Területalapú támogatás bevallása Idézet Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni! A kieg. tev. folytató egyéni vállalkozó (nem mezőgazdaság a fő tevékenység) a tulajdonát képező gyepek után 731. 000, -Ft területalapú támogatást kapott. Mezőgazdasági tevékenységből más jövedelme nem volt. Ezen 731. 000, -Ft után meg kell fizetnie az adót, ill. be kell vallania? Ráadásul hab a tortán, hogy mivel köztartozása van, így a 731. 000, -Ft-ból vontak le nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, stb. (Nem tudta megfizetni az alkalmazott után a közterheket. ) Ezt nem lehet esetleg költségként elszámolni a folyósított támogatással szemben? Segítségeteket előre is köszönve, üdv: Tündér tündér Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am Szerző: Ági25 » kedd feb. 23, 2010 7:34 am Szia! A apú támogatás mindenképpen bevétel és a megfizetett nyugdíj és járulék pedig ktg. Tehát, én úgy gondolom, hogy a támogatást mindenképpen el kell számolni bevételként és az abból levont járulék tartozást pedig ktg.
A zöldítés volt az egyik legnyomósabb érv amellett, hogy miért kell a jövedelempótló közvetlen támogatások nagyságrendjét fenntartani, illetve a zöld komponens nagyban hozzájárul ezen támogatások széleskörű társadalmi elfogadásához. Változtatni, de hogyan? Az alaptámogatási rész, amelyet a jövőben is területalapú támogatásnak (SAPS) fogunk nevezni, nem azonos azzal a SAPS támogatással, amelyet most kapnak a termelők. A jövőbeni SAPS a mostani területalapú támogatás mintegy 63%-a melyhez hozzáadódik még a "zöldítésért" járó komponens. A kettő együtt adja ki majd a jelenlegi területalapú támogatásnak nagyságrendileg megfelelő összeget. Ezen felül részesülhetnek még termeléshez kötött támogatásban az állattartók, ill. a zöldség-gyümölcs termesztők. Szintén termeléstől függő támogatásban részesülhetnek a cukorrépa termesztők valamint a fehérjenövényeket termesztő gazdák. A termeléstől függő támogatások kiváltják majd a legtöbb történelmi referencián alapuló átmeneti nemzeti támogatást is. A fiatal gazdák bizonyos területhatárig (90 hektár) emelt összegű területalapú támogatásban részesülhetnek, a kisgazdaságok pedig maximum évi 1250 euróig kaphatnak egyösszegű támogatást, amelynek előnye, hogy sokkal egyszerűbbé válik a későbbi években e támogatás típus igénylése.
Fontos-sürgős! Már benyújthatók az idei Erdő-NATURA kérelmek! A cikk dátuma április 2nd, 2015 Újra igényelhető az idén is Natura-2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó vissza nem térítendő kompenzációs támogatás. A Natura erdők gazdálkodói egyszerű módon beadható területalapú támogatásban részesülhetnek a felmerülő költségeik és jövedelem kiesésük ellentételezése céljából, a 41/2012. (IV. 27. ) VM rendelet alapján. Pályázatot csak elektronikusan, minden év május 15-ig lehet beadni az ügyfélkapun keresztül az egységes kérelem részeként. A beadás előfeltétele a tulajdonolt vagy kezelt, az Országos Erdőállomány Adattárban Natura 2000 területként lehatárolásra került erdőterület, eredményes erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az adott erdőrészletre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott, vagy a pályázat beadását megelőzően megigényelt erdőterv. Hogyan vehető igénybe a magánerdős Natura kompenzációs támogatás? A Natura 2000 rendelet [275/2004. (X. 8. )] értelmében a támogatás igénybevételére minden olyan magánerdő gazdálkodó jogosult, aki rendelkezik az adott erdőrészletre vonatkozó jóváhagyott erdőtervvel (benyújtott erdőterv kérelemmel), gazdasága teljes területén betartja a kölcsönös megfeleltetés előírásait, és megadott időn belül egy alkalommal részt vesz a Natura-2000 erdőterületen gazdálkodók részére szervezett képzések valamelyikén.
