A Pécsi Járási Ügyészség indítványozza, hogy kobozzák el a Sümegi Járóbeteg Szakellátó Központ vezetőjének, a fideszes polgármester Végh László élettársának, Szabó Krisztinának a hamis érettségi bizonyítványát – írja a Magyar Narancs. Egy feljelentést követően derült ki még tavaly, hogy Szabó Krisztina 2011-ben a győri központú Nyugat-magyarországi Egyetemre (ma Széchenyi Egyetem), majd 2018-ban, amikor a Pécsi Tudományegyetemre jelentkezett, hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be. A nyomozás február 17-én lezárult, és minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az érettségi bizonyítvány valóban hamis: a Szabó Krisztina nevére Budapesten kiállított érettségi bizonyítványnak nincs törzslapja az azt kiállító gimnáziumban és nem található sehol Szabó Krisztina neve az osztályanyakönyvben. A nyomozás során kiderült, hogy Szabó 1995. május 23-ig a tapolcai Batsányi János Gimnázium levelező tagozatos tanulója volt. Szabó krisztina sümeg. A Sümegi Szó úgy tudja, hogy a tanulói jogviszonya azért szűnt meg a tapolcai gimnáziumban, mert a harmadik évfolyamban három tantárgyból bukott meg, így nem mehetett érettségi vizsgára.
Több helyi lakos is megerősítette, hogy a Badacsonytördemici Faluház vezetője évek óta jó kapcsolatot ápol a manapság Tapolcán, érettségi nélkül egészségügyi Covid-tesztállomást működtető Szabó Krisztinával. Szántai Attiláné érettségi ügyében 2021. június 8-án rendelt el a Veszprémi Városi Rendőrkapitányság nyomozást, ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint Szántai Attiláné 2020 júniusában a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága által szervezett "Közművelődési és közönségkapcsolati" képzésre hamis érettségi bizonyítvánnyal jelentkezett. Elkobozták a sümegi fideszes polgármester élettársának hamis érettségijét. Az erről szóló végzettséget igazoló bizonyítványt 2021 júniusában vette át, melyről a facebook oldalán be is számolt. A hiba "csak" annyi volt, hogy Szántai Attiláné a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatósága felé egy hamis érettségi bizonyítványt csatolt alapdokumentumként. A képzés 300 ezer forintos költségét az Emberi Erőforrások Minisztériuma fizette, ahogy Szántainé munkaidő kedvezményét és útiköltség térítését is.
Szerettük volna megtudni, hogy az önkormányzat fenntartásában működő Faluházat Szántai Attiláné iskolai végzettség nélkül meddig vezetheti tovább. Továbbá azt is, hogy egy ilyen lebukás után méltó-e arra, hogy Badacsonytördemicet tovább képviselje az önkormányzatban. Válasz nem érkezett a Fideszes polgármestertől. Ahogy Horváth István alpolgármestertől és Horváth Gábor képviselőtől sem. Egyedül Maurer Tamásné független önkormányzati képviselő reagált, aki szerint Szántai Attiláné ügye régóta keringett a településen, de bármikor hozták elő, hogy ezt a végzettségről szóló ügyet tisztázni kellene, a település vezetője, Horváth Zoltán polgármester azonnal lesöpörte már a felvetést is. Szabó krisztina sümeg németh szabolcs. – A Badacsonytördemicen élőkhöz méltatlan és elfogadhatatlan ez a Szántai Attiláné miatt kialakult helyzet. Évekig hazudtak nekünk, tördemicieknek, hogy minden rendben van, közel 200 ezer forintos havi fizetés mellett pedig jól tudták azt, amit most a rendőrség is megállapított: hamis az érettségi bizonyítványa a Faluházat vezető és a tördemicieket az önkormányzatban képviselő Szántai Attilánénak.
Az Európai Uniós csatlakozás kapcsán két rendkívül fontos szempont merül fel. Az egyik, hogy Magyarország megszerezzen minden rendelkezésre álló támogatást, a másik ezek megfelelő elköltése. Az EU-s bürokrácia, ugyanis valóban szigorúan ellenőrzi a támogatások elköltésének módját. Az első lépés a célok meghatározásával kezdődik. Minden szintnek megvan a maga átfogó és specifikus célja, ugyanúgy ahogy az egy vállalatnál a termelés egyes szakaszaiban. Az európai uniós támogatások felhasználása Magyarországon – Korrupciós túrát tartottunk Hadházy Ákos vezetésével - Transparency International Magyarország. Ezen célok elérésének folyamatos nyomon követését jelenti a monitoring, melynek megvalósítását segítik az egyes projektekhez kialakított fizikai és pénzügyi mutatók (indikátorok). A mutatók lehetnek input, output, eredmény és hatás mutatók. Az input mutatók a segítségnyújtás egyes szintjeinek költségvetésére vonatkoznak. Az output mutatók a tevékenységre vonatkoznak és a fizikai vagy pénzügyi elemeket mérik (pl. : megépített út hossza). Az eredmény mutatók a program azonnali közvetlen hatásait mérik, egyaránt lehetnek fizikai vagy pénzügyi mutatók (pl.
