A kelet-berlini munkásfelkelés olyan volt a kelet-európai kommunista blokknak, mint a Szovjetuniónak a kronstadti lázadás 1921-ben. Mindenki számára fontos tanulságokkal járt. A hatalmon lévők azzal szembesültek, hogy az új, elvileg magát proletárdiktatúrának nevező rezsim egyik legkomolyabb ellenfele éppen a városi néptömeg, leginkább a munkásság lehet. A társadalom pedig megtanulhatta, kíméletre ne számítson, ha a rendszer alapjait támadja. 1949-ben egyértelmű lett, hogy Németországot tartósan kettéválasztották. Nyugaton megalapították a Német Szövetségi Köztársaságot, amely demokratikus alkotmányt kapott és piacgazdaság maradhatott. Kelet bellini felkelés . Míg keleten sztálinista gyakorlat szerint kormányoztak, államosították a gazdaságot és a politikai életben a szovjet birodalmi érdeket kiszolgáló kommunista uralom kezdődött. Már az ötvenes évek elején eltagadhatatlan volt az életszínvonal-különbség a nyugati és a keleti német ország között. A keletnémet munkásság különösen elégedetlen volt, és aki tehette, inkább kivándorolt nyugatra.
Kelet-Berlin megnevezés alatt Németország fővárosának egykori szovjet megszállási szektorába eső területeit értjük. A hidegháború idején Kelet-Berlin a szocialista Német Demokratikus Köztársaság fővárosa volt, míg a tőle fallal elválasztott Nyugat-Berlin az NSZK -hoz közel álló politikai egység. Története [ szerkesztés] 1945 tavaszán a francia, brit, amerikai és szovjet szövetségesek győzelmet arattak a náci Németország felett. Berlint négy megszállási szektorra osztották. 1953. június 17. | Kirobban a kelet-berlini felkelés. A háborús szövetségesek azonban hamarosan szembefordultak egymással és Berlin egyre inkább a hidegháború egyik forró pontjává vált. Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin szétválása 1948 -ban következett be. A nyugati szektorokban megrendezett helyhatósági választásokon győztes Ernst Reutert a szovjet megszálló hatóság nem fogadta el Berlin polgármesterének, ezért a keleti városrész irányítására saját maga nevezett ki egy főpolgármestert. 1949. október 7-én a szovjet zónában megalakult az NDK, melynek alkotmányában az ország fővárosának Berlint jelölték meg.
Ennek következtében az életszínvonal fokozatosan romlott, állandósították a háborús időkre jellemző jegyrendszert, miközben a társadalmi feszültségeket a bebörtönzésekkel és a megbízhatatlannak tartott elemek – például az egyházak – üldözésével pattanásig szították. Kelet-Németországban csak azért nem robbant ki előbb egy általános felkelés, mert az elégedetlenek számára – a kettéosztott Berlin révén – kiskapu nyílt a menekülésre, amit rengetegen ki is használtak: a kivándorlás olyan mértéket öltött, hogy néhány év után összeomlás szélére sodorta a gazdaságot. Kelet bellini felkeles hotel. A válságjelek dacára 1952 júliusában az NDK-t irányító Szocialista Egységpárt kongresszusa az eddigi "fejlődés" gyorsítását vette tervbe, ennek jegyében döntött aztán 1953 májusában a munkanorma emeléséről is. A Központi Bizottság a teljesítmény 10%-os növelését irányozta elő – a fizetés emelése nélkül – amivel tovább szélesítette a rendszer ellenzőinek különben is népes táborát. Ez a lépés már Malenkov szovjet pártfőtitkárt is közbelépésre sarkallta, aki a keletnémet pártvezetőket június elején Moszkvába rendelte, és azonnali irányváltásra utasította őket.
Hatvannyolc évvel ezelőtt, 1953. december 23-án végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét. Lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt. Az orosz opera- és balettművészet nagy hagyományú intézménye (Fotó: MTI Fotó: Kácsor László) A szovjet emberek megszokták, hogy a jelekből tájékozódjanak. 1956-10-25 7:38 - Nemzetközi sajtószemle. Ilyen jel volt az is, amikor a moszkvai Nagyszínházban 1953. június 27-én megtartott díszbemutatón megjelent ugyan a pártvezetés, a nézőtéren mégis üres maradt egy szék: az előadásról a nagy hatalmú belügyér, Lavrentyij Berija hiányzott. Pedig a Bolsoj díszelőadásai mindig is a pártegységet jelezték. Másnap aztán a moszkvaiak egy újabb jelet láthattak. Feltűnő jelet, hiszen a belvárost valósággal ellepték az állig felfegyverzett katonák, a Kreml bejáratait pedig tankok védték. Addigra azonban Moszkvában már körbefutott a hír, hogy megbukott a szovjet kormány első elnökhelyettese, a politikai bizottság tagja.
