Akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, de a vastag, húsos levelű növényeket, a gumókat, a gyökereket imádja a legjobban. Fénykerülő, úgyhogy éjszaka táplálkozik. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal lépjünk (rá), bár nagyon nem mindegy, hogyan védekezünk ellene! 1. Ősi módszer: sózás és/vagy kaszabolás Nagyanyáink is ezt csinálták a kágyilóval, mert akkor még ezek csúsztak-másztak, főként a pincékben és a nyirkos helyeken, szürke-csíkos kivitelben. Menjünk ki este a kertbe, és zseblámpa fényénél, vagy a reggeli szürkületben gyűjtsük össze őket. Dobáljuk bele egy sós vízzel teli vödörbe, ott gyorsan elpusztulnak. Spanyol csiga csapda magyar. Sokan a földterületen is sóznak, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt a földnek is roppant káros – ezt senkinek sem ajánljuk. Ismerősöm a metszőollóban hisz.
A csiga a föld alá rakja le petéit csomókba rendezve. Egy csomóban kb. 150 pete található. Az utódok 4-6 után fejlődnek ki. Számoljuk csak ki, hogy egy szezonban hány utóddal gyarapítja a nemkívánatos kolóniát egyetlen csiga! Újabb vendégnek mondható a hazai kertekben a spanyol meztelen csiga, mely 12-15 cm hosszú, és rendkívül falánk. Bár a húsos levelű növényeket szereti a legjobban, megrág mindent, ami az útjába kerül. A spanyol csigát először 1986-ban pillantották meg hazánkban. Elsősorban a konyha- és virágoskerteket részesíti előnyben, ám szántóföldeken, falusi utcákon és erdőben is jól érzi magát. Szaporodása nagyon gyors, mely annak is köszönhető, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik a körülményekhez. A csigák ellen sokan úgy védekeznek, hogy nedvességet elvonó anyagot terítenek a megvédendő terület köré: kávét, égetett mészport, műtrágyát sót. Ha a csiga rámászik az anyagra, az kivonja a nyálkát a talpából, nem fog tudni tovább csúszni és elpusztul. Veteményesekben a spanyol csiga az egyik legnagyobb fenyegetés! - Egészségtér. (Ez azért elég durva megoldás. )
Hajnalonta kimegy a kertbe, végigpásztázza a terepet, és ha ellenséget lát, lekaszabolja. Manapság barbárnak tűnhet ez az eljárás, de hatásos. 2. Akadálypályák építése A veteményt védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor (apró kőzúzalék), fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, amik a csiga közlekedését nehezíti. Mit tegyünk, hogy ne darálja le a meztelen csiga a kertünket?. Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik - előbb említett - természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá. (Bár ezek a csupasz csigák roppant ügyesek, ezt tegyük hozzá, láttam én már tojáshéjon táncoló példányokat! ) 3. Deszkacsapda Ez az egyik kedvenc trükköm. A veteményeskert sorai közé fektessünk le alkonyatkor pár deszkát vagy kartonlapot, majd másnap délután, amikor a meztelen csigák menedéket keresve már megbújtak alattuk, egyszerűen fordítsuk át a deszkákat, és pusztítsuk gyorsan el a csigákat. De könnyedén csapdába ejthetjük őket egy lefordított görögdinnye héjjal is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Érdekesség, hogy a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) ellen az indonéziában kitenyésztett indiai futókacsa a leghatásosabb, ez a szárnyas kifejezetten a csigákra "utazik", néhol szokás őket bérbe adni csigairtás céljára, sajnos Magyarországon nem tenyésztik őket. A csigák elleni harc egyik eszköze tehát, ha természetes ellenségeiket hagyjuk dolgozni, így a kerti süni, vagy a háznál tartott kacsa, tyúk jól jönnek, de a béka, vakond is hasznosak ilyen módon. Indiai futókacsa, nálunk ritka Növényi riasztók. Bár a csigák a növényeket rágják, azért nem mindegyikükért rajonganak, vannak olyan fajták, melyek kifejezetten riasztólag hatnak rájuk. A paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, feketeribizli, majoránna vagy kakukkfű természetes védvonalat alkothatnak a veteményes körül, de a begóniát és a paradicsomot sem kedvelik például. Így harcol Borbás Marcsi a csupasz spanyol csigák ellen | Sokszínű vidék. Utóbbi két növény leveleiből főzetet is készíthetünk, mely permetezésre alkalmas riasztószer. Szelíd megelőzés lehet az is, ha visszájára fordítjuk a dolgot, és a zöldségeknél pitypang mulcsot alkalmazunk, ezt imádják, így ezen fognak rágódni, nem a haszonnövényen.
A spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete színű is lehet, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak. Kertész Ernő, a MAKEOSZ elnöke megoszt néhány trükköt, amivel megszabadulhatunk ezektől a nyálkás kártevőktől. Ha tetszett a videó, ne felejts el feliratkozni a Kert TV youtube csatornájára, hogy mindig azonnal értesülj a legfrissebb videókról! Spanyol csiga csapda 2019. A facebook oldalunk pedig egészen nagyszerű! Gyere és légy a közösségünk tagja:
A Pilis hegység és egyik ékessége, a Dera-szurdok a Duna-Ipoly Nemzeti Park 60 314 hektáros területén fekszik. A Pilis-Visegrádi hegység a nemzeti park fokozottan védett területének számít és így kizárólag a turistaútvonalakat használva járhatjuk be. Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak – más néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis és a Visegrádi hegység között. Pilisjárók: Séták Pilisszentkereszt határában - a Szentkút és a Dera-patak szurdokvölgye. Ha gondolatban összekötjük Esztergomot és Pomázt, akkor nagyjából kirajzolódik a patak vonala. Dera-szurdok – a mi Svájcunk Amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során.
Itt tudsz nézelődni »» Dera-szurdok A Dera-szurdok nem véletlenül került fel a "még egyszer visszamegyünk" listánkra. A gyönyörű táj, az izgalmas terep és a sok nevetés egyértelműen meggyőzött arról, hogy a csodahelyek és az élmények gyűjtése a lehető legizgalmasabb hobbi a világon. Talán nem is hobbi, inkább szenvedély. Kesztölc – Kirándulás a Dera-szurdokba. Szerencse, hogy a csodahelyek körülöttünk vannak, csak fel kell fedeznünk őket. Fotók: Zöld Gábor Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
A Szurdok Pilisszentkereszt határában található kelet-nyugati irányú völgy, más néven a Dera-patak szurdokának is hívják. Hossza kb. 600 méter. A szurdokvölgy a Pilis mészkőszikláit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található, a patak mélyítette ki. Dera-Szurdok - Akár a vasárnapi húsleves után is. A völgy oldalai igen meredekek, benne még a legnagyobb kánikula idején is hűvös a klíma. A Szurdok geológiai értékét az adja, hogy az oldalában láthatóak a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkőformációi és a kőzetrétegek mozgása. Egyes részein láthatóak Megalodus kagylók maradványai. A szurdok talpazata alatt egy kisebb barlangrendszer is kialakult, benne pedig egy jellegzetes növénytársulás, a szurdokerdő jött létre. Mivel a szurdok meredek, szűk aljára a napfény kevéssé hatol be, ezért ott a levegő páradús, ahol megjelentek a nitrogénkedvelő fajok is. A szurdokban lévő fák bükk, gyertyán, juharfák, hegyi szil, valamint ritkán előfordulhat vadcseresznye és fekete bodza.
