A Debreceni Egyetem építészhallgatói a MODEM Párizsi absztraktok című kiállítására reflektálva mutathatták be munkáikat egy improvizatív tárlat keretében, melyről Boros Miklós János beszámolóját olvashatjuk. Absztrakt /mint tartalmi kivonat/ A 2021-22-es tanév első félévének rajzi kurzusain részt vett debreceni építészhallgatók reflexióit mutatták be a MODEM – Modern És Kortárs Művészeti Központ Párizsi absztraktok című kiállítása nyomán. Az improvizatív tárlaton változatos technikákkal készült hallgatói munkákat láthattunk: skicceket, vázlatokat, grafikákat, festményeket, maketteket, plasztikákat, digitális rajzokat, látványterveket, fotókat, animációs rövidfilmeket, az absztrakt képzőművészetet és az absztrakció gondolatát körüljárva. A kiállítás a MODEM előcsarnokában volt megtekinthető 2021 november 29. és december 10. MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ – Wikipédia. között a MODEM-mel folytatott együttműködés keretében. 1/28 LEVONÓ – A debreceni építészhallgatók munkái a MODEM-ben. Fotó: Szentirmai Tamás /mint a valóságtól elvonatkoztatott, lényegített, nem látszat szerinti, és ezeken kívül még sokféleképpen körülírható fogalom, amit megérteni lehet, hogy nehezebb, mint átélni/ "2021. október 3-án megnyitott a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nemzetközileg egyedülálló kiállítása Párizsi absztraktok.
Érdemes kényelmes ruhában érkezni, de átöltözésre is van lehetőség. Belépő: 700 ft. Kiállítások Holnemváros című kiállítás 2022. MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ - Debrecen (Látnivaló: Galéria). március 5 - június 5. A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ és a Déri Múzeum közös kiállításának célja a múzeum Fotótárának bemutatása. A múzeumi képek az 1980-as évek végén a városban több helyszínen rendezett tematikus, fotótörténeti kiállítássorozat óta – a Mai Manó Ház vidéki múzeumok anyagából válogató, tíz évvel ezelőtti kiállításán kívül – nem szerepeltek önállóan, kizárólag installációs, illusztratív szerepet kaptak a tárlatokon. A kurátorok által kiválasztott, most bemutatott kilencven fénykép az egyik legerősebb oldaláról, a várostörténeti képanyagot megmozgatva mutatja be a gyűjteményt. A jelenleg megélt város tereinek a képek fekete-fehér múltjában való felismerése, azonosíthatósága, a mai terek egykori emberek által való belakottságának tapasztalata talán képes felkelteni a látogatóban saját városa történeti térként való megélésének vágyát, élővé tenni a múlthoz való viszonyát, felébreszteni az épített örökség, a város történeti karaktere iránti figyelmét és érzékenységét.
: Paár Eszter Szilvia [i], utolsó letöltés: 2022. 01. 19. [ii] Elhangzott Gergely Réka "Határjelek" című kiállításának megnyitóján 2013-ban, (részlet).
Másrészt, a meghatározó, revelatív térbeli beavatkozás, az intervenció, a mű zavarba ejtő felbukkanása, váratlan színre lépése. Tasnádi inspirációját nem a művészeten belül, hanem azon kívül keresi. Rátalál dolgokra. Olyanokra, melyek spontán módon összekötik magukat olyan metatartalmakkal, mint a remény, az emlékezet, a halál, a közlés lehetetlensége, az idő, a jelenlét vagy annak a hiánya. E meghatározó kérdéskörökhöz kapcsolódva ugyanakkor a technológia és a művészet viszonyait is vizsgálja. A művészet anyagtalan vonatkozásaival, a mediális átírás módszereivel és vizualizációval kísérletezett, majd a multimédia installációk, illetve az újmédia felé fordult érdeklődése. Az utóbbi évek alkotásainak fókuszába az ember és a gép viszonya, a technológia, a metaforikus látásmód és a költői gondolkodás összefüggései kerültek. LEVONÓ – A debreceni építészhallgatók munkái a MODEM-ben. Olyan hibrid kortárs művészeti módszerekkel tematizál fontos kérdéseket, amelyekben szorosan összekapcsolódik a (tudományos) kutatás, a (művészeti) feldolgozás/reflexió és a poétikus szintézis igénye.
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
2/26 Kölcsey Központ és Modern és Kortárs Művészeti Központ – építész: Keletterv – fotó: Keletterv / Vargha Mihály Kertből a MODEM-be A hangsúlyos sarok-kompozíció megtalálható az ellentett oldalon. Sőt gyalogosoknak, a városközpont felől sétálva érkezőknek az átlós tengelyre eső hátsó kapu az igazi bejárat. Ezért is bosszantó, hogy e bejárat oszlopokra állított üveg előtetője nem sikerült jól, kissé fityeg. Pedig megkomponált dramaturgiával jutunk ide, tágas, szökőkutas téren-kerten át, amit a sarki L kompozíció két szára határol. Ráadásul balra a harmadik térfal a Déri Múzeum háta, és ehhez közel, a bal sarkon (mert közben megfordultunk! ) ide került a MODEM bejárata. Amihez annyit hozzá kell tenni, hogy e bizonyos épületszárny az eredeti terv szerint bérirodaház lett volna. Már folyt az építkezés, amikor Debrecen városa meghozta a döntést, hogy pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címre, ezért a polgármester közbenjárására elhatározták a funkciómódosítást. Sokcélúság a Központban A tágas foyer – melynek falait döntően, a külsőhöz hasonlóan, kőlapok burkolják igényes kiosztásban – sokmindenre alkalmas, s hasonlóképp a nagyterem koncertekre és konferenciákra egyaránt igénybe vehető.
