Zsindely Ferenc Zsindely Ferenc és Zsindelyné Tüdős Klára 1938-ban Magyarország közlekedés- és kereskedelemügyi minisztere Hivatali idő 1943. március 29. – 1944. március 22. Előd Varga József Utód Kunder Antal Született 1891. december 25. [1] Kisvárda Elhunyt 1963. április 26. (71 évesen) [1] Balatonlelle Sírhely Farkasréti temető Házastársa Zsindelyné Tüdős Klára Foglalkozás politikus A Wikimédia Commons tartalmaz Zsindely Ferenc témájú médiaállományokat. Zsindely Ferenc ( Kisvárda, 1891. december 25. – Balatonlelle, 1963. április 26. ) jogász, író, miniszter, írói nevén Komáromi Ferenc. Felesége Zsindelyné Tüdős Klára Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, írónő, rádió-előadó, az első magyar nő, aki filmet rendezett, az Országos Református Nőszövetség elnöke, az Új Magyar Asszony című lap alapítója. Élete Budapesten szerzett jogi diplomát és ügyvédi oklevelet. 1918 -tól főispáni titkár és Komárom vármegye tiszteletbeli főjegyzője, 1921 -től pénzügyminiszteri titkár, 1934 -től kincstári főtanácsos, 1938 -ban vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt.
A jogi diploma megszerzését követően az államigazgatásban helyezkedett el, 1918-ban már Komárom megye tiszteletbeli főjegyzője volt. Trianon után a Pénzügyminisztériumban dolgozott, ahol fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán és ezzel párhuzamosan jelentek meg első írásai is. Közgazdasági publikációi mellett a szépirodalom iránt is vonzódott, így jutott arra a döntésre, hogy a természetről gyűjtött élményeit rögzíti és másokkal is megosztja. Bár öccse, Endre hamarabb publikálhatott a Nimródban, mégis Ferenc írásai váltottak ki komolyabb és szélesebb körű elismerést. Zsindely Ferenc – többek között Fekete István társaságában – Kittenberger Kálmán felfedezettje volt az 1930-as években, akiben a jövő nagy vadászíróját látta. A legendás szerkesztő a Nimród kiemelkedő képességű szerzői közé sorolta és folyamatosan buzdította, hogy közéleti sikerei ellenére se adja fel az írást. Zsindely Ferenc írásairól Első kötete 1932-ben (Isten szabad ege alatt), második 1938-ban (Dunárul fúj a szél…) jelent meg, amelyek testvére fotóival illusztrálva elsősorban a Duna világát örökítették meg.
A halászok, révészek szempontjából például így foglalja össze egy helyen: "Itt a Duna száz szigete között nagy tudomány ám a hajózás. Minden vízállás mellett más és más az útja, változó a módja. Áradás, apadás folyton módosítja. Van olyan csatorna, amely hol felfelé folyik, hol lefelé – hol itt, hol ott bokrosodnak meg a rakoncátlan vizek, s ahol tegnap még gát feszült elébe, mára talán éppen ott legkényelmesebb az út. " Zsindely Ferenc írásaiban ezek a nehézségek azonban soha nem bosszúság forrásaként kerülnek bemutatásra. Bár stílusa napjaink életritmusa szempontjából körülményesnek, "régiesnek" tűnhet, áthatja a természet tisztelete és az ebből fakadó megbékélés. Zsindely Ferenc politikai élete Politikai karrierje az 1930-as években látványosan íveltfelfelé, idejének és energiájának jelentős részét lekötve. 1931-től Komárom országgyűlési képviselője volt az Egységes Párt politikusaként. 1938-ban Teleki Pál vallás- és közoktatási miniszterként, majd 1939-től kormányfőként a Miniszterelnökségen államtitkári pozícióbanszámított munkájára.
