Csónakázás, élmény gumihalas pergetés a határ közelébe - YouTube
Dunai süllőzés Wobbler süllőre Süllő fogása folyóvizen Süllő I. ABSF-MERENYE SÜLLŐPERGETŐ KUPA Fiam első süllője... Süllő horgászata Süllő csontira???? Pergetőorsó csukára, süllőre
A várva várt fárasztás végén az év elsõ süllõje törte át a vízfelszínt, majd álla alatt megragadva beemelhettem a csónakba. Igazán remek jószág meresztette elõttem tüskéit. Színe egészen sötét tónusban pompázott. Viszont látásra! A horog szerencsére szájszélbe akadt, így nem okozott neki nagy sérülést. Könnyedén úszott el, amint szabadjára engedtem. Mosolyogva néztem a gumihalra. Neki is ez tetszett meg… Hogy azért, mert olyan különleges lenne, vagy csak mert éppen akkor ezt húztam el elõtte, valószínûleg sosem fog kiderülni. Pergetés kősüllőre a Dunán. Az ember mindig azzal fog, amivel dobál. De ha valami egyszer beválik, azért mindig gyakrabban kerül újra a kapocsba!
Pergető horgászat / Műcsalik bemutatása Van, azaz már csak volt(! ) egy műcsali, amivel lényegesebben kevesebbet horgásztam, mint a többivel. A gumihalról van szó. Lényegében magam sem érte(tte)m szkeptikusságomat, hisz nem egyszer fogtam már halat a nagyobb méretű gumikkal, és rá kellett volna jönnöm, be kellett volna látnom, hogy még a retúr méretű ragadozók is odacsapnak a felkínált és helyesen vezetett műhalnak. Azonban egész egyszerűen "mániákusan" ragaszkodtam a saját, addig - vagy eddig - jól bevált csalijaimhoz. Na de kérem, hogyan is kell húzni a gumihalakat? Ez itt a kérdés! Kezdő gumihalazók, vagy a témával csak most ismerkedők, tartsanak velem! RAPALA pergetőbotok bemutatója - Horgász-Zóna Horgászmagazin. Volt ugye pár esetem, évente egy-kettő mindig, amikor a "süket" éjjeleken, hajnalokon, őszi időkben nem vezetett eredményre más, csak a nap végén, "kínból" felhurkolt gumihal. Azonban ezeket az eseteket valamiért mindig elfelejtettem, és hogy, hogy nem, ha csak gumihalazni mentem, halat fognom nem sikerült. Az "áttörés" - ami a tulajdonképpeni hit, a gumihalban való hit megszületése volt - tavaly jött, egészen pontosan a téli időkben.
Szépen, szájba, ahogy kell A harcsa óta eltelt pár hét, mire végre újra jutott idõ horgászatra. Ahogy ez lenni szokott, persze a körülmények ismét nem voltak éppen a legideálisabbak… A Duna az elmúlt napok erõteljes áradása után apadni kezdett. Sõt, mit apadt? Zuhant! Ennek ellenére a víz még így is túlságosan magas volt, mire kijutottam. Ebbõl már sejteni lehet, hogy sáros, koszos is volt, ami nemigen kedvez a gumihalas horgászatnak. Márpedig én ezt terveztem. Az élõ folyóban nem is reménykedtem. Kapitális karácsonyi süllő Tassról - Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Inkább egy öblöt néztem meg, bízva abban, hogy a nagy víz elõl ide menekült néhány süllõ. Ismervén a terepviszonyokat, arra számítottam, ha pontosan el tudom húzni egy hal orra elõtt a gumit, talán sikerül kapásra bírni. Az elmúlt év õszén jó néhány szép süllõt sikerült itt horogra kerítenem, de zömmel apróbb twisterekkel. Most ezekben nem reménykedtem, mivel jó, ha 20 centire látszott a vízben a csalim és úgy gondoltam, valami feltûnõbbre lesz szükség, hogy egy kósza jószág észrevegye és ráharapjon.
