Főoldal Részletes Keresés Rólunk Részletes Orvosadatbázis Ügyfélkapu Keresés Cégek 1. Dr. Bata Barnabás, Category: Nőgyógyász 2. Temesváry Béla Category: Szülészet-nőgyógyászat 3. Kardos Anita Category: Homeopátia 4. Járányi Zsuzsanna... Category: Érsebészet 5.
Amennyiben kizáróan prosztatarák szűrésről van szó, ez a prosztata végbélen keresztüli tapintását, és egy vérvételt követően a PSA (prosztata specifikus antigén) meghatározást jelenti. A két vizsgálat kiegészíti egymást, külön-külön jóval kevesebb értékelhetőséggel rendelkeznek. Prosztatarák szűrés tünet-, és családi előzményektől mentes férfiaknál 50 év felett javasolt rendszeresen (évente- kétévente). Dr soós zita urológus magánrendelés miskolc. Családi előzmények esetén (férfi rokonoknál prosztatarák halmozása) a határ 40-45 évig levihető. Vérvizelés Okozhatja daganatos elváltozás, de kőbetegséget, és húgyúti fertőzéseket is kísérhet. Egyre gyakoribb tünet tekintettel a gyorsan terjedő véralvadás gátló kezelésekre. Fizikális, laboratóriumi, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT), különösen indokolt esetben endoszkópos vizsgálat (hólyagtükrözés, felső húgyútak vizsgálata) jön szóba. Lehetőleg azonnal orvoshoz kell fordulni. Nehézvizelés Inkább férfiaknál jelentkezik, leggyakrabban jóindulatú prosztata megnagyobbodás okozza, de lehet húgycsőszűkület következménye is.
+36 14388697 Pszichoterápia Dr. Ékes Anikó +36 14388681 Reumatológia Dr. Fritsch Kinga +36 14388517 +36 14388527 +36 14388638 Frankel Leó út 17-19. 1. emelet és C épület Fszt. +36 14388456 +36 14388457 Szemészet Dr. Szalai László +36 14388435 +36 302194538 Urológia Dr. Szaló Jenő Frankel Leó út 17-19. földszint 12. +36 14388447 Diagnosztika Központi laboratórium Dr. Nagy Erzsébet Frankel Leó út 17-19. C épület Fszt. Urológus - Magánrendelések. Radiológia Dr. Farbaky Zsófia +36 30 0130451 Ultrahang Dr. Farbaky Zsófia +36 30 0130145 Nukleáris diagnosztika Dr. Takács Edit Frankel Leó út 31. alagsor 25. +36 14388508 Kórszövettan és kórbonctan Prof. Bély Miklós Frankel Leó út 54.
A láthatatlan web a világháló azon része, amelyet elkerülnek a keresők. Az utóbbi években elérkeztünk abba a korba, amelyben az internet világa teljesen áthatja a hétköznapjainkat. Az interneten minden megtalálható, tehát ami ott nincs, az nem is létezhet – talán ez közelíti meg legjobban némelyek hozzáállását a világhálóhoz. A nagy keresőmotorok közreműködhetnek ennek a látszatnak az alátámasztásában. Az internet jelentős része azonban még a keresőmotoroknak sem elérhető különböző okok miatt. Webszerver – Wikipédia. A láthatatlan web "a World Wide Web azon oldalai, amelyek nem részei a felszíni webnek, azaz nincsenek indexelve az általános keresők által". [1] Terminológiája [ szerkesztés] A láthatatlan webet más kifejezésekkel is szokták illetni, mint például a mély web vagy rejtett web. Ezek közt a kifejezések közt viszont egyesek szerint apróbb tartalmi eltérések vannak. Michael Bergman véleménye szerint a "láthatatlan web" elnevezés keresőmotor-centrikus, emiatt félrevezető, ugyanis információkat nem csak a keresőmotorok segítségével lehet keresni.
Egységei [ szerkesztés] Chris Sherman és Gary Price láthatóság szerint négy típust különített el: [5] "Átlátszatlan", nem átlátható web (Opaque web); Privát web (Private web); Szabadalmazott web (Proprietary web); Valóban láthatatlan web (Truly invisible web). Danny Sullivan egy ötödik típust is meghatározott, az ún. "sekély" webet (shallow web). [6] A láthatatlanság okai [ szerkesztés] Ahhoz, hogy megoldást találjunk a láthatatlanság problémájára, ismernünk kell az okait. Láthatatlan web – Wikipédia. Annak, hogy egy oldalt miért nem indexelnek a keresők, több oka is lehet: az oldal tartalma egy adatbázisból kerül a weblapra az információ eléréséhez különböző adatbázisokat ( ACCESS, Oracle, SQL Server, DB2, stb. ) kell lekérdezni az oldal csak regisztráció után érhető el nem szöveges állományok multimédia - és grafikus fájlok szoftverek nem standard HTML formátumú dokumentumok (pl.