Ez tovább növeli saját gazdasági teljesítményüket, egyszersmind csökkenti a kevésbé fejlettek felzárkózási kilátásait. A közgazdaságtan ezt a jelenséget nevezi agglomerációs hatásnak. Azonban ha a hátrányos helyzetű térségek külső forrásokhoz jutnak, az elősegítheti a gazdasági növekedésüket és jó esetben megállítható, sőt, akár visszafordítható is lehet a lemaradásuk. Európai uniós támogatások magyarországon. A másik ok, hogy az integráció mélyülésével és a közös pénz, az euró bevezetésével számos olyan szabályt kell betartania a tagállamoknak (azoknak is, amelyek még nem tagjai az eurózónának, de vállalták, hogy idővel bevezetik az eurót), amelyek gátat szabnak a költekezésüknek. Vagyis az uniós szabályokba ütköző eladósodás kockázata nélkül a tagállami kormányok nem vehetnek fel annyi hitelt és nem költhetnek annyit fejlesztésekre, amennyit csak akarnak. Ez különösen a szegényebb, gyakran eleve forráshiánnyal küzdő és gazdaságuk megerősítésére szoruló országokat érintheti hátrányosan. Az uniós támogatások viszont olyan külső források, amelyek javítanak ezen a helyzeten, hiszen a tagállamok költségvetési bevételét növelik.
Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását. A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. EB: Magyarország 300 millió euróval magasabb összegű előfinanszírozásra számíthat. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti. Ez elfogadhatatlan – húzta alá Orbán Viktor, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat. "Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához.
Levélben tájékoztatta a miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A sajtófőnök kiemelte: Magyarország határainál háború dúl; csak az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban. Hozzátette: a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak. Magyarország százmilliárd forinttal több előfinanszírozásra számíthat - Infostart.hu. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is. A levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik – írta.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 márciusától kezdődő határidővel olyan – nagyobb részt – uniós forrásból megvalósuló pályázatot írt ki, amelynek célja vállalkozások technológiai innovációs tevékenységének támogatása volt. A vádirat lényege szerint az egyik vádlott, egy 48 éves férfi – egy informatikai tanácsadó cég vezetőjeként 0 a gazdaságfejlesztési pályázati összeget jogszerűtlenül, megtévesztéssel szerezte meg. A férfi a támogatás elnyerése érdekében, a társaság nevében 2011 októberében pályázatot nyújtott be. A férfi a kifizetési folyamatban a támogatási szerződésben foglalt feltételek igazolására valótlan tartalmú jelenléti íveket, számlákat, teljesítésigazolásokat és egyéb okiratokat csatolt a kifizetési kérelmeihez. A vádlott valótlanul igazolta, hogy a projekttel kapcsolatos fejlesztői tevékenység Debrecenben folyt, holott a valóságban azt budapesti irodájukban, illetve távmunkában dolgozó alkalmazottak végezték. A társaság a megyeszékhelyen csupán szervert üzemeltetett és az általa bérelt ingatlanokban néhány munkaállomást alakított ki, ahol a társaság egyes munkavállalói eseti jelleggel jelentek meg.
2020-ban Magyarország 1, 5 milliárd euróval járult hozzá az EU teljes, 160 milliárd eurós bevételéhez, ami a Magyarországon megtermelt jövedelem mintegy 1 százaléka. Ugyanebben az évben az EU ennél lényegesen magasabb összeggel támogatta Magyarországot: 4, 4 milliárd euróval az okos és befogadó növekedést, 1, 7 milliárd euróval a fenntartható növekedést, a természeti erőforrásokat. A helyreállítási alapból már 21 ország kapott A NextGenEU keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) eddig 21 ország kapott kifizetéseket - előfinanszírozásként. Írország nem tartott igányt az előfinanszírozásra. A Bizottság eddig 26 tagállamtól kapott nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (Hollandiától még nem). Ezek közül 22 tagállam kapott nemzeti tervére pozitív értékelést a Bizottságtól (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Svédország még nem). A térségünkben a legnagyobb összeget, 3, 7 milliárd eurót Románia hívta le, de Csehország és Szlovákia is jelentős segítséget kapott (915, illetve 822 millió euró), Horvátország pedig a turizmus csökkenése miatt már 818 millió eurót hívhatott le.