A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Mária királyné Mária, Románia királynéja Született: 1875. október 29. Ashford; Anglia Meghalt: 1938. július 18. "Hazatér" Mária román királyné szíve » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. (62 évesen) Sinaia; Románia Mária királyné, született Mária edinburgh-i hercegnő ( angolul: Princess Marie of Edinburgh and Saxe-Coburg and Gotha, németül: Prinzessin Marie von Edinburgh und Sachsen-Coburg und Gotha, románul: Regina Maria a României, teljes nevén Marie Alexandra Victoria; Ashford, 1875. október 29. – Sinaia, 1938. ) edinburgh-i és szász-koburg és gothai hercegnő, férje révén Románia királynéja. Tartalomjegyzék 1 Gyermekkora 2 Házassága 3 A trónörökösné, a királyné és az anyakirályné 4 Emlékezete 5 Források [ szerkesztés] Gyermekkora Mária hercegnő az Eastwell Parkban született 1875 -ben, Alfréd brit királyi és szász-coburg-gothai herceg és Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő legidősebb leányaként. December 15 -én, a windsori királyi kastély magánkápolnájában anglikán hitre keresztelték meg. Máriának három húga volt, Viktória Melita, Alexandra és Beatrix.
Mária és legidősebb fia, Károly kapcsolata kezdetben harmonikus, bensőséges viszony volt, ám Károly később ellenezni kezdte édesanyja és Ştirbey románcát. Mária kívánsága az volt, hogy Károly dinasztikus házasságot kössön, ám ebbe a trónörökös nem volt hajlandó belemenni, mivel ő a szeretőjét, Magda Lupescut akarta elvenni. A helyzetet még az sem tudta megoldani, hogy Károly király lett, és visszatért Párizsból. Mária királyné és Miklós herceg Ferdinándnak és Máriának három leánya, illetve három fia jött világra: Károly herceg ( 1893 – 1953), román király II. Károly néven Erzsébet hercegnő ( 1894 – 1956), görög királyné házassága révén Mária hercegnő ( 1900 – 1961), jugoszláv királyné Miklós herceg ( 1903 – 1978) Ileana hercegnő ( 1909 – 1991), osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi hercegné Mircea herceg ( 1913 – 1916). Mária királyné. [ szerkesztés] A trónörökösné, a királyné és az anyakirályné 1914 -ben meghalt I. Károly király, így Ferdinánd követte őt a trónon, Mária pedig Románia királynéja lett.
Végrendeletének megfelelően az angliai születésű királyné szívét tartalmazó ezüstkazettát a szertartás ideje alatt és végső nyughelyén is a román és brit zászló fogja takarni. Mária edinburghi hercegnő - apai ágon Viktória brit királynő, anyai ágon pedig II. Mária királyné Románia „titkos fegyvere”? - 2020. május 21., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Sándor orosz cár unokája - I. Ferdinánd román trónörökössel 1892-ben kötött házasságának köszönhetően 1914-ben lett Románia királynéja. Mária királyné a sebesült katonák ápolása és más karitatív szerepvállalásai révén gyorsan népszerűvé vált alattvalói körében, majd diplomáciai kapcsolatai révén jelentős szerepe volt abban is, hogy a párizsi békeszerződésekkel Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit. A hazájában nagy tiszteletnek örvendő királyné végakarata egyébként nem teljesülhetett teljes egészében: ő ugyanis azt szerette volna, ha szívét kedvenc fekete-tengeri üdülőhelyén, Balcsikon őrzi meg az utókor, de az úgynevezett Kvadrilater - Dobrudzsa két déli megyéje - 1940-ben visszakerült Bulgáriához.
