"…az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…" 170 éve született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma (több helyen Hugonnay néven szerepel) 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. Apja szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza volt. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Grófkisasszonyból orvosdoktor | Képmás Magazin. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek.
Egy fiatal lány diszítette föl a nevét az a múlt héten az orvostudományi czímmel; ő az első magyar egyetemen végzett orvosnő, a kinek nyomdokain fog haladni most már a követők nagy sora. Dr. Steinberger Sarolta tisza-újlaki jómódú család gyermeke; középiskolai tanúlmányait magánúton végezte, az érettségi vizsgálatot a kolozsvári ref. kollégiumban tette le szép sikerrel. Épen abban az esztendőben nyilt meg az egyetem kapuja női hallgatók számára és ő volt az első, a ki az orvostudományokhoz vezető küszöböt átlépte. Első magyar orvosnő: Dr Hugonnai Vilma - Sumida Magazin. Öt évi kitartó munkásság után, a mult héten folyt le ünnepélyes tudorrá-avatása, mely alkalommal a központi egyetem aulája nagyszámu érdeklődő közönséggel telt meg. A doktor-kisasszony nehány hét múlva hosszabb külföldi útra indúl, a hol főleg a nőgyógyászatot fogja tanulmányozni s onnan visszatérve orvosi működését Budapesten kezdi meg.
Az 1847. szeptember 30-án született grófi családban. Gyerekkorából meghatározó élménye lehetett tüdőbajos édesanyja betegeskedése. Vilma nagyon érdeklődött a természettudományok iránt, magániskolába járhatott, de abban az időben a leánynevelő intézetek még nem adtak érettségi bizonyítványt. Első magyar orvosi tv. A kor hagyományainak megfelelően 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Autodidakta módon képezte magát, megtanulta a betegápolást és a gyógyászat alapjait, majd a további tanulmányait tervezte. Három gyermeke közül csupán egy fiú érte meg az iskolás kort, bár vele nevelőnő foglalkozott, nagy kihívást jelentett Vilma számára, hogy gyermekétől el kellett válnia egy időre. A zürichi egyetemen tették először lehetővé, hogy nők is látogathassanak előadásokat, majd diplomát szerezhessenek. A forradalmi hírről többek között Jókai Mór is beszámolt a Hon című lapban, állítólag Hugonnai Vilma is itt olvasott a lehetőségről. Férje és apja engedélyével ugyan, de anyagi támogatásuk nélkül útnak indult Svájcba.
Már korábban a tudomására jutott, hogy a svájci egyetemek megnyitották kapuikat a nők előtt. Az első évfolyamot jeles eredménnyel végezte el. Tanárai is felfigyeltek hihetetlen munkabírására és tehetségére. Állást kapott az egyetem fiziológiai intézetében, ahol kiválóan helyt állt. A harmadik évtől a klinikai munkába is bevonták. 1879. február 3-án Hugonnai Vilmát Zürich-ben orvosdoktorrá avatták. Eleinte igen nehéz körülmények között tengette életét, mivel férje elengedte ugyan, de anyagilag nem támogatta. Egy ideig az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott. De ő nem svájci karrierre vágyott. Első magyar orvosi teljes film. Hazatért Magyarországra, hogy itthon gyakorolja orvosi hivatását. Ez viszont nagy akadályba ütközött: hiába kérte orvosi diplomájának elismerését, az akkori magyar törvények ezt nem tették lehetővé. Hogy mégis dolgozhasson, szülésznői diplomát szerzett, és ezen a területen segített a rászorulókon. Betegek sokaságát kezelte titokban. Ez az ő számára megélhetési lehetőség is volt, mivel addigra már elvált a férjétől, meg kellett élnie valahogyan.
Rendkívüli akadályokba ütközött: letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát – 34 évesen, második magyar nőként érettségizett –, majd kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – ezt elutasította. Szülésznői vizsgát tett. Házassága felbomlott, anyagi gondjai voltak. Betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ekkor írta A nők munkaköre című tanulmányát. Első magyar orvosi -. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául. 1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. Megszületett Vilma lányuk. Felhagyott szülésznői gyakorlatával, elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetése iránti igényét, ami ekkorra már az egész női társadalom problémáját jelentette. 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is.
Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el. Utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halálakor több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. Forrás: MTI /Fotó:
Erzsébet Paula Linegar (balra) és Romain Lepicard kutatók társaságában a Mars-csokoládégyárban tett látogatása alkalmával Slough-ban 2013. április 5-én © AFP / Adrian Dennis, pool II. Erzsébet 2009. december 17-én hintó helyett a vasutat választotta: a King's Cross vasútállomáson, ahonnan a menetrend szerinti vonattal utazott Norfolkba a karácsonyi ünnepekre © AFP / Stefan Rousseau, pool II. Erzsébet egyik friss születésnapi felvételén 2016. április 20-án a Windsori kastély keleti teraszán, négy kutyájával – a fotós nem más, mint a világhírű Annie Leibovitz © Annie Leibovitz - AFP © AFP / Toby Melville, pool Kövessenek minket a Facebookon is! 2013. január. Szerényen ünnepel ma II. Erzsébet királynő | 24.hu. 09. 12:19 Kiss Ádám, Fülöp Máté (szerkesztő) Nagyítás 100 éve született Tricky Dicky, az egyetlen bukott amerikai elnök - Nagyítás-fotógaléria 1913. január 9-én született Richard Nixon, Amerika 37., egyben egyik legemlékezetesebb elnöke. A kommunistafaló politikusból a kommunista világ felé nyitó elnökké vált, Amerikát kihozta Vietnamból és fellőtte a Holdra, ám végül egy piti betörésnek indult ügyön hasalt el.
A brit uralkodó 1926. április 26-án látta meg a napvilágot, ma üli 91. születésnapját. Szolidan, csendesen, szerényen, családi körben, már amennyire a mi fogalmaink szerint egy királyi ünnep szolid és szerény lehet: mondjuk inkább úgy, különösebb felhajtás nélkül. Két születésnap A palotában legfeljebb csak pezsgő durrog, ám London péntek délben ágyúlövésekkel tisztelgett az uralkodó előtt. A Hyde Parkban 41, a Windsor Great Parkban 21, a Towerben pedig 62 ágyút sütnek el. A 80. születésnapján Erzsébet kiment a kastély környéki utcákra, hogy személyesen fogadja alattvalói gratulációját – de általában tényleg szűk körben tölti a napot. A nemzetközösség majd júniusban ünnepli hivatalosan hatalmas felvonulással, parádéval megadva a módját. II. Erzsébetnek, mint a XVIII. VAOL - Bajnoki hajrában a jégkorongozók. század második fele óta minden brit uralkodónak két születésnapja van. A szokást II. György uralkodása alatt 1748-ban vezették be. A király ugyanis november 9-én született, és a szigetek időjárása ilyenkor már nem kedvez a szabadtéri nagy buliknak.
A 440 drágakővel és féldrágakővel ékesített, 2, 3 kilogramm súlyú koronát az uralkodó a BBC-műsorban 65 év után vette ismét a kezébe, mintegy megmérve, hogy - szavai szerint - "még mindig olyan nehéz-e", és nevetve állapítja meg, hogy "bizony, még mindig... megvan egy tonna is". A műsor készítőitől a királynő is megtudott számára történelmi újdonságként szolgáló információkat arról, hogy a koronaékszereket a II. világháború sötét napjaiban hol rejtegették. VAOL - Agyonvertek egy férfit egy józsefvárosi lakásban. Az archívumokból előásott, korabeli titkos feljegyzésekből kiderül: a koronázási kincseket a London nyugati határában fekvő ősi királyi kastély, Windsor egyik 18 méter mély középkori pincéjében rejtették el, nehogy egy esetleges náci invázió esetén Hitler kezére jussanak. A rejtett lejárat hollétét csak néhány ember ismerte, és a királynő, aki a háborús éveket kamaszkorú hercegnőként szintén Windsorban töltötte, nem volt köztük. Kényelmetlen élmények Az uralkodó a BBC-műsor készítőitől hallotta először a sztorit, és azt is, hogy édesapja, VI.
2013. május. 05. 12:57 Iliás Katalin (szerkesztő) Mert anya csak egy van - Nagyítás-fotógaléria Anyák napja alkalmából nézze meg édesanyákról és gyermekeikről készült galériánkat! 2013. április. 08. 13:35 Fülöp Máté (szerkesztő) Picasso kalandjai - Nagyítás-fotógaléria Pablo Picasso élete nyitott könyv: minden oldalát maga írta, festette, formázta, esetleg a betűk rajzolatát is maga találta ki. Néhány izmus vele kezdődött, másokhoz csatlakozott és tőle lett az, ami, de leginkább: Picasso maga volt az irány. Spanyolul és franciául írt verseket, színdarabokat, és bár kéziratai hemzsegtek a helyesírási hibáktól, ennek is művészi okai voltak: úgy gondolta, egyénisége elveszne egy olyan szabályrendszerben, melyhez neki semmi köze. Az 1973-ban készült Picasso kalandjai című film abszurd vígjáték, burleszk a XX. századi párizsi művészvilágról. Picasso utolsó felesége Jacqueline Roqeu volt. Picasso 1973-ban bekövetkezett halálát követően tizenhárom évvel később Jacqueline saját kezével vetett véget életének.
(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.