Az Isten szabad ege alatt - Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről című kötet volt Zsindely Ferenc első olyan vadászati témájú munkája, amely könyv alakban is megjelent, ebben is szerepet vállalt testvére: az írásokat az ő fotói egészítik ki. A mű már megjelenésekor jó kritikát kapott: "Pompás ajándék: Herman Ottó természetimádása, Bársony István művészalkotásai, Gárdonyi Géza föld- és fajszeretete újul meg benne gyönyörű friss hajtásban" - írja egy korabeli méltatója. Az írás mit sem veszített értékéből az első megjelenése óta, a magyar vadászirodalom fontos részét képezi ma is. A benne szereplő elbeszéléseket átható mély humánum és feltétlen istenhit nagymértékben hozzájárul a kötet időkön átívelő érvényességéhez. Rövid leírás...
Isten szabad ege alatt. Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről. Zsindely Endre felvételeivel. Budapest, [1933]. Franklin-Társulat. 1 t. (címkép) + 277 + [3] p. + 63 t. Első kiadás. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Részlet a kötetből: Margarétás ravatalon Kezdetben ibolyaszagú a tavaszi erdő. Az illatos nászmeneteknek öröktől fogva megszabott rendjét az övéké nyitja meg. Mert a szerelem legelsőbben ugyan mogyoró barkáján, hóvirág kelyhében virágzik ki a magyar erdőn, ibolyának olyankor még levele sem látszik, - de ezeknek az első félénk szerelmeknek nincsen semmi külön parádéja, külön illata. Csak a kikelet földszagú, fűszeres csírázását érzeni, a közös rügyfakadásnak gyantás, friss, egyetemes lehelletét. Kakastaréj és szászorszép is anélkül hervadnak el, hogy akárcsak egyetlenegyszer is ráeszméltek volna nászúknak különleges zamatára. Valamennyien szerényebbek ők a szerény ibolyánál. Az ibolya bizony nem szemérmeskedik: kivirult boldogságának hírével úgy teleillatosítja az erdőt, hogy más öröm ott ugyan szóhoz nem jut az övénél.
- A betelepítés mellett érvelők a multikulturális társadalomban hisznek, de az így ebben a formában nem létezik. A bevándorlók nem akarnak beilleszkedni, nem akarnak dolgozni, nem akarják megtanulni az adott ország nyelvét, és nem tisztelik a keresztény kultúrát sem. A bevándorlók legnagyobb része segélyen él, vagy beszippantja egy bűnszervezet. Legfőképp drogot árulnak, vagy embercsempészetből élnek. Arcvonások: Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő | MédiaKlikk. Nem egyszer jártam migrációs központban. Az ott élő migránsok délig alszanak, megebédelnek, délután pedig chatelnek az otthoniakkal. Eszük ágában sincs dolgozni, hiszen szinte kevesebbet kapnának, mint a segély – mesélte nyugat-európai tapasztalatait Georg Spöttle, aki szerint súlyosan félrevezeti a közvéleményt az, aki amellett érvel, hogy a migráció és a terrorizmus, az erőszakos cselekmények között nincs összefüggés. Szajna part, Párizs. Sátortábort vertek a migránsok. Rómában pedig csaknem 180 ezer illegális bevándorló él a köztereken Növekvő bűnözés - Az elmúlt években Németországban megduplázódott az erőszakos és életellenes bűncselekmények száma, és kiugróan nőtt a szexuális bűncselekmények elkövetése is.