Máriát ugyanebben az évben feleségül vette a Hohenzollern-házból származó román trónörökös, az 1914-ben trónra lépő I. Ferdinánd. A hercegnő hamar népszerű lett a román nyilvánosságban: egyrészt viszonylag hamar (és jól) megtanult románul, másrészt nyilvános szerepléseiben tökéletesen azonosult a román közvélemény célkitűzéseivel; továbbá ügyelt arra, hogy viselkedésével vagy öltözködésével ne botránkoztassa meg az ortodox egyházat. Ugyanakkor a dinamikus kisállam Párizsra és általában Nyugat-Európára tekintő elitjének is a modernitás fuvallatát jelentette a sokszor túlságosan németesnek tartott királyi udvarban: rövidre vágott frizurájával például divatot teremtett. A lovaglás iránti szenvedélye külföldön is ismert volt, sőt, a megfigyelők szerint jobban ülte meg a lovat, mint királyi férje. Románia balkáni háborúi, majd az első világháború során, ha lehet, még tovább növelte népszerűségét: rendszeresen látogatta a tábori kórházakat, sőt, betegápolói feladatokat is vállalt, amiről a korabeli média szorgosan tudósított.
Férjével ellentétben, aki nem nézte jó szemmel miniszterelnöke erőszakosságát és önfejűségét, a királyné kezdettől jó viszonyt ápolt a nemzeti-liberális politikussal, és szívesen kötélnek állt. Útját emellett olyan politikai számítások is kísérték, hogy a békekonferencia egyes, Románia számára hátrányos döntéseiért ne csak a kabinet vállalja a felelősséget, hanem abban az udvarnak is osztoznia kelljen. Mária királyné kétségkívül jobban megtalálta a hangot Wilsonnal és Clemenceau-val, mint Brătianu miniszterelnök. Az akkor 43 éves Mária vonzó és szellemes nő volt, akinek nyelvtudása, műveltsége, nagyvilági modora sokakra volt hatással az általa meglátogatott döntéshozók közül. A királyné 1919. március elején érkezett Párizsba. Néhány napnyi ott-tartózkodás után átkelt Nagy-Britanniába, majd március legvégén visszatért, és Aix-les-Bains-be való távozása előtt újabb bő tíz napot töltött a francia fővárosban. Ünnepélyesen fogadták a Francia Akadémián, találkozott Clemenceau-val, Poincaréval, Wilson amerikai elnökkel, és ami ennél is fontosabb: az elnök feleségével, Edith Wilsonnal, akivel rögtön rokonszenvesnek találták egymást.
Más szálak is beindulnak, hullámzó kapcsolata férjével, az uralkodó Ferdinánddal, egy régi szerelem, nehézségei fiaival, de a dicsfény-dramaturgia legyint ezekre a ködfoltokra. Drámai történelmi helyzet, drámai hősnő, akit edinburgh-i hercegnőként pottyantott a német Hohenzollern-Sigmaringen-házból származó Ferdinánddal kötött házassága Romániába. Egyszóval, drámai tematika – dráma nélkül. Aminek nem a lazán kezelt történelmi hitelesség az oka, hanem egyszerűen a hercegné alakja előtti tisztelgés unott felszínessége. Ez pedig oda vezet, hogy a magasztalni kívánt figura ellenszenvessé, a román diadal pedig súlytalanná, provinciálissá válik. A film önhitt, értékrendjét semmivel sem igazoló konzervatív, már-már royalista szemléletének köszönhetően a néző – az egyértelmű alkotói szándék ellenére – kívül kerül az előtte feltáruló, jótékony pompájával csalogató nemesi, udvari, polgári elit világon. Émelyítőek az élet minden helyszínét, eseményét átható hierarchikus viszonyok. Az őket tükröző etikettszabályok, a szolgálólányok állandó hajlongása, az öltözködést, utazást, levegővételt segítő ezernyi kéz.
Ausztráliában arany karperec a feleségének; magyarok a világban. Hírünk a világban, 56. Nemcsak Keyes miatt örülök a beszélgetésnek, hanem azért, mert – egyszer! – irodalomról volt szó. " Yes, we were connected even back in 1978...
Az általad keresett termékből a Vaterán 8 db van!