Én inkább inkább fővárosi dunai gumizásra ajánlanám ezt a gyors pálcát, ahol könnyedén lehet átpattogtatni a gumit mindenféle alattomos akadón és azért átütőerőnek sincs híján (sőt! ). Torayca+SK chemical karbon blank, Fuji K Alconite gyűrűkkel és szintén Fuji orsótartóval. Bőbebb infó: ITT. RAPALA Distant Shore Ez a Sniper gumihalas verziója, kimondottan nagytestű ragadozók elejtésére tervezték, ezek hosszú pálcák 274 és 289 centiméteres hosszban készülnek és 14-56g valamint 14-42 gramm dobósúllyal. A látszólagos alacsony dobósúly ellenére hatalmas erőtartalékokkal rendelkezik, és ott van még az erőkar, ami sokszorozza az erejét. SLD széria azaz a Super Light Dreamer Rapala Keranga Spin Ez egy igazi lágy, de gyors UL pálca, a tömege mindössze 65 gramm, 0, 8-4, 5 grammig van a dobósúlya. Bevallom, hogy elbizonytalanodtam, hogy mire alkották meg ezt a szörnyet, mert az első videón, amit találtam róla, egy srác apró bluegillekre gumizik vele, és nagyon jól látszik a bot minden rezdülése, együtt dolgozik az apró halakkal.
Jómagam maximum 10 centis csalikat használok, de Somáék a 15 centis darabokat sem találják túl nagynak. :o) Az élet őt igazolta, ugyanis bődületes kapás dördült el a mélyben, mire barátom tekintélyes halat akasztott. A küzdelem csupán pár percig folyt, majd a bot vége megkönnyebbült. Soma csalódottan tekerte fel a zsinór, a vége másfél méteren volt nyálkás. Bizony egy szép harcsát akasztott, véleménye szerint biztosan tíz pluszos volt. Érdekes, hogy a harcsák a téli hónapokban sem restek odavágni az orruk előtt elhúzott műcsaliknak... A sötétség beálltával már nem láttuk értelmét a maradásnak, így hazafelé vettük az irányt. Bár, nem adott halat ez a nap, mégis olyan tapasztalatokra tettem szert, melyek egyszer talán elvezetnek életem süllőjéhez... :o) Fényképezés után irány a meder Dunai pergetésre összeállított gumihal és twister arzenálom Egy téli délelőttön, éppen begurult vonatom a tatabányai állomásra, mikor csöngött telefonom. Soma hívott: Most gyere, óriási süllőket fogunk! A legnagyobb egy 11 kilós gyönyörűség volt.
A hely nevét onnan kapta, hogy egykor az itt található nagy, lapos szikláról startoltak a sárkányrepülősök. A kitérő után a sárga sáv jelzésen folytatjuk tovább a túrát Magyarország legidősebb erdősége, a Kékes-Észak Erdőrezervátum területén. Fontos, hogy ezen a területen már csak a kijelölt utakon szabad haladni, azokról az erdőtörvény értelmében nincs lehetőség letérni. Rövid ereszkedés után elérjük a Sombokor kilátópontját, ahonnan a Sárkányossal ellenkező irányba, többnyire nyugatra és délre láthatunk el, a Nyugati-Mátra csúcsaira, Gyöngyösre és az Alföldre, illetve szemünkkel végigkövethetjük a "Déli"sípálya vonalát. Innen, a kilátóponttól egy rövid szakaszon veszélyesebbé válik az út, meredek, kőmorzsalékos hegyoldalon, nagy sziklák között egy fenyvesen vezet át az ösvény pár száz méteren itt fokozottan érdemes figyelni mind magunkra, mind pedig túratársaink épségére. OKT-21 - OKT szakasz - Kéktúra. Az ereszkedő után egy útelágazáshoz érünk, mely az Erdőrezervátum nyugati "kapuja", itt látjuk a sárga kereszt jelzést, túránkat ezen a jelzésen folytatjuk tovább nyugat felé (balra), Mátraháza irányába.
