Betegségének meg-megújuló rohamaival egyre nehezebben birkózott meg. 1881-ben még hozzáfogott a Csaba királyfi folytatásához, de a munka befejezetlen maradt. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. 1882. október 22-én halt meg Pesten 65 éves korában. Voinovich Géza: Arany János életrajza I-III., Bp., 1929-38 emző Piroska: Arany János napjai, Bp., 1957 Barta János: Arany János, Bp., 1953 (In: Nagy magyar írók sorozat) Keresztury Dezső: "Csak hangköre más", Szépirodalmi, Bp., 1987
Élete: Arany János (1817–1882) a Bihar megyei Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Gyulai Pálnak írott önéletrajzi levelében 1855-ben így ír: "... apám kevés földdel s egy kis házzal bíró földmíves volt. Apám György, anyám Megyeri Sára. János meg a testvérei. Szüleim már mindketten öregek, mikor születtem, s én egyetlen fiok... " A család tizedik gyermeke volt, de testvérei közül csak Sára nővére érte meg a felnőttkort. A hét fiú és egyetlen leánygyermek halálát a családban örökletesnek számító tüdőbaj és egyéb betegségek okozták. A kései gyermeket óvták mindentől, ami ártalmas lehet: "Szerettek is az öregség minden vonzalmával, mindig körükben tartottak, és rendkívül vallásosak lévén, e hajlam rám is korán elragadt... " (Arany református vallású volt. ) A betegségre hajlamos ifjú, talán gyenge fizikai adottságai következtében, koránál mindig komolyabbnak tűnt, visszahúzódó személyisége, érzékeny és félénk viselkedése meghatározta sorsát. A szegényes életkörülmények ellenére Arany családja nemesi származású volt, a nemesi címet I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől kapták 1634-ben (Arany János fia, László 1889-ben publikálta a nemességet tanúsító dokumentumokat).
Egy üres boroshordóba befenekelték, értettek hozzá, mert félbemaradt hordócsinálók voltak. Jánost belefenekelték a boroshordóba, legurították a Tisza szélére. János azt dalolta a hordó betöltő lukán: Eb löszök Budán, vagy pedig király! Hallotta ezt egy nyáját a Tisza szélén itató juhász. Egyből kifenekelte Jánost a hordóból, maga ült bele, magára húzta a hordó fenekét. Ha jön az ár, az a hátára veszi, ahogy szokta, s azt hajtogatta: Majd löszök én, én majd löszök. Akkor emelte föl a víz a hordót, sodorta befelé a Tisza közepibe. János testvérei abban a hitben, hogy Jánost viszi a folyó, kalapot emeltek, ahogy halottaknak szokás. Eredeznek hazafelé, a parton látnak távolabb egy embert, aki juhnyájat terelget, hát kit ismernek föl a juhászban mást, mint a saját félbolondnak tartott öccsüket. Előbb megijedtek, aztán megharagudtak, de az irigység csak oda szelídítette őket, hogy megkérdezzék. - Hol vette ezt a szép birkanyájat? -A Tisza fenekin! Most is árulják, krajcárért adják párját. A Jánosra duzzogó testvérek öregebbike azt mondta, hogy ő elindul a Tisza fenekén lévő birkavásárba.
Szerkesztője volt a Nép Barátja című lapnak, novemberben pedig táborba szállt, néhány hétig nemzetőr volt Aradon. 1849-ben állást vállalt, belügyminisztériumi fogalmazó lett először Debrecenben, majd Pesten. A katasztrófa következtében állását elveszítette, bujdosni kényszerült. Rövid időre (1851) Geszten, a Tisza család birtokán mint nevelő talált nyugalmat. 1851 őszén az újjászervezett nagykőrösi gimnáziumba (1853-tól főgimnázium) hívták tanárnak. Tanár Nagykőrösön: Lírai költészete a szabadságharc után, a nagykőrösi évek idején bontakozott ki. A gimnáziumban magyar és latin nyelvet és irodalmat tanított 1851–60 között. Bár tanárnak is kiváló volt, a megnövekedett feladatok (például saját maga írta a tankönyvet: Széptani jegyzetek; tanulmánya: A magyar nemzeti versidomról) és az ötvenes évek zaklatásai (mivel nem volt tanári oklevele, igazolnia kellett tanári alkalmasságát) felőrölték erejét. Kiújuló betegsége csak növelte elkeseredettségét. Ez idő alatt születtek a nagykőrösi balladák, 1851 táján kezdte írni A nagyidai cigányok című művét, átdolgozta a Toldi estéjé t. 1858-ban az újjászerveződő Magyar Tudományos Akadémia először levelező, majd rendes tagjává választotta.
