Az olvasottság nem publikus. Öt új bemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon a 2019/2020-as szezonban. Mind az ötöt itt mutatják be először Magyarországon, köztük két műnek kortárs szerző az írója. Székely Csaba Semmit se bánok című darabja lesz az első premier szeptember 12-én Schneider Zoltán, Sztarenki Dóra és Elek Ferenc főszereplésével, Sztarenki Pál rendezésében. Zalán Tibor pedig kifejezetten a Szalon felkérésére írja új színdarabját. És jön még a Végszó, az Intim vallomások és az Idegenek a vonaton. Rózsavölgyi Szalon (fotó: Éder Vera) Zimányi Zsófia mielőtt rátért volna az új évad bemutatóira, arról is beszélt: a Rózsavölgyi Szalon a pesti belvárosban 2012. április 11-én, a Költészet Napján nyílt meg. Az évadokat tekintve a 2019/2020-as a nyolcadik. "Nincs állandó társulatunk, mégis olyan erős nálunk az összetartás, az egymásra figyelés, hogy azt érzem, lett egy állandó és fantasztikus társulatunk. Alkotóink – színészek, rendezők, tervezők – rendre visszatérnek hozzánk. Mindig ügyelünk arra, hogy új művészeket – nagy neveket éppúgy, mint fiatalokat, pályakezdőket – is megnyerjünk az előadásainkhoz.
Zalán Tibor Így nem tudok… (ideiglenes) című darabjának magyarországi ősbemutatója 2020. február közepén lesz a színházban. A Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. Életműve jelentős; irodalomtörténészek szerint az ezredfordulós válság- vagy krízisérzet költője, írója, drámaírója. Új darabját a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írja. Egy fiktív családi történeten, egy negyvenes férfi kései útkeresésén keresztül üzen a múlt jelennek. Az előadás szereplői: Őze Áron, Kútvölgyi Erzsébet, Fekete Linda, Auksz Éva. Rendező: Léner András. Rátóti Zoltán rendezi Jérôme Tonnerre Intim vallomások című érzelmes thrillerét, amelyben nem tudni, ki irányítja a helyzeteket. A két főszereplőnek újabb és újabb ajtót kell kinyitniuk, hogy feltárhassák minden örömüket, fájdalmukat, kétségbeesésüket, elfojtásaikat, rettegéseiket, szorongásaikat, és ki-ki megszabaduljon a családi zsarnokaitól. Végigveszik az életüket anélkül, hogy tudnák, hová vezet mindez. Persze minden úgy kezdődik, hogy Dr. Willam Faber pénzügyi tanácsadónál egyszer csak megjelenik egy ismeretlen nő, zaklatottan belekezd a válságba jutott házassága különös történetébe, férje frusztrációiba… Szereplők: Bánfalvi Eszter, Pál András, Rátóti Zoltán, Sipos Vera.
A Szentendrei Teátrum és a Rózsavölgyi Szalon közös produkciója A darab jogainak képviselője a "L'Agence DRAMA" – 24 rue Feydeau 75 002 PARIS - Magyarországi partner: Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség Támogatók: NKA, Francia Intézet Bemutató: 2018. április 29.
Bár a szerelmüknek vége is szakadt a főiskola befejezésével, az abortuszok miatt Psota Irénnek többé nem lehetett gyereke. " Minden férfitól, akit ismertem, gyereket akartam, és mindegyik más asszonytól kapta meg. Hát szereztem magamnak egy kutyát, egy afgán agarat. " – írta önéletrajzi könyvében. A kutyát Fiúnak hívta, és gyerekeként szerette, ahogy az utána következő kutyákat is, akiket következetesen Zsuzsinak hívott, még a kanokat is. Ugyanis ha született volna egy lánya, az pedig Zsuzsi lett volna. Vagy Cicának, mint az utolsó "gyermekét", a yorkshire terriert, aki élete végső percéig mellette volt. Azért élete utolsó éveire mégiscsak lett egy fia. K. István először csak a rajongója volt a színésznőnek, aztán később már az öltözőjébe is bejárhatott. Az előadások után rendszeresen kettesben jártak vacsorázni a kedvenc éttermeikbe. Istvánt a "fiának" szólította, és a fiaként szerette, ám kapcsolatukat teljesen titokban tartotta. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről!
De mindaz, ami a képekben felvillan, felidéz egy szerepet, egy jelenetet, egy előadást a kötetben, mindent elmond a színészi útról. Megmutatja Psota Irén arcait, a színésznőét, aki ismeri a tragédiát és a komédiát, akitől nem idegen a groteszk, aki Brecht nyelvének, színházának kiváló értője és megszólaltatója, tud táncolni és énekelni, máskor prózai színésznőként remekel komoly drámát megélve és könnyed vígjátékban lubickolva. Színésznő, aki harsányan, szenvedélyesen létezett a színpadon, szikrázott körötte a levegő, de jól ismerte a természetes egyszerűséget, a csönd jelentőségét, tudott halk szavú, távolságtartó lenni, ha kellett, néma is. Volt, hogy harsánysággal vádolták, azt mondták, túlfűtött, sok, ám megmutatta azt is, mi rejlik a szenvedély mögött, miféle sötét érzelmek határozzák meg a színpadi sorsot. Ha kellett, félretette a túlzásokat, letisztult volt játékában, költészettel teli és egyszerű. Máskor vidám lett és nevetséges szerepe szerint, az iróniát, a színpadi groteszket korában kevesen ismerték nála jobban.
Hosszas betegség után, 86 éves korában elhunyt Psota Irén, a Nemzet Színésze. A Madách Színház művésze, a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja hosszas betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el. Psota Irént a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés. Psota Irén utolsó születésnapja: Hang, életöröm, tehetség: Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten, és már gyerekkorától színésznőnek készült. A Színművészeti Főiskola elvégzése után rögtön a Madách Színházhoz szerződött, ahol olyan legendákkal játszott együtt, mint Tolnay Klári, Mensáros László vagy Almási Éva. Játszott a Népszínházban és a Nemzeti Színházban is, 1990-től visszavonulásáig a Madách művésze - írja róla a Madách Színház. Csaknem 127 darabban szerepelt, de filmen és a televízióban is gyakran láthatta a közönség.
A férfi gazdag volt, szórta a pénzt. Aztán beütött a krach és letartóztatták, hosszú börtönre ítélték. Ungvári Tamás olyan pótférj lett, pedig ő élt legtovább Psotával, 12 évig. Darabokat fordított a színésznőnek. Ungvári utálta, hogy Elektrától kell rántottát kérnie, ráadásul a nő nem akart főzni, állandóan próbált, énekelt, ez is zavarta a férfit. Elváltak hamar. 1980 -ban a Népszínház, majd 1983 -ban a Nemzeti Színház tagja lett, de 1990 -ben visszatért a Madáchba. A Madách Színházban olyan színészóriásokkal játszott együtt, mint Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Gábor Miklós. Több mint száz színházi darabban szerepelt, prózai és zenés előadásokban, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt, felejthetetlen alakítást nyújtott többek között a Kurázsi mama, a Kaukázusi krétakör, az Irma, te édes és a Hello, Dolly című darabokban. Csak alkalomszerűen lép fel a saját életén alapuló előadóestjeivel. 2009 -ben nyolcvanadik születésnapját megünnepelték rajongói. Ezután már csak egyszer lépett színpadra, de nem akart többször szerepelni.