Standard szoba a Lifestyle Hotel Mátrában Galéria: Kiránduljon a Mátrába! (Fotó: mimi / Travelo) Így ha nincs kifejezett preferenciája, csak eltöltene egy szép hétvégét egy hegyvidéki wellness szállodában, nyugodtan válassza azt, amelyiket aktuálisan jobb áron kínálják, komoly csalódás egyik helyen sem fogja érni. Ugyanakkor találtunk pár olyan szempontot, amely alapján egyik vagy másik hotel alkalmasabb lehet bizonyos utazók számára. Ezek a következők: Az ágyból is a Kékest akarja látni? Válassza az Ózont. Mátraháza kékestető turf gratuit. Nemcsak a szobák egy jó része, de a lobby, az étterem, a terasz és a wellness így úgy van tájolva, hogy a Kékesre lássunk rá. (Egyébként a Lifestyle étterméből és wellness részlegéből is fantasztikusan szép a kilátás az erdőre, de a Kékes egyértelműen az Ózonból látszik jobban. ) Kilátás az Ózon egyik szobájából Galéria: Kiránduljon a Mátrába! (Fotó: mimi / Travelo) Fontosak a finom falatok? Nekünk jobban bejött a Lifestyle ételkínálata, változatosabbnak és finomabbnak is találtuk, mind a reggeli mind a vacsora választékát.
És ha többet a büdös életben nem fogunk a kezünkbe ilyen botot, a későbbiekben akkor is jót tudunk mosolyogni azokon, akik csak divatból szorongatják maguknál a nordic walking botokat, de ötletük sincs, hogyan kéne őket igazából használni. 3. Szeret kirándulni? Irány a Kékes! Induláskor magunk sem gondoltuk volna, hogy milyen kellemes élmény lesz a 14 kilométeres, 400 méteres szintkülönbségű Mátraháza-Kékestető-Sötét lápa nyerge-Gabi halála-Déli sípálya-Mátraháza körtúra. Kékes Turista Egyesület - Gyöngyös. Pedig nem vagyunk nagy túrázók, de az őszi erdő látványa, a kékesi tévétorony kilátója, a vadregényes tájak, misztikus, mohás kőfolyások, az erdő kis állatai mókustól madarakig, illetve az elhagyatott síugrósánc hátborzongató torzójának látványa végig lekötötték a figyelmünket, és ripsz-ropsz repültek a kilométerek. Merre menjek? Galéria: Kiránduljon a Mátrába! (Fotó: mimi / Travelo) túrát tovább színesíti, hogy a Kékes északi oldalán, szigorúan védett őserdős területen haladva több hatalmas kidőlt fa törzsén kell átküzdeni magunkat – elsőre ijesztő, de olyan régóta vannak itt, hogy a kirándulók mindenhol kijárták a megfelelő útvonalat, hol mászni kell, hol átbújni az ágak alatt.
A csúcsponton az I. világháborúban meghalt turisták 1930-ban avatott emlékműve áll. Lemászva a szikla déli, gyökérakadályos, törmelékes és meredek oldalán, pillanatokon belül újabb kilátópontra jutunk. Ez a sziklafal délkeleti végpontja, mely merészen nyúlik ki a Kékes-völgy oldala fölé. Mátraháza kékestető turn around. A Keleti-Mátra legmélyebben bevágódott és egyik leghosszabb völgyének kanyarjain túl ott pöfékel az Alföld peremén a közeli lignittelepeket hasznosító Mátrai Erőmű. A Sas-kő után elhagyjuk a gerincet, és oldalában, szűk, vadregényes ösvényen kerüljük meg a Kis-Sas-kő bércét. Az éles kanyarok egyike előtt kis tisztás nyit panorámát visszafelé a Kékesre és a Galyára. A megkapó hangulatú pontról jól látszik a Kékes északi oldalának szinte függőleges letörése – mely meredeksége miatt alig háborgatott erdőket, sőt, egy apró őserdőfoltot is megőrzött. Rövidesen a Markazi-kapuba érkezünk: a "kapuk" a főgerincet két átellenes oldalról ostromló, hátraharapózó patakvölgyek által lealacsonyított pontok, azaz hágók.