Eltávolítottak egy jobb karját fellendítő atlétát ábrázoló bronzszobrot az amszterdami olimpiai stadion bejárata elől, a mű a stadionon belül kapott helyet – számolt be róla az NlTimes hollandiai hírportál alapján az MTI. A stadion vezetősége azért döntött az áthelyezés mellett, mert közelmúltbeli történelmi kutatások kimutatták, hogy a náci karlendítésre hasonlító köszöntés nem az ókori római kultúrkör, hanem a fasizmus és a nácizmus hagyományaira vezethető vissza. A három méter magas alkotást Gra Rueb holland szobrász készítette 1928-ban, az amszterdami nyári olimpia évében, öt évvel Adolf Hitler németországi hatalomra kerülése előtt. A jobb kar fellendítésével történő köszöntést az olimpiai üdvözlés szimbólumaként Pierre de Coubertin francia báró, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója vezette be az 1924-es párizsi olimpiai játékok alkalmából. Nyári olimpiai játékok. Történelmi kutatások szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy az ókori Rómában így köszöntötték volna egymást az emberek. A kutatók megállapították, hogy a kinyújtott karú üdvözlet eredete Jacques-Louis David francia festőművész a "Horatiusok esküje" című, 1784-ben készült festményére vezethető vissza.
Azoknak a sportolóknak, akik politikai tiltakozó akciót terveznek a pekingi téli olimpiai játékokon a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Rule 50 szabályozásához kell igazodniuk. Nyári olimpiai játékok | 1x2fogadas. Ez eredendően a sport és a politika merev elválasztásának jegyében tiltotta az ilyesmit, ám a legutóbbi, tokiói nyári játékok előtt lazítottak a szigorán – írja az olimpia és a politika egyre erőteljesebb összekeveredéséről szóló cikkében a Reuters. Emellett alkalmazkodniuk kell a kommunista párt vezette Kína törvényeihez, amelyek szerint a pekingi rezsim nem sértette meg az emberi jogokat Tibetben, Hongkongban vagy Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. "Bármilyen véleménynyilvánítás, ami összhangban van az olimpia szellemével védelmet fog élvezni, ám bármilyen viselkedés vagy állásfoglalás, ami ezzel szembe megy, nem beszélve a kínai törvényekről és szabályokról, megtorlást von maga után" – mondta Jang Su, a pekingi olimpia szervezőbizottságának nemzetközi kapcsolatokért felelős osztálya vezetőhelyettese egy hónappal a játékok előtt.
Nem "semmi" művészet – képzőművészeti alkotásokon népszerűsítik a tokiói játékokat A tokiói olimpia és paralimpia szervezőbizottsága bejelentette, hogy neves japán és külföldi művészeket választottak ki, hogy műalkotásokat készítsenek a játékokról. Ezeket a "Tokyo 2020" szellemét és jövőképét ábrázoló plakátokon mutatják be a nagyközönség számára. Minden fogadó városnak végre kell hajtania a programnak ezt a részét, amelynek célja az olimpia és paralimpiai játékok tudatosságának és lendületének növelése. Sváb-hegyről az olimpiára – 85 éves Bodó Andrea A rendet és a fegyelmet otthon tanulta meg, mely megalapozta későbbi tornászsikereit. A magyar női tornasport aranykorának volt aktív tagja, később pedig a sportág nemzetközi vizein is kamatoztatta nem mindennapi tudását. Bodó Andrea 85 éves lett, őt köszöntjük. Nem csak a szellemek tartják életben az olimpia szellemét Rióban Három évvel ezelőtt a riói játékok megnyitóünnepsége megbabonázta az embereket szerte a világon. Azóta a Brazíliát érintő, politikai, gazdasági és társadalmi kihívások ellenére a játékok által nyújtott előnyök életben tartották az olimpiai szellemet.