"…az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…" 170 éve született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma (több helyen Hugonnay néven szerepel) 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. Apja szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza volt. Első magyar orvosi ingyen. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek.
Diplomáját azonban a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így Hugonnai Vilma csak szülésznőként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelő kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. Magyarországon 1895. november 18-án engedélyezték a nők felvételét egyes magyar egyetemeken, diplomájuk elfogadtatása mégsem ment könnyedén. Házassága megromlott, válása után másodszor az eozin-mázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez ment feleségül. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 90 éve halt meg | PHARMINDEX Online. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, és az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete. Hugonnai Vilma több nőknek szánt felvilágosító művet írt. Előbb A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos – Az egészség ápolásának kézikönyve, különös tekintettel a női- és gyermekbetegségekre, valamint a szülészetre és gyermekápolásra című munkája.
Már korábban a tudomására jutott, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt. Az első évfolyamot jeles eredménnyel végezte el. Tanárai is felfigyeltek hihetetlen munkabírására és tehetségére. Állást kapott az egyetem fiziológiai intézetében, ahol kiválóan helyt állt. A harmadik évtől a klinikai munkába is bevonták. 1879. február 3-án Hugonnai Vilmát Zürich-ben orvosdoktorrá avatták. Eleinte igen nehéz körülmények között tengette életét, mivel férje elengedte ugyan, de anyagilag nem támogatta. Egy ideig az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott. A grófnőből lett első magyar orvosnő | National Geographic. De ő nem svájci karrierre vágyott. Hazatért Magyarországra, hogy itthon gyakorolja orvosi hivatását. Ez viszont nagy akadályba ütközött: hiába kérte orvosi diplomájának elismerését, az akkori magyar törvények ezt nem tették lehetővé. Hogy mégis dolgozhasson, szülésznői diplomát szerzett, és ezen a területen segített a rászorulókon. Betegek sokaságát kezelte titokban. Ez az ő számára megélhetési lehetőség is volt, mivel addigra már elvált a férjétől, meg kellett élnie valahogyan.
Idős korában, 21 éves lányát tüdőbetegségben elveszítve sem tört meg a tettrekészsége. Megérte még a nők teljes egyetemi egyenjogúsítását. 1922. március 22-én hunyt el. " Nem tekintheti a férfi a nőt, mint régente, tisztán úgy, mint ki javára született. " – idézet legyen a fotó alá. 2021-03-26 | Kategóriák: Hírek
Leírás A Rózsaszín virágú rózsalonc ( Weigela florida Abel Carriere) 1-2 méter magas, ívesen széthajló ágú cserje. Májustól júniusig nyíló rózsaszín-lila színekben tarkálló virágainak torka sárga. Rózsaszín virágú cserje utca-velence. Szoliterként, vagy nyíratlan virágos sövénynek ültetik. A rózsaszín virágú rózsalonc gondozása Napra vagy félárnyékba, átlagos kerti talajba való, télálló, várostűrő. Júniusban, a virágzás után ajánlott visszametszeni, ha már túlságosan elburjánzott. Egyszerre ne nem szabad többet metszeni, mint a bokor harmada. Virágmagok a Kertlap Webáruházból
Hazája Japán. Igényes növény, az átlagosnál kicsit nedvesebb talajokat kedveli. Boglárkacserje, Kerria japonica Mutatós sárga virágai miatt kedvelt lombhullató cserje díszcserje. Kínában őshonos, onnan került át a Japán kertekbe. Teljesen télálló. Liliomfa, Magnolia A Csillagvirágú liliomfa kisebb kertekbe ideálisan alkalmazható, lassan növő, 3-5 méter magas virágzó cserje, vagy kisebb fa. Jezsámen, Phyladelphus Virágos cserjék. Mintegy 70 fajt számláló nemzetség május - júniusban nyíló virágairól kapta magyar nevét, amelyek illata a szubtrópusokon élő valódi jázminok illatára emlékeztet. Gránátalma, Punica granatum A gránátalma 4-6 méter magas, igen hosszú életű, sűrűn és tüskés ágú, lombhullató cserje vagy kisebb fa. Mérete a bokor korától is függ, idősebb korában őszibarackfa nagyságú lehet. Rózsaszín virágú rózsalonc (Weigela Abel Carriere) - Kertlap Piactér. Ép szélű, lándzsás levelei többnyire átellenesek. Nyáron hozza élénkpiros, tölcsér alakú, ráncos szirmú virágait. 3-6 cm széles, tölcsér alakú, korallpiros virágai júniustól - szeptemberig folyamatosan nyílnak.