A magyarországi erdők 43%-át kitevő magánerdők jelentős hányadát, közel 200 ezer hektárt jelöltek ki annak idején a Natura-2000 hálózatba, aminek működőképessége meghatározó, és nagymértékben függ az elnyerhető támogatásoktól. Kérjük, hogy mindenki, aki naturás magánerdő gazdálkodója, éljen az idén is a lehetőséggel, nyújtsa be kérelmét, vegye igénybe a MEGOSZ, a helyi falugazdászok, nemzeti agrárgazdasági kamarai tanácsadók segítségét és adja hírül ezt a rendkívül kedvező támogatási lehetőséget gazdálkodó társainak is! Az Erdő-Naturával kapcsolatos LIFE pályázat rövid ismertetése: A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2014-ben többedmagával sikeresen pályázott uniós forrásra egy LIFE kommunikációs pályázat keretében, a Natura 2000 –es erdőterületek kezelésének, és az erre beadható pályázatok népszerűsítésére. Az Országos Erdészeti Egyesülettel (OEE), a Pilisi Parkerdő Zrt-vel, a Bükki, a Duna-Ipoly és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, mint partnerekkel közösen, a WWF Magyarország programvezetése mellett, sikeresen elnyerte a LIFEinFORESTS, azaz ÉLET az Erdőkben kommunikációs program forrásait.
3 hónappal a születésnapja (2019. április 19. ) előtt, vagy április 20-án? Azaz a felmentési időt mikor kell kiadni? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vagy utána? Az ez évi időarányos szabadság kiadásának/kivételének mi a szabálya? Ha szabad kérnem gyorsaságot! Köszönöm Tisztelettel! 2019. 03. Nyugdíj alapját képező jövedelem Egy közalkalmazott 2013-ban a munkaviszonya mellett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemhez is jutott, melyből levonták a nyugdíjjárulékot is. Figyelembe kell-e venni a nyugdíj alapját képező jövedelemként a munkáltatói igazolás szerinti egyéb jövedelmet? Ha ezt a munkáltatói igazolás ellenére sem számítják be a nyugdíjalapba, akkor mikor kezdődik a levont összeggel kapcsolatos visszaigénylés adójogi elévülése? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghellyel alátámasztani! Mikor kell kidani a felmentési időt part. Előre is köszönettel: egy közalkalmazott. Milyen teendői és jogosultságai vannak egy öregségi nyugdíjba készülő közalkalmazottnak? 1956 márciusában született munkavállaló 2020 szeptemberében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, 5 év nappali yetem és 41 év folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt követően.
Köszönöm ma délben kiderül itt hogyan műkodnek a törvé az elmúlt 5 évben majd most hátha. Ideiglenes dokumentumot kiadnak. Legalább is közalkalmazottaknak. Ez azért helytelen gyakorlat, mert akadályozza a munkavállalók időközbeni elhelyezkedését, ha nem adják ki időben a munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat. A kötelező felmentési idő is azt szolgálja, hogy mielőbb új munkahelyet találjanak a volt dolgozók. Én nem vitatkoznék, csak azt írom le, amit a felmentési idejüket töltő kollégáim esetén tapasztaltam. Volt egy utolsó munkanapjuk, aztán töltöttek x idő felmentést, közben fizetést kaptak, mintha kb. szabin lettek volna, majd mikor az lejárt, megszűnt a munkaviszonyuk, és 5 napon belül elszámoltak velük. A munkajoghoz nem értek, csak a gyakorlati tapasztalatom van. Akkor jogszabályot sértenek, beperelhetőek. Mikor kell kiadni a felmentési időt?- HR Portál. Persze pl. egy felszámoláson lévő céggel szemben nem sokat lehet kezdeni. A munkaviszonya valóban akkor szűnik meg, de ettől függetlenül korábban el kell számolni vele. Egyébként szívesen vitatkozom munkajogról - tanultam.
Mikortól mehet ténylegesen nyugdíjba, mikor kezdődik a felmentési ideje, ebből mennyit kell ledolgoznia? A felmentési idő beleszámít-e a munkaviszonyba? Megkezdhető-e a felmentési idő a korhatár betöltésének napját megelőzően? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghelyekkel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott. 2018. 12. 19. Nyugdíjba vonulás időpontja Tisztelt Szakértő! Jelenleg a nők negyven éves nyugdíja előtti felmondási időmet töltöm 2018. 29-éig, közalkalmazottként. Ha nyugdíjazásomat 2018. Mikor kell kidani a felmentési időt 2020. 30-ától kérem, akkor rám a 2018-as vagy a 2019-es nyugdíjszabályok vonatkoznak-e? Egy nemrégiben megjelent cikkük szerint sokkal kedvezőbb, ha 2019-ben kérném a nyugdíjazásomat. Mit javasol, hogyan járjak el, hogy számomra a legkedvezőbb legyen? Meg kell-e szüntetnem a másik munkáltatónál a munkaviszonyomat? Köszönettel: Kovácsné Klinikai főorvosok pótszabadságáról döntött a Kúria A klinikai főorvos felperesek a munkakörüket érintő egészségkárosító kockázat miatt 50 munkanap pótszabadság kiadására kérték kötelezni az egészségügyi intézményt.