Június 17. : munkásfelkelés robban ki Kelet-Berlinben (1953) - Helsinki Figyelő A kelet-berlini munkásfelkelés olyan volt a kelet-európai kommunista blokknak, mint a Szovjetuniónak a kronstadti lázadás 1921-ben. Mindenki számára fontos tanulságokkal járt. A hatalmon lévők azzal szembesültek, hogy az új, elvileg magát proletárdiktatúrának nevező rezsim egyik legkomolyabb ellenfele éppen a városi néptömeg, leginkább a munkásság lehet. A társadalom pedig megtanulhatta, kíméletre ne számítson, ha a rendszer alapjait támadja. 1949-ben egyértelmű lett, hogy Németországot tartósan kettéválasztották. Nyugaton megalapították a Német Szövetségi Köztársaságot, amely demokratikus alkotmányt kapott és piacgazdaság maradhatott. Kelet bellini felkeles art. Míg keleten sztálinista gyakorlat szerint kormányoztak, államosították a gazdaságot és a politikai életben a szovjet birodalmi érdeket kiszolgáló kommunista uralom kezdődött. Már az ötvenes évek elején eltagadhatatlan volt az életszínvonal-különbség a nyugati és a keleti német országok között.
Az építőmunkások sztrájkjával kezdődtek, de egy nappal később már a kommunista kormány elleni több tízezres felkeléssé nőtték ki magukat a megmozdulások hatvan évvel ezelőtt Kelet-Berlinben. A felkelést a szovjetek erővel, tankokkal verték le, de öröksége megmaradt. Az 1953-as keletnémet felkelésről hétfőn két hétig tartó, időszakos plakátkiállítás nyílt a Terror Háza Múzeum előtt. Az 1950-es évek elején a keletnémet vezetés nagyszabású államosításokba kezdett, a munkafeltételek pedig egyre nehezebbek lettek a gyárakban és üzemekben. A kommunista párt az erőltetett nehézipari fejlesztések költségeinek előteremtéséhez meg akarta emelni a gyári munkások kötelező óraszámát is. Június 16-án néhány száz építőmunkás sztrájkot hirdetett és az utcára vonult. A Sztálin sugárúton a Minisztériumok Házához érkező tömeg az intézkedések visszavonását követelte. A tiltakozások csakhamar széleskörű kormányellenes megmozdulásokba csaptak át, amihez több ezren csatlakoztak. A tüntetések vezetői sztrájkra szólítottak, a kommunista kormány lemondását és szabad választások kiírását követelték.
Biztos vannak jó márkák, ez mindenesetre nem volt az. Persze nem volna rossz tudni, melyik márka volt. De hát ennyire nem lehetek előrelátó. Bár mindegy is, idén egész biztosan fagyasztok epret, ellentétben az előző évek gyakorlatával! A tervekkel akkor sem volt gond, a kivitelezésbe némi hiba csúszott: nem fagyasztottam epret 🙂. De idén, idén minden más lesz! Khm… tud valaki jó bolti mirelitet? Receptelő: Csoki gyurma avagy plasztik csoki. 🙂 Még mielőtt a receptre rátérnék (hamar munka ritkán jó:)) egy kicsit hadd ömlengjek a csokiszivarkákról. Azt SENKINEK nem szabad kihagynia! Fenomenálisan jó előállítani őket! Abbahagyhatatlan! Vagy én vagyok tök hülye. 🙂 Mindenesetre jön róla majd képes poszt. Hátha más is kipróbálja, és kiderül, hogy én kedvelem csak a kikapcsolódás eme sajátos formáját vagy népesebb a tábor. Persze azt én is belátom, hogy az ízélményhez nem elengedhetetlenül szükséges. Na akkor most már igazán jöjjön az a fránya recept. És könyörgöm, senki ne tekerjen a bejegyzés aljára, hogy megnézze, milyen hosszú a recept!
A torta alsó részét tegyük tálcára, majd a fehér csokis habot oszlassuk el rajta spatula segítségével. Ha ezzel megvagyunk, tegyük rá a másik piskótalapot. A torta tetején szintén kenjük el a fehér krémet. A tetejére ízlés szerint eper kerülhet. Fotó: Getty Images
A nagyobb adag hideg tejszínt kemény habbá verjük, és a csokis masszába forgatjuk. A kész epermousse-t a csokimousse tetejére simítjuk, és visszatesszük a hűtőbe 1-2 órára. Amikor kellőképpen megdermedt, étcsoki ganache -sal bevonjuk. Ehhez a tejszínt felforraljuk és a csokira öntjük. Várunk két percet, majd addig keverjük, míg fényes, homogén folyadékot kapunk. Ha már nem meleg, a tortára öntjük. Hogyan készítsek tortára csokidíszt otthon? - díszítés - NoSalty - Mit hogyan?. Mindenki bátorsága és tortaesztétikai irányultsága szerint járhat el ez ügyben. Az egyszerűbb megoldás, ha a ganache-t a még tortakarikában pihenő tortára öntjük, és így hagyjuk megszilárdulni. Értelemszerűen így egy szép, egyenletes réteget kapunk a tetejét, a torta oldala "csupasz" marad. Ha szeretnénk bíbelődni, akkor készíthetünk csurgatott design -t, ez is meglehetősen egyszerű. A tortát kiszabadítjuk a formából (sütőpapírgallérosok előnyben! ), és a torta tetején, a szélén kezdve elkezdjük rácsurgatni a ganache-t. Lassan csurgassuk, hogy tudjuk szabályozni, mennyire folyjon le az oldalán!