Ebben az esetben meghatározott szabályok szerint formázza a kért címet. Ennek segítségével egy mappára irányuló kérés teljesen más mappára vagy akár egy fájlra is mutathat és fordítva. Előnyei a másik megoldással szemben: a relatív mappaszerkezet is rejtve marad, nem létező fájlok, mappák kérése esetén is tudunk reagálni átirányítással vagy egyéb jelzéssel (míg a másik megoldás esetén 404-es hibakóddal tudunk reagálni, amely nem túl felhasználóbarát), kereső rendszerek számára (például Google) előnyösebb címeket tudunk használni, és a feldolgozást végző fájlok ( PHP, ASP stb. ) a mappaszerkezettől független helyen is elhelyezkedhetnek. A kliens például az alábbi URL-t kéri: A kliens webböngészője ezt értelmezve létrehoz egy kapcsolatot a kiszolgálóval, és elküldi a következő HTTP 1. Web server hu go. 1 kérést: GET /utvonal/ HTTP 1. 1 Host: … A címet megfelelteti a webszerver az adott gyökérmappához (például /var/www/pelda), amelyhez hozzáfűzi a /utvonal/ elérést – ezzel megtörtént a megfeleltetés a fájlrendszer erőforráshoz.
7. (2001) Issue 1. Lewandowski, Dirk - Mayr, Philipp: Exploring the academic invisible web In: Library Hi Tech, Vol. 24. (2006) Issue 4., pp. 529-539. Pajor Enikő: A láthatatlan/mély web felhasználása a könyvtári tájékoztatásban, Budapest, 2006. 214. p. Rabb Ágnes: Szöveggyűjtemény a mély web tanulmányozásához: Cikkek és tanulmányok, külföldi és magyar források alapján, Szeged, 2006., 92. p. Rutkovszky Edéné - Rutkovszky Ádám: A láthatatlan web keresése, Debrecen, 2003. Sherman, Chris - Price, Gary: The invisible Web: uncovering information sources search engines can't see, Information Today, Inc., 2001. Web server hu 4. 439. p. ISBN 091096551X, 9780910965514 Somogyi Tamás: A láthatatlan web tudományos részének feltárása In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. évf. (2009) 1. szám Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine -ben Sullivan, Danny: Invisible Web Gets Deeper, 2000. Külső hivatkozások [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]
Modulok [ szerkesztés] Lehetőség van a válaszok feldolgozása előtt, az esetlegesen a kérésben érkezett adatok feldolgozására és ennek eredményenek visszaküldésére. Ilyenkor a szerver oldalon futó webszerver-modulok illetve a webszerver által meghívott CGI rutinok végzik el ezt a feladatot. A programrészletek (webszerver-modulok) rendszerint, a HTML kódba vannak beágyazva és maga a webszerver-program hajtja ezeket végre. Ilyenek például a(z): PHP ASP ( Microsoft IIS -ben) JSP Ezenkívül léteznek még a CGI (Common Gateway Interface) rutinok, ami minden olyan program lehet, amely azon a rendszeren, ahol a webszerver fut, működőképes. Jelentősen lassabb a fenti megoldásnál, hiszen minden egyes futáskor az adott programnak a rendszer tárterületet, processzoridőt stb. kell adjon, ami nagyobb mennyiségű programnál jelentős sebességcsökkenést eredményez. Server alapértelmezett oldal. Leginkább ez az oka, hogy ez a technika ma már kevéssé használatos. Ennek a sebességproblémának a kiküszöbölésére fejlesztették ki a FastCGI -t, amely az erős konkurencia miatt (JSP, PHP) nem igazán terjedt el.
[2] A mély web ellentétpárja a felszíni web, amelyhez a keresők könnyedén hozzáférnek. Terjedelme [ szerkesztés] Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! A láthatatlan web méretével kapcsolatos becslések Bergman 2001-ben megjelent tanulmányának adatain alapulnak. [3] Ezek szerint: a láthatatlan web mintegy 550-szer nagyobb lehet, mint a felszíni, látható web; [3] tárterületben ez körülbelül 7500 TB információt jelent. Web server hu 1. [4] Bergman tanulmányában a következő főbb megállapítások szerepelnek még: [2] a láthatatlan web havi forgalma átlagosan 50%-kal nagyobb, mint a felszíni web esetében; a láthatatlan web oldalai közt magasabb szintű az összekapcsolás; a láthatatlan web növekszik a legjobban új információkkal; tartalmilag mélyebbek (specializáltak és részletesebbek); ebből adódóan ezerszer-kétezerszer nagyobb a minőségi tartalma; a láthatatlan web több mint fele témaspecifikus adatbázisokban van; 95%-a nyilvánosan hozzáférhető (nincsenek díjak, illetve előfizetések).