Pl. ez alapján lehet beutaló nélkül felkeresni az SBO vagyis a Sürgősségi betegellátó osztályt, vagy lehet a toxikológiai ellátás is igénybe venni, mert ezekben az esetekben a háziorvos felkeresése a beutalás miatt az ellátást jelentősen késleltetné. Ugyanakkor, ha az ellátás során nem igazolódik be, hogy a beteg azonnali ellátása indokolt, akkor visszairányítják a beutalásra jogosult orvoshoz. Ha a szülő ennek ellenére szeretne gyermeke számára azonnali ellátást kapni, akkor tájékoztathatják az orvosi beutaló nélkül indokolatlanul igénybe vett egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díjról. Mikor kell és mikor nem kell beutaló?. Minden egyéb ellátás beutaló köteles. beutalóra van szükség a hallásvizsgálathoz vagy az alváslaborba, a logopédiára holott a fülészetre nem kell, de igaz ez a kézsebészetre is holott a sebészetre nem kell. Kell-e időpont, ha van beutalónk? Azokra az ambulanciákra, amelyek előre megadott időpontban látják el a betegeket, oda előzetesen időpontot kell kérni és az előre megadott időpont előtt kell minden esetben a betegfelvételnél jelentkezni.
😊 Hiszek neked. De a gyakorlatban ez nem így működik, sajnos. Látom, nem hisztek nekem. Akkor olvassátok ezt el: "Felmondás esetén a munkavállalónak a munkabérét és egyéb járandóságait az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik napon ki kell fizetni. Fontos, hogy az utolsó munkában töltött naptól kell számítani, hiszen pl. akit végleg felmentenek a munkavégzési kötelezettség alól, mondjuk a felmondási idő ötödik napján, annak ez a nap lesz az utolsó munkában töltött napja, vagyis a felmentési ideje még javában fog tartani, mikor az ő összes járandóságára jogosulttá válik. " [link] Sima felmondásnál így lenne. Hiszen most dolgozok utolsó nap, és meg is szűnik a jogviszonyom, jogos, hogy mindent megkapok. De ha a munkáltató mond fel, felmentési idő jár. Közalkalmazott - 4. oldal - Adózóna.hu. És itt lép érvénybe az "egyébként". Előre, akár több hónapra sehol sem fizetnek ki egy összegben munkabért. Továbbra is havonta van utalás. Majd a végén a pluszok, pl. végkielégítés. Nálunk sok felmentési idővel megszüntetett jogviszony van, mindenkinek a jogviszony megszűnésekor számfejtődik minden.
Ilyenkor az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot (ám legfeljebb három alkalommal! ) a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ki kell adni. Jelenleg még az szerepel a törvényben, hogy a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Ez azonban a kormány tervei szerint megváltozhat a jövőben, lehetőség nyílik majd a szabadság "elaprózására". A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Mikor kell kidani a felmentési időt 9. Nem tolhatjuk át a következő évre A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, és pénzre nem váltható át. A munkáltató ez alól két pontosan körülhatárolt esetben tehet kivételt. Az egyik az úgynevezett "kivételesen fontos gazdasági érdek", illetve a "működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok", ilyenkor az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig június 30-ig adható ki. Ha a dolgozó táppénzen vagy gyesen van, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály merül fel, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell megkapnia a szabadságot.
Telik a felmondási idő táppénz alatt Beadtam a felmondásomat (rendes felmondás) a munkáltatómnak. A felmondási időm 35 nap. A kérdésem az lenne, hogy a felmondási idő alatt elmehetek-e betegállományba? Vagyis, hogy a betegállomány (betegszabadság) beleszámít-e a felmondási időbe? Mi van akkor, ha a felmondási idő lejártát követően is betegállományban vagyok? Dr. Sipos Márta: Ha keresőképtelen lesz, akkor a felmondási időbe beszámít a betegszabadság- táppénz időtartama. Most passzív jogon is jár 3 hónapig a táppénz, tehát a jogviszony megszűnése után még azt kaphatja. Be kell jelenteni a további állásokat Közalkalmazottként oktatok egy egyetemen, kötetlen munkaidőben. Emellett munkavégzésre irányuló jogviszonyban dolgozom egy cégnél. Kérdésem, hogy lehet-e több főállásról beszélni (tudtommal megszüntette az Mt. ezt a kategóriát)? Megfelelő-e, ha az utóbbi jogviszony vonatkozásában egy részmunkaidős, kötetlen munkaidejű munkaszerződést kötök a foglalkoztató Kft-vel? Fel lehet-e tüntetni, hogy főállású, részmunkaidős jogviszonyról van-e szó?