Balogh István: Magyar néprajzi lexikon 3. (töredék) (Akadémiai Kiadó, 1980) - K-Né Szerkesztő Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1980 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 751 oldal Sorozatcím: Magyar néprajzi lexikon Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-051-288-2 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Töredék kötet. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már eltűnőben vannak. A jelen és közelmúlt gyors, mély változásai már történeti távlatba állították azt a paraszti világot, amely ennek a kultúrának kerete és éltetője volt. Sablon:Magyar néprajzi lexikon – Wikipédia. Ez a paraszti kultúra számunkra, magyarok számára igen jelentős. Legjelentősebb tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg. Modern nemzeti kultúránkat, az irodalmat, zenét, művészetet eltéphetetlen közvetlen és közvetett kapcsolatok szövedéke fűzi a népi kultúra örökségéhez.
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Ki kicsoda a magyar sportéletben? Magyar színművészeti lexikon Társadalmi lexikon Természettudományi lexikon Ókori lexikon Szentek élete (Zalka–Zsihovics–Debreczeni) Szentek élete az év minden napjára Magyar zsidó lexikon Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Magyar katolikus lexikon Zenei lexikon (1965) Zenei lexikon (1985) Irodalmi lexikon (1927) Magyar irodalmi lexikon (1926) Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) Új magyar irodalmi lexikon Hungária irodalmi lexikon Világirodalmi lexikon (1931–1933) Világirodalmi lexikon (1970–1996)
Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen. A Székelyföldön éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat és ittak belőle, majd megmosakodtak benne. A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. A folyóvíz mágikus erejét sokfelé magyarázták azzal, hogy azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, s ezzel megszentelődött. Ezért néhol → aranyos víz nek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet ( → katartikus rítusok). Magyar néprajzi lexikon kötetei. – A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a → féregűzés. Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg ("Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok! ")
Az egykori vallásos tárgyú cselekmény profanizálódását szemlélteti a nagyhindi szokás, ahol nagypénteken hajnalban a férfiak azért rakták a tüzet – a szomszéd faluval határos részben –, hogy a termést a jég el ne verje. Néhol e napon gyakorolták a → Pilátus-égetés szokását. Nagypéntek a ref. -ok egyetlen hagyományos böjti napja. Sok helyütt az év legjelentősebb egyházi ünnepeként tartották. Templomba gyászruhában vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek (D-Dunántúlon fehér ruha, fehér fejkendő). Magyar néprajzi lexikon (könyv) - | Rukkola.hu. – Irod. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Zalán Menyhért: A nagypénteki mosakodás (Ethn., 1927); Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968). Manga János
Világos volt előttünk, hogy a két- vagy több kötetes lexikont sem készítheti el csak a Kutató Csoport: ehhez az előkészítő műhöz is szükség van az egész magyar néprajz összefogására. Nem állíthatom, hogy ez az összefogás valami könnyen ment, voltak kritikus pillanatok, de most már aligha lenne érdemes a kritikus időszakokra gondolnunk. Inkább köszönetet kell mondanunk annak a 96 kutatónak, a szerkesztőknek, akik a Kutató Csoport munkásai mellett részt vettek a megírás, a szerkesztés áldozatos munkájában. A néprajzi tanszékek, budapesti és vidéki múzeumok kutatói mind részt vettek munkánkban. Nekik is köszönhetjük, hogy ez az összefoglaló és ugyanakkor analitikus mű megszülethetett. Magyar néprajzi lexicon.org. A mű az illusztrációkkal együtt kb. 400 szerzői ívet tesz ki, s gondoljuk, belefér négy nagy lexikonkötetbe. Mindez annyit jelent, hogy a régi Magyarság Néprajza négy kötetének több mint kétszerese lesz a mi lexikonunk, és minden önhittség nélkül állíthatom, hogy a néprajzi szaklexikonok, enciklopédiák között is kiemelkedő teljesítmény ez a kollektív mű.
arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz. Érsekcsanádon még néhány évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy egy-egy gazdasszony addig nem rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat. Egyéb tilalmak ( → tilalom) is ismertek voltak; pl. nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy dögöljenek az állatok. Szántani sem volt szabad, mert e napon Jézus a földben volt. Ugyanakkor Göcsejben délután a kora tavaszi veteményeket vetették. – A keresztény középkorba vezethető vissza a nagypénteki → tűzgyújtás, annak emlékezetére, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. Magyar néprajzi lexikon akó. Nógrád, Heves több helyén ismert ez a magyarázat. Felsőpetényben az I. világháború előtt nagypénteken este tüzet gyújtottak a templom mellett, annak emlékére, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak. A tüzet a suhancok és a legények szórakozásból át is ugrálták.
Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. - Postacím: 1011 Budapest, Fő utca 15.
