A rendőrség a baleset körülményeit szabálysértési eljárás keretében vizsgálja. Vitray Tamás azt állítja, hogy napról napra jobban van, már a bordafájdalmai sem gyötrik annyira. Casco nem volt az autóján, ami totálkáros lett, így azt biztosítás nélkül, önerőből kell megjavíttatnia. Azt mondta, nem tudja még a pontos összeget, de lehet, jobban jár, ha új autón gondolkozik. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Vitray Tamás hírek - Hírstart. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Németh Péter egy sebészorvos korábban megjelent nyilatkozatára hivatkozva emlékeztet: közlekedési szempontból az orvosi szakirodalom 25 éves korig minősíti fiatalnak az autóvezetőt, 65 év felett pedig idősnek. Szerinte ezt azért is fontos felidézni, mert a fiatalok hajlamosak már az 50 éveseket is idősnek minősíteni, s ennek a korosztálynak az eseteit is az "öregekéhez" sorolni. A biztosítási szakértő az idősek elleni hangulatért az információközlést is felelősnek tartja. "Amikor egy korosabb ember okoz balesetet, akkor a járművezető életkorát pontosan megjelölik – lásd Vitray 88 –, a fiatalok balesetéről viszont sokszor csak annyit: »a jármű vezetője«. Sajnos, ilyen apróságok is az idősek ellen hangolják a közvéleményt, s valószínűleg ez az oka a Vitray Tamásra zúduló haragnak is. Index - Belföld - A 88 éves Vitray Tamás balesetet okozott, de nem akarja abbahagyni a vezetést. " Nyitókép: Forrás:
Néhány fontos kiegészítés az időskori autóvezetés kapcsán: Az autóvezetésnek nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincs életkori korlátja. Az idős vezetők száma az átlagéletkor emelkedésével növekszik, hiszen minél több az idős ember, annál több az idős sofőr is. A jogosítványt Magyarországon 65 éves kor felett kétévente kell meghosszabbítani, de vannak olyan országok, ahol erre egyáltalán nincs szükség.
A wallaby a több mint hatvanféle kengurufaj egyike(balra). Az erszény elhagyása után a kölykök még anyjuk mellett maradnak, körülbelül 15 hónapig. Oposszum (jobbra) - Legfeljebb házimacska nagyságú, ritkán erszényespatkánynak is nevezett emlősök. Az oposszumok hasonlítanak legjobban az ősi erszényesekhez. Ez a példány egy késő esti séta közben került lencsevégre. Ausztráliai erszényes állatok világnapja. Ausztrália egyik legismertebb, legrokonszenvesebb madara a jégmadárfélék családjához tartozó kacagójancsi más néven kacagó kokabura. Nevét jellegzetes emberi nevetésre hasonlító hangjáról kapta. Ragadozó, rovarokat, gilisztákat, kígyót, békát sőt kisebb madarakat is megeszik. Ausztrál fehér ibisz (molukkai ibisz) Szubtrópusi és félszáraz területeken él, ahol a heves esőzések esetlegesek, vándorló életmódot folytat. Követi az esőzések frontvonalát, és csak akkor és ott költ, ahol kellő ideig rendelkezésére állnak a nedves körülmények. Könnyen szelídül, gyakran látható a városközpontok parkjaiban is. Bozót pulyka Habár kinézetre hasonlít a mi pulykánkra is, ez tud repülni is.
Életük éjszakai, ezért ha látni szeretné őket, akkor hozzá kell jutnia a François Peron Természeti Parkhoz, és várja meg a sötétség bejutását. kacsacsőrű emlős Ez az állat az egyik legszebb nézni. A pletykák azt mondják, hogy a természet játszott vele, miközben létrehozta azt, és hogy ez az állat minden testrészéhez hasonló a másokéhoz. Például számlája és lábai kacsa, mókus teste és hódfarkja. Nem agresszív, és ha lassan közeledik hozzájuk, ott maradnak, ahol vannak, hogy láthassák őket közelről Habár vannak természetes környezetükben, nehéz lesz látni. Ha azonban megy a Tidbinbilla Természetvédelmi Területre, az Otway Nemzeti Parkra vagy a Cradle Mountain-Lake St Clair-re, akkor néhány példányt látni nehézségek nélkül. Ausztráliai erszényes állatok és megfigyelésük. Ausztrál Echidna Erről szól egy nagyon különleges sündisznó, amely csak Ausztráliában létezik. Ez egy különleges emlős, hiszen reprodukálási módja a tojások tojása, ugyanúgy, mint a kacsacsőrű eset is. Nem olyan könnyű látni őket, de megtalálhatja őket például a Kangaroo-szigeten.
A Deico alapos munkát végez a kirakó képeinek kiválasztásakor, hogy a lehető legélesebb és legszínesebbek legyenek, valamint gyártásakor nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a puzzle darabkák szorosan illeszkedjenek egymással.
Az ausztrál kontinens legnagyobb részét sivatagok, valamint száraz szavannás és bozótos területek foglalják el. Partvidéki területein találunk lombhullató erdőket, és trópusi esőerdők et. Esőerdőkben élnek a főleg ízeltlábúakkal táplálkozó kék levelibékák. Patakok, tavak, mocsarak, lápok mentén él a barnacsíkos mocsárjáróbéka. A hüllőket számos állatfaj képviseli: Ausztrália legfurább kinézetű sivatagi gyíkja a hangyaevő tüskés gyík, más néven moloch. Félelmetes külseje ellenére ártalmatlan kis állat. Hegyes szarupikkelyei megvédik a ragadozóktól, és van egy másik fontos szerepük is. A tüskék vékonyan rovátkoltak, és ezeken keresztül a hideg éjszakákon testükön kicsapódó harmat befolyik az állat szájába. A galléros gyík két lábon fut üldözői elől. Veszély esetén kifeszíti nyak körüli bőrredőit, így nagyobbnak és félelmetesebbnek látszik. Sivatagos területeken él a hatalmas gyíkféle, az óriás varánusz. Földrajz-Mikes: Ausztrália - Állatok. Szintén a gyíkok rokona az ausztráliai lábatlangekkó. Ausztrália édesvizeinek legismertebb és legelterjedtebb teknőse a hosszú nyakáról ismeretes kígyónyakú teknős.