Itt vagy: Kezdőlap Háztartás tükör fali fali White tükör árak Fehér lehajtható fali asztal 100 x 60 cm 39 320 Ft Ez a lehajtható asztal a falra szerelhető, így használható többek között fali asztalként, konyhaasztalként, íróasztalként gyermekei számára vagy akár számítógép tárolására. Ez... Fehér, falra szerelhető mágneses üvegtábla 80... 24 140 szállítási díj: 2 990 Ft Törölhető mágnestáblánk ideális megoldást jelent, ha szeretne egy olyan központi helyet létrehozni otthonában, ahová jegyzetelhet, rajzolhat, vagy fényképeket rakhat ki. A mágneses... Fehér, falra szerelhető mágneses üvegtábla... 30 500 Tükör újdonságok a
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
További Információ. ELFOGADOM
Scott azért tért vissza a dél-spanyol városba, mert tudta, hogy a helyiek barátságosak, a korábbi polgármester, Alfredo Sánchez Monteseirín pedig mindenben segítette a stáb munkáját. A sevillai forgatás befejezte után a film Marokkóban folytatódott, ahol a XII. századi Jeruzsálem mását építették fel. Trónok harca (2011) A sevillai királyi palota a keresztény és a mór építészeti stílusok lenyűgöző keveréke: aranyszínű mennyezetek és élénk csempék váltogatják egymást. Érthető, hogy a Trónok harca rendezői miért ezt a helyszínt választották Dorne székhelyéül. A sorozatban Dorne a hét westerosi királyság közül a legdélibb. Ez a királyság igencsak eltér Westeros többi régiójától, és az éghajlata is jellegzetes: a havas Északhoz képest meleg és száraz. A sorozat ötödik évadában a sevillai Alcázar vette át a Sunspear-vár szerepét, a Martell-ház központjául szolgáló területet. Index - Kultúr - Ahol a Trónok harca és Arábiai Lawrence találkozik. A második, a hatodik, a hetedik és a kilencedik részben is láthatunk jeleneteket a spanyol palotából. A rendezők eredetileg az Alcázar kertjei miatt döntöttek úgy, hogy ezen a helyszínen forgatnak.
A sevillai királyi palota, ismertebb nevén Alcázar épületegyüttesét a kora középkorban emelték, amikor az ókori Rómában Hispalisként, majd később Spaliként ismert gótikus városból Ixbilia lett. Córdoba első mór kalifája, III. Abd ar-Rahmán 913-ban elrendelte, hogy a város déli részén új kormányzati épület (Dar al-Imara) épüljön. Ettől kezdve Sevilla hatalmi központja a város kikötőjéhez, a gazdasági tevékenység központjához kapcsolódott. Az épületegyüttes türelmesen alkalmazkodott az egymást váltó uralkodócsaládok igényeihez. A XI. században az Abbászidák vették át az uralmat Sevilla környékén, a palota területét pedig kibővítették. Az új palota (al-Mubarak) hamarosan a város hivatalos és irodalmi életének központja lett. Az Almohádok bezárták a központot, lebontották a komplexumot, az új palotát pedig egészen a Guadalquivir folyóig bővítették, amit aztán a fő rezidenciájukká tettek. Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen - Fidelio.hu. A környéket 1248–49-ben Kasztília hódította meg vagy éppen vissza (Reconquista), a területet (pontosabban az épületet) pedig azóta is királyi rezidenciaként és a város politikai központjaként aposztrofálják.
Ezeket nem sokkal később Londonban és New Yorkban afféle show-műsor keretében mutatta be, s az alig harmincéves Lawrence szinte hetek alatt háborús hős és híresség lett. A közönség képzeletét főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg, de sokan furcsállották különc viselkedését. (Lawrence egyébként csak a filmvásznon magasodott mindenki fölé, a valóságban csak 166 centi magas volt. ) Az első világháborút követő párizsi béketárgyalásokon az arab, majd a brit delegáció tagjaként hasztalanul érvelt az egységes arab állam létrehozása mellett, mert a britek és franciák 1916-ban titokban már felosztották egymás közt a Közel-Keletet. A csalódott Lawrence lemondott tisztségéről, a felajánlott lovagi címet visszautasította, és Oxfordba ment tanítani. A 10 legjobb film az I. világháborúról | Oldal 3 a 3-ből | Filmezzünk!. Amikor 1921 elején Irakban lázadás tört ki, a gyarmatügyi miniszter, a későbbi kormányfő Winston Churchill őt kérte fel tanácsadónak, s az ő javaslatára adott önkormányzatot a területnek. Thomas Edward Lawrence (1927) (Fotó/Forrás: Universal History Archive/UIG via Getty Images) 1922-ben John Hume Ross álnéven belépett a légierőhöz, de a sajtó a nyomára akadt, ezért végül Pakisztánba vezényeltette át magát, ezúttal - fricskaként író honfitársának - T. Shaw néven.
Munkája során a brit felsőbbrendűségben mélyen hívő kollégái rosszallását kiváltva összebarátkozott a helybéliekkel, megtanulta nyelvüket, megismerte kultúrájukat. Ez a tudása az első világháború kitörése után értékelődött fel. 1914-ben a Sínai-félszigeten és a Negev-sivatagban kutatott, de valójában a hadsereg megbízásából a területet mérte fel. Két év irodai munka után, 1916-ban minden katonai képzettség és tapasztalat nélkül nevezték ki a török uralom ellen az arábiai sivatagban fellázadt Fejszál al-Huszein sejk összekötőjének. Lawrence elérte, hogy a felkelők jelentős török erőket kössenek le, sőt a britek támogatását élvező Fejszál előbb Medinát, majd 1918-ban Damaszkuszt is elfoglalta. A harcok során többször megsebesült, állítása szerint egyedül ő maga 79 vasúti hidat robbantott fel. A törökök vérdíjat tűztek ki a fejére, bár pontos személyleírásával nem rendelkeztek, s az arabok közül senki sem árulta el. Az álruhás Lawrence csak egyszer, 1917-ben esett rövid időre fogságba. C. Leonard Woolley (balra) és T. Lawrence a szíriai Karkemiszban régészeti ásatásokon, circa 1912-1914 (Fotó/Forrás: Wikipedia) A háború végén Jeruzsálemben hosszú beszélgetéseket folytatott Lowell Thomas amerikai újságíróval, aki fotókat és filmfelvételeket is készített róla.
Warrior Nun (2020) A Netflix tavalyi produkciója, a Warrior Nun Andalúziában játszódik, így a forgatás is ebben a térségben zajlott: a filmesek természetesen ellátogattak az Alcázarba. Az amerikai fantasy stábja nem a buja kertekben forgatott, hanem inkább a belső tereknél tette le a voksát. A kilencedik és a tizedik epizód kriptás jeleneteit (amelyek a sorozatban állítólag a Vatikán részét képezik) itt vették fel. (Borítókép: Az Alcázar 2015-ben. Fotó: Education Images / Universal Images Group / Getty Images)
Értékelés: 83 szavazatból T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta. Egyéb epizódok: Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 1963 Legjobb film David di Donatello Díj Oscar-díj Legjobb látványtervezés: John Box Legjobb külföldi színész jelölés: Anthony Quinn Golden Globe-díj Legjobb színész - drámai kategória Legjobb forgatókönyv Robert Bolt Legjobb férfi mellékszereplő Omar Sharif 1963