[ii] 17/28 Képzőművészeti reflexió. Azaz: felismerni a hatásokat, az átélt élményt feldolgozni, artikulált formában újra kifejezésre juttatni vizuális, nonverbális eszközökkel. Ez a folyamat bonyolult, sokszor komplikált problémának tűnhet, míg rá nem jövünk, hogy nem probléma, hanem feladat, és nem komplikált, hanem összetett. Ehhez kapcsolódóan egy irodalmi idézet hangzott el a kiállításhoz kapcsolódó közös eseményen, ami könnyedebb formában, de mégis felfoghatóbbá teszi ezt a problémakört. Mind a művészeti alapállásokra, mind a művészetoktatásra jellemző problémákra világít rá, de esetünkben kiváló példákat találhatunk az alkotás, a korszerűség, a reflexió témakörére, valamint az absztrakt vagy konkrét gondolkodás kérdésköreire. Lázár Ervin Dömdö-dömdö-dömdödöm című műve hangzott el, ami az absztrakt témakörhöz szintén jól passzoló, A Négyszögletű Kerek Erdő című könyvében jelent meg. Mindenképpen érdemes hozzáolvasni ehhez a rövid beszámolóhoz az említett írást, és rögtön nyilvánvalóvá válhat, hogy milyen lényegi feladatokkal ismerkedhettek meg hallgatóink is az alkotófolyamat során.
2019. október 15. A huszonévesek világot megváltani akaró pátoszával és naivitásával mesél a világjobbító színházról, az erős hitéről, a ritkuló csendekről és a közösségi élményre vágyó fiatalokról. A Sztalker suliban segít a fiataloknak megtalálni önmagukat, a Poket automatákkal pedig az olvasást népszerűsíti. Sármjával és lelkesedésével tömegeket nyert meg ezeknek az ügyeknek. Megjelent az októberi Forbes, benne az Urban különszámmal, amelynek címlapsztorija Vecsei H. Miklósról, a Vígszínház színészéről szól. Tinilányok ezrei rajonganak érte, mégis a legkevésbé sem feltűnősködik, amikor egy napsütéses szeptemberi hétköznap délelőtt békésen kávézgat velem a budai cukrászdában. Sőt most egy kicsit mintha próbálna rejtőzködni a nyilvánosság elől – baseball-sapkában és napszemüvegben. "Elég bipoláris hangulatú vagyok" – vallja magáról Vecsei H. Miklós, vagy ahogyan sokan ismerik, Hasi. (A becenevet örökbe fogadott bátyjától kapta, aki így hívta öccsét születése előtt. ) Akik ismerik, azok is azt tartják róla, hogy extrovertált pillanataiban hihetetlen energiával eljátssza a társaság lelkét, máskor szeret csendben, egyedül lenni.
Fotók: Facebook/Trokán Nóra, Vecsei H. Miklós Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával? Többek között ezekre is választ kapunk majd az áprilisi Femina Klub estjén. Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció OLVASD EL EZT IS!
A Magyar Narancs című zsidólap például ezzel a címmel rukkolt elő: "Vecsei H. Miklós meggondolta magát, most bocsánatot kér". (Ha már Magyar Narancs, nem állhatom meg, hogy idézzek korábbi cikkükből egy rövid részt: "A Molnár Ferenc regényéből készült musical, a Pál utcai fiúk /helyesen: A Pál utcai fiúk/ 2016 óta fut nagy sikerrel a Vígszínházban. A darab legismertebb dala a Mi vagyunk a Grund, ami rendre felszólal ellenzéki tüntetéseken". Felszólal? A dal? ) Első olvasatra talán meglepő, miért kér bocsánatot Nemecsek, hiszen véleményt mondott, sértő célzat nélkül. Van egy nagyon fontos rész ebben a szövegben. Azért kér elnézést Nemecsek, mert (mint írja) rosszul értelmezte a dalt. Hogy ez pontosan mit jelent, azt későbbi hozzászólásából tudjuk meg. Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt hozzászólt az újabb Nemecsek-bejegyzéshez, Nemecsek pedig válaszolt. S Nemecsek tiszteletteljes válasza után már nincs homály. Gyilkos erejű irónia van a tegnapi bejegyzésben, s a Karácsonynak adott későbbi válaszban.
Két napja történt. Vecsei H. Miklós, a Vígszínház művésze, nyilvános Facebook-bejegyzésben tette szóvá, hogy Karácsony Gergely kampánynyitóján (is) fölcsendült a Mi vagyunk a Grund című dal. A Vígszínházban évek óta nagy sikerrel adják elő A Pál utcai fiúk című, Molnár Ferenc regénye alapján készült musicalt; Nemecsek megformálója Vecsei H. Miklós. A darab legismertebb betétdala a Mi vagyunk a Grund, Dés László és Geszti Péter szerzeménye. Karácsony kampánynyitóján fölcsendült tehát a dal, a rendezvényen ugyanis megjelent, koncertet adott a baloldal egyik ikonja, Dés László (akinek az a Vásárhelyi Mária a felesége, akinek édesapja a fasizmus híveként kezdte pályáját, majd a sztálini hajóba szállt, végül liberális gúnyát öltött magára, de ahasvérusi bolyongása idején természetesen mindvégig megmaradt zsidónak). A kampánynyitó után Nemecsek-Vecsei a Facebook oldalán ezt írta: Mindenféle pártállástól függetlenül, mélyen elhatárolódom attól, hogy ma a 'Mi vagyunk a Grund! ' szól politikai kampányrendezvényeken.