A Halászbástya újjáépítése 1899-ben kezdődött meg, mely munkálatai több szakaszból álltak, 1901-ben és1902-ben készült el a déli és az északi lépcső. A Halászbástya teljes építkezésével 1905-ben lettek kész, mely október 9-én lett átadva a fővárosnak. A második világháború során a Halászbástya több helyen is súlyosan megsérült, az ürömben az öröm, hogy addigra már az épületegyüttes Budapest kiemelt nevezetességei körébe tartozott, ezért a felújítása nem tűrt halasztást. Az 1953-ban elkészült felújítási munkákat Bors László építőművész vezetésével folytatták. Aztán 1990 után megkezdődhetett végre a fő probléma megoldása, vagyis a Halászbástya felújítása, ez azonban sajnálatos módon 92-ben leállt. Hogy a károk ne harapóddzanak el jobban, 94-ben az I. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy saját erőből folytatja a felújítást. Halászbástya budai var paca. Ekkor lett felújítva a déli bástya, a Schulek lépcső, a déli lépcső, a Mátyás templom szentélye mögötti támfal, a Szent István szobor körüli díszburkolat valamint a déli lépcső 6 vitéz szobra.
exportárindex X exportágazatok termelékenységi indexe ° Kéttényezős cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között az export és import termelékenyégi színvonalának változását tükrözi az exportár és az importár változásai mellett. Megmutatja, hogy az export-és importágazatok termelékenységének változása, hogyan befolyásolja az egyszerű cserearány változását. : Az exportágazatok termelékenységének növelése és/vagy az importágazatok termelékenyégének csökkenése javíthatja az egyszerű cserearány romlásából fakadó kedvezőtlen hatások. Halászbástya, Budapest • Építészeti különlegesség » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, .... importárindex X importágazatok termelékenységi indexe A nemzetközi kereskedelem versenyképesség mutatói ° Termékegységre jutó bérköltség index (ULC) ° Relatív termékegységre jutó bérköltség index: ha termékegységre jutó relatív bérköltség (a partner országokkal összehasonlítva) az adott országban alacsonyabb, vagyis a relatív termékegységre jutó bérköltség index értéke kisebb, mint 1. Ebben az esetben ugyanis az alacsonyabb bérköltség és közteher tartalom miatt versenyképesebb exportárral versenyezhet a termelő egyik időszakról a másikra, illetve a partnerekhez képest.
A Halászbástya Étterem 2010. szeptember 23-án nyitotta meg újra kapuit több éves felújítás után. Méltó dísze lett Budapestnek, és ezen belül is a Világörökség részét képező Budai Várnak. Halászbástya budai var.com. Elegáns, neoromán stílusú belső tere, a magasan képzett és a vendégszeretetéről méltán híres csapatának köszönhetően nem csak szépségével, de meleg hangulatával is lenyűgözi az ide betérő vendégeket. Az exkluzív étterem felett található a Margaréta Terasz, mely télen fűtött panoráma teraszként üzemel forró italokkal, nyáron jéghideg frissítőkkel várja a vendégeinket. A Duna Terasz tavasztól őszig hideg és meleg ételekkel várja a vendégeket. Minden délután cigányzenekar segít kipihenni a mindennapi rohanás fáradalmait. Hangulatos esti vacsorák, borozások kitűnő helyszíne, a csodálatos budapesti panorámával körítve felejthetetlen élményt nyújt hazai és külföldi vendégeink számára egyaránt. A hagyományokon alapuló, ugyanakkor innovatív ínyenc magyar konyhánkban megálmodott fogások a hazai borrégiók legjobb boraival, és néhány neves külföldi pincészet egy-egy kiemelkedő tételével találkoznak.
2020. január 26., vasárnap Képeslap A Halászbástya a Budai Várban Budapest színes ÚJ! Akció! Csak 9, -Ft FIX áron! - Jelenlegi ára: 9 Ft KÉPESLAP A HALÁSZBÁSTYA A BUDAI VÁRBAN BUDAPEST SZÍNES ÚJ! POSTATISZTA! AKCIÓ CSak 9, -Ft FIX áron! Jelenlegi ára: 9 Ft Az aukció vége: 2020-02-15 15:33. Bejegyezte: jaja dátum: 14:21 0 megjegyzés: Megjegyzés küldése
Budapest városképének talán legismertebb eleme, a város egyik jelképe a Halászbástya. Elnevezését a hagyomány azzal magyarázza, hogy védelmét a halászok céhe látta el; valószínűbb azonban, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta nevét. A falszakasz északi végét - a mai legnagyobb torony helyén - a Híradás-bástya zárta le. Ezen a szakaszon - a falhoz simuló Szent Mihály-kápolna mellett - egy gyalogos ösvény, illetve lépcső kötötte össze a külvárost a várral. Ezt használták a halászok a budai halpiacra menet, és ezen keresztül kísérelte meg 1456-ban Hunyadi László a menekülést. A Halászok bástyájának nevezett, hajtogatott alaprajzú várfalszakaszt a 18. század elején az akkor legkorszerűbb várvédelmi elvek szerint építették át. Halászbástya - Budapest. Miután 1874-ben a vár erődjellege megszűnt, több terv is készült a városképi szempontból fontos, ám akkori állapotában szegényes hatású, téglából épült falszakasz kiépítésére. Ehhez végül az 1890-es években a Mátyás-templom átépítése hozta el az alkalmat: az impozáns épülethez méltó környezetet kellett teremteni.