Georg Spöttle megjegyezte, nagyon sok eredeti szír útlevél is illetéktelen kezekbe kerülhetett, a dokumentumokat az Iszlám Állam zsákmányolta szíriai kormányhivatalokból. Georg Spöttle szerint ennek nagyon nagy a biztonsági kockázata Európára, mint ahogy az is veszélyeket rejthet magában, hogy az illegális migránsok 85 százaléka kisportolt fiatal férfi. Mint mondta, ha nem is hisz az összeesküvés-elméletekben, de azért egyre több terjed az interneten, és némelyiknek talán van alapja is. Ha ezek a fiatal kisportolt férfiak egyszer fegyvert fognak ellenünk, akkor Isten irgalmazzon Európának. Georg spöttle barátnője. Óriási nemzetbiztonsági kockázata van annak, ha ezek az emberek nagyobb csoportokban radikalizálódnak, nem csak Magyarországon, Németországban, hanem az egész nyugati kulturált keresztény világban – fogalmazott. (Híradó nyomán) Forrás: Tovább a cikkre »
Például amikor Romával találkozik. "Aminek nagyon-nagyon örültem, hogy sok dolgos, hazaszerető Roma is eljött a közeli településekről. Fontosnak tartják a párbeszédet rezsicsökkentés és migrációs ügyben" - osztotta meg pozitív élményét a kozármislenyi előadásáról. Az előadásokon sikeres fideszes politikusok, igazi nagyágyúk is megjelentek. Ez egyfelől természetes, hiszen a kormánypárt politikusai szervezik ezeket a hiánypótló eseményeket, ugyanakkor hasznos is, hiszen így össze lehet kapcsolni a terrorizmust és a rezsicsökkentést, két olyan témát, amely szorosan kapcsolódik egymáshoz. Szombathelyen Hende Csaba honvédelmi miniszter és Puskás Tivadar polgármester társaságában adott elő a biztonsági szakértő. HAON - Georg Spöttle: „Nekünk a békét kell menedzselni”. Kevés szakértő mondhatja el az országban, hogy ilyen tekintélyes emberek társaságában adhatja elő mondandóját. Spöttle szeretettel emlékezett vissza az eseményre, ami a képek tanúsága szerint jó hangulatban telt. Természetesen a biztonsági szakértő itt sem felejtette el bemutatni azokat a fotókat, amelyek a német rendőrség razziáin készültek.
Az internet nem felejt A kongresszus témájáról beharangozót is írt a Komárom-Esztergom megyei 24 óra című lap, rögtön a gyászjelentések utáni oldalon a 1994. november 16-i számban. A lap nem árult zsákbamacskát, egy héttel később beszámolót is közöltek a kongresszusról, ahol "George Spöttle egy kérdés kapcsán elmondta, hogy egyre több pszichológus veszi komolyan azokat, akik állítják, találkoztak az idegenekkel. Ez a fiatal tudósnemzedék fellép idős társaik ellen, akik szerint a "hallucinációk" egyszerűen a beteg agy miatt lépnek fel, és olyan férfiakat, nőket küldenek elmegyógyintézetbe, akiknek egyetlen "bűnük" az ufonautákkal való találkozás". Spöttle a 90-es évek közepén egy német ezoterikus-tudományos-fantasztikus lapnak is nyilatkozott. A cikket egy fórumon mint példát hozzák fel arra, hogy ugyan a legtöbb "elrabolt" általában alkoholbeteg, Spöttle esetében egy nagyon megbízható és plasztikus beszámolót ad élményeiről. Azt mondta, 1990-ben egy barátnőjével Jordániában eltöltött utazáson találkozott először különös élménnyel.
Sokszor már úgy aludt el, hogy előtt a szolgálati feygverével a kezében ült az ágyon, hogy elüldözze az idegeneket, ha még egyszer visszajönnének. Spöttle agydaganatra vagy epilepsziás rohamra gyanakodott, ezért több orvost is felkeresett, de nem találtak nála semmit. Érdekes részlet, hogy ugyan a cikkben említi, hogy pszichológushoz is, ám ennek a vizsgálatnak az eredményeiről nem számol be, csak a fizikai tesztekről. A barna lények visszatérnek Az idegenek 1995 novemberében újra megjelentek nála. Egyszer hajnaltájt kék fény árasztotta el a szobáját, Spöttle ekkor már azonnal tudta, hogy visszatértek. Előbb egy homályos női alakra lett figyelmes, a következő képen viszont már egy kertben állt, az égen két repülő objektumot pillant meg, majd teljes filmszakadás következett. A nő egyébként ugyanaz volt, mint akit 1990-ben is látott a jordániai utazáson. Beszélgettek is, de a beszélgetésből egy szóra sem emlékszik. Az utolsó emléke az volt, hogy ágyon fekszik, az arcától 30 centire pedig egy kis alak fura grimasszal bámul rá, majd betakarja.