tehát nem lehetne alkalmazni.
Olyan eset is adódhat, amikor a munkaadó elutasítja a tanulmányi szerződés megkötését. Sokszor előfordul, főleg amikor eleve jár már a törvény szerinti munkaidő kedvezmény illetve akkor, ha a munkáltató már eleve kötelezővé tette a képzést. Amikor már egyszer kötelezte a munkavállalót arra, hogy tovább tanuljon, akkor nem kötelezheti, hogy még több évig munkaviszonyban is maradjon. A megkötött tanulmányi szerződéshez mind a kettő félnek tartania kell magát, ellenkező esetben szerződésszegést követhetnek el. Mind a két fél elkövetheti a szerződésszegést. A munkavállaló akkor, ha nem jár be az oktatásokra, vagy nem sikerülnek a vizsgái, esetleg a felmondási tilalom ellenére felmond. Ilyen esetekben a munkaadó vissza követeli a pénzt, amit eddig a munkavállaló oktatására költött, de azt is megfizettetheti arányosan, ha kevesebb időt töltött el munkaviszonyban, mint 5 év. Sokszor maguknak a munkavállalóknak megéri szerződést szegni, hiszen más munkaadónál magasabb bérezést ígérnek neki és abból ki tudja fizetni a tartozását a régi cége felé, de olyan is sokszor előfordul, hogy az új cég átvállalja a visszafizetést a régi munkáltató felé.