Pilisszentkereszt a Pilis és a Visegrádi-hegység törésvonalán fekszik. Népszerű kirándulóhely, illetve kirándulások kiindulási pontja. A település határában, de már az erdőben található a Szentkút, a Mária-forrással, mely a kék kereszt jelzés mentén könnyen megtalálható. Ha már itt vagyunk, továbbindulva a kék vonal jelzés mentén szép kirándulás tehető a Dera-patak vadregényes szurdokvölgyében. A Szentkút is, és a szurdok is a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A felvételek 2005-ben és 2010-ben készültek. A Szentkút 2005. nyarán Szentkút híres zarándokhely. A hely története az, hogy amikor még itt csak egy kereszt állt, egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, imádkozott, és eközben meglátott egy fehér galambot (Szűz Mária). Ekkor derült ki, hogy lát. Kis szabadtéri kápolnát emeltek itt a forrás fölé, és azóta is folyik a vize, még nagy szárazságban is. A forrás vize friss, üde, kristálytiszta, üdítő és gyógyító hatású. Nemcsak ezért, hanem a hely csöndességéért is sokan látogatják. A kegyhely Középen a Mária szobor....... és kicsit közelebbről A forrás Finom hűs a vize Ha elhagyjuk a Szentkutat és indulunk a település irányába, az út mentén ezt a szép faragott Szűz Mária szobrot láthatjuk És közelebbről Kilátás a hegyek felé az út mentén A Szentkút - 2010-2011-ben Az első kép 2011. április elején készült, a többi - virággal feldíszített - 2010. július elején.
Budapest környékén több, könnyen bejárható és látványos szurdokvölgy is található. Ezek közül az egyik legismertebb a Holdvilág-árok, melynek szomszédságában fekszik a Dera Szurdok, amelyet bátran ajánlunk kisgyermekesek számára is, mivel rövid és egyszerű, mégis nagyon szép útvonal halad benne. A túra második felében a Pilisszentkereszt fölé magasodó Kopasz-hegy oldalában megbúvó Szentkút nevű forrást és kegyhelyet keressük fel. 1. A túra kiindulási pontja Pilisszentkereszt határától pár száz méterre, délkeletre található, egy parkolóban, ahová érdemes korán érkezni, ugyanis hamar megtelik az ide érkezők autóival. Utunkat az Országos Kéktúra nyomvonalán kezdjük meg nyugati irányba egy fahídon át. Fahíd a Dera Szurdok bejáratánál Kép forrása: Vígh Tarsoly Gergő 2. A jól kiépített ösvény az erdőben található szurdokba visz minket. Több alkalommal is keresztezzük a Kovács (Dera)-patakot kisebb hidakat igénybe véve. Az út szinte észrevehetetlenül emelkedik, így igazán ideális kisgyermekes családok számára is.
Sziasztok, Gábor vagyok! Mostanában elég sokszor jártam erre (a családdal), mivel közel van Bp-hez, így akár egy rövidebb, délelőtti sétára is jó. Sokan inkább a Holdvilág árokba mennek, mivel azt ismerik, pedig ez nincs messze tőle (kb. 7 km). Akár mind a kettőt be lehet iktatni egy napra. Pilisszentkereszt felé menet egy jobb kanyarnál kell lemenni a szurdok parkolójába, ha jól emlékszem, semmi nem jelzi a helyet. Onnan lehet felismerni, hogy egy viszonylag széles és aszfaltos lejárat (pont a kanyarban, így vigyázni kell). Ha viszont leértünk a parkolóig, igen kellemes meglepetésben lesz részünk, mivel egy jól kiépített piknik hely is található itt. Egy kis hídon kell bemenni a szurdokba. Jól kiépített, jelenleg nagyon tiszta hely. A patakban is van víz, így bár kicsi, de igen látványos a szurdok. Főleg az elején híd híd után. Kb. a közepénél kissé ellaposodik, így kevesebb a híd. Nedves időben a kövek eléggé csúszósak. A vége felé elérünk egy kis felduzzasztott tóig, innen már nem érdemes tovább menni, mert az már nem túl szép szakasz.
Itt